𝐅𝐋𝐎𝐖𝐄𝐑𝐒 | ✓

P R O L O G U E

A nyári nap szikrázóan ragyogott a Los Angeles felett feszülő felhőtlen, kék égbolton. Madelaine kilépett hófehérre meszelt kertvárosi házuk, takaros teraszára, alaposan kinyújtóztatta elmacskásodott végtagjait, majd a zsenge, zöld fűvel borított kert felé vette az irányt, ahol a narancssárga nyugágyak voltak felállítva. Vékony, kecses testét krémszínű fürdőruha fedte, melyet apró citrom minták tarkítottak. Odalépett a vidám színű ágyak egyikéhez, majd lehajolva, akkurátusan bekente halvány, hamvas bőrének minden négyzetcentiméterét naptejjel. Ezután kényelmesen leheveredett, orrára illesztette, rózsaszín, kerek lencsés napszemüvegét, majd fellapozta a kezében tartott könyvet.

Alig olvasott el pár sort a megsárgult lapon virító szövegből, amikor éles csattanás, és fájdalmas recsegés ütötte meg a fülét. Kelletlenül tápászkodott fel a kényelmes nyugágyból, hogy megnézze, mi történt. Megkerülte a házat, de a látvány, ami az előkertben a szeme elé tárult, teljesen letaglózta. A gondosan nyírt sövény apró gallyai ripityára voltak törve, apró, méregzöld levélkék borították a földet, a káosz közepén pedig egy éjfekete BMW tornyosult, enyhén megrepedt szélvédővel, és behorpadt sárvédővel.

Owen egyáltalán nem értette, hogy mi van vele. Jó sofőr volt, és jól bírta az alkoholt is, ezért hárította el józan barátai segítségét tegnap este, mondván ittasan is tökéletesek a reflexei, és most itt állt, egy bozót közepén, a kertvárosban, mellette a hisztérikusan visítozó Sarahval.

Kelletlenül nyitotta ki az enyhén behorpadt ajtót, majd kikászálódott a sofőrülésből, hogy felmérje a károkat. Csak akkor vette észre, az összefont karral áldogáló lányt, amikor már körbejárta az autót. Szürkés kék szemei várakozóan meredtek rá, miközben egyik lábáról a másikra helyezte át a testsúlyát. A fiú szemei fel-alá siklottak fürdőruhába bújtatott testén, és elérte, hogy kellemetlenül érezze magát, de közben ő is felmérte a vele szemben állót. Sötét haja rendezetlen tincsekben omlott a homlokába, sápadt arca, táskás szeme, és tompán fénylő smaragdzöld tekintete egy átbulizott éjszakáról árulkodtak.

Madelaine nem tudta, mit tegyen. A fiú külseje teljesen rabul ejtette, azonban tudta, nagy hibát követ el, ha most hagyja csak úgy elmenni. Tipikusan olyan embernek nézett ki, aki mindent elér, és mindent megúszik. Owen kétségbeesett próbálkozást tett arra, hogy mindent megmagyarázzon, de szólásra nyitott szájából csak érthetetlen szófoszlányok buktak elő. A lány, látszólag igen jól szórakozott szorult helyzetén, ami bosszantotta.

Csak álltak ott, karba font kézzel, egymást fürkészve, miközben megállás nélkül kattogtak fejükben a fogaskerekek. A feszült, néma várakozásnak végül, az anyósülés felőli ajtó erőteljes kicsapódása vetett véget. A feketére mázolt fémdarab mögül egy festett szőke hajú fej bukkant elő.

– Owen! Mi tart ilyen sokáig? – hangzott fel Sarah számonkérő hangja, amely most kifejezetten idegesítette a fiút. Egy pillantásra sem méltatta barátnőjét, helyette a másik lányt fürkészte.

Madelaine kezdte egyre kellemetlenebbül érezni magát. Már nem volt fontos számára, hogy elégtételt vegyen a fiún a szép, zöld sövényük miatt, csupán azt akarta, hogy menjen innen, a barátnőjével együtt.

– Pénzt kér? – hallotta meg Sarah flegmán odavetett szavait. A lány lenézően méregette őt, miközben kezével a fiú vállára támaszkodott. Kérdésére eszébe jutott, hogy mit is akart eredetileg.

– Pontosan. – mosolygott rá negédesen a szőkére – Ötven dollárt szeretnék.

Owen kelletlenül beletúrt a nadrágzsebébe, ahonnan előhalászta elegáns, fekete bőrtárcáját, majd kutakodni kezdett benne. Pár pillanat múlva előkapart belőle ötven dollárt, majd átnyújtotta a pénzt a lánynak. Madelaine kikapta a kezéből, majd hátra sem nézve a ház felé indult. Rossz előérzet fogta el, és nem az elgázolt sövény volt az oka.

Owen még nézte pár másodpercig a távozó lány hátát, majd intett Sarahnak, beszállt az ütött-kopott járműbe, majd gázt adott, és kitolatott a ház elől.

Ekkor még egyikük sem tudta, hogy történetük itt nem ér véget.

↪️to be continued↩️

➖➖➖

Szia kedves idetévedt olvasó! Ez itt az első könyvem prológusa, ami remélem, hogy elnyerte a tetszésed. Ha ez így volt, jelezd kérlek egy voteal, vagy fejtsd ki a véleményed a komment szekcióban. Előre is köszönöm!
A