- Mit szólsz ehhez? – mutattam felé egy bézs színű ruhát unottan. Nem akarom tudni hány ruhát mutattam már meg Mírának a ruhatárból, ami neki vagy túl hosszú volt, vagy túl rövid, vagy túl meleg, vagy kint lett volna mindenem benne.
- Túlságosan ünnepélyes. – húzta el a száját.
- Még egyet mutatok és ha az sem, akkor nem megyek sehova. – határoztam el, Míra nevetve bólintott.
Elméletileg rendezett ő és Kristóf egy kisebb összejövetelt Budapesttől úgy kb. egy órányira.
Ha jól emlékszek, akkor a Herczeg család házába fogunk menni, ahol még azelőtt éltek István bácsiék, mielőtt kiköltöztek Madridba, azóta pedig még csak bérlőket sem engednek a házba.
Először nem akartam menni, mert szinte senkit nem ismernék a társaságból, csak Mírát, barátját és Klaudiát.
Azért mondok csak hármat, mert nővéremtől elég komolyan választ vártam arra, hogy Márk ott lesz-e.
- Márk és az italozás? Hanga, szerintem már te is ismered annyira, hogy ő maga az unalom, ha közösségről van szó. – vonta össze szemöldökét válaszadáskor.
Mondjuk tényleg nem néztem ki belőle, hogy eljön szórakozni, valamint testvérem említette, hogy zárkózott - bár ezt már én is tapasztalhattam az iskolában és a vacsorán.
- Ez milyen? – tettem magam elé egy piros színű, körülbelül combközépig érő, kulcscsontjánál csipkés darabot, mire felcsillant a szeme.
- Tökéletes! – tapsikolt.
- És fázzak meg, ugye? – morogtam.
- Beszállsz az autóba és kiszállsz majd a háznál. Nem fogsz megfázni. Amúgy van pont egy ehhez passzoló cipőm és boleróm. – gondolkodott és el is viharzott, majd pár pillanat múlva visszatért a kezében az előbb említett dolgokkal.
Kezembe nyomott mindent és a fürdő felé irányított.
- Anya így biztos nem engedne el. – fordultam vissza az ajtóból.
- Anyáék az egyik barátjuknál töltik az estét és már elmentek. – mutatott ravasz mosolyt, mire megforgattam a szemeimet és további szó nélkül bementem átöltözni.
Mikor magamra rángattam mindent kinyitottam az ajtót, Míra pedig rám nézett és széles vigyorra húzódott szája.
- Szexi vagy! – kacsintott, majd bevezetett a szobámba, hogy az egész testes tükörbe is megnézhessem magam.
Tényleg nem állt rosszul a szett, de kicsit idegennek éreztem magamtól.
- Ugye nincs olyan kiéhezett kisugárzása? – aggodalmaskodtam.
- A nyakadig tulajdonképpen alig lehet látni valamit, arról meg ne is beszéljünk, hogy a szoknya épphogy nem túl titkárnős. A cipő sarka sem olyan mintha kurvaként akarnál megjelenni, tehát nem...egyáltalán nem kiéhezett a hatás. – szemezett velem a tükörbe.
Ezután leültetett az íróasztalhoz és bedugta a szobájából áthozott hajgöndörítőjét.
- Nem hiszem, hogy illik az arcomhoz a göndör haj. – vontam össze a szemöldökömet.
- Hanga! A nővéred a stylistod most...ne idegeskedj annyit! Hidd el, jól fog állni. – nyugtatgatott és miközben kifésülte a hajamat feljött a következő téma:
- Beszéltetek már Szerda óta? – válaszára nemlegesen megráztam a fejemet.
- Lehet már elfelejtett. – a szívem is belesajdult ebbe az egy mondatba, annak ellenére, hogy a Márkkal való legutóbbi találkozásunkkor sem történt semmi köztünk.
- Ha engem kérdezel, akkor ez kizárt. Nem olyan hülye.
- Csak férfi. – jegyeztem meg, mire felnevetett.
- Ha olyan, mint a bátyja, akkor egyáltalán nem féltem sem őt, sem téged.
- Miért mondod ezt? – ráztam értetlenül a fejem, de ő csak legyintett és elkezdte a hajamat csinálni a göndörítővel.
10 perc múlva elém tette a tükröt és megmutatta az eredményt.
- Nem is olyan rossz. – kommentáltam.
- Na, látod! Amíg a nővéredet látod, addig ne félj! – húzta ki magát büszkén, majd az asztalra tett egy dobozt.
- Azt ne mondd, hogy ebben sminkhez való dolgok vannak csak. – képedtem el.
- Dehogynem! És most húgi, bízd rám magad még egy kis ideig. – fordított maga felé és a kezébe vette az egyik pamacsot.
[...]
- Mit szólsz? – állított a nagy tükör elé, hogy egész „pompámba" megnézhessem magam.
Igazából nem néztem ki rosszul; kicsit soknak éreztem a rúzst, de Míra azt mondta, hogy ez tökéletes árnyalatú és varázslatosan illik hozzám.
Ha ő mondja, biztos...
- Miért csinosítottál ki ennyire? – fordultam felé.
- Ez a minimum...ma este inni fogsz. – tapsikolt.
Ácsi...
- Dehogy fogok! 16 vagyok! – értetlenkedtem.
- Mintha ballagásodkor nem ittál volna! – nevetett gúnyosan.
- Ittam 2 pohár pezsgőt és annyi volt... - tártam szét karjaimat.
- Akkor most többet fogsz. Különben is pár nap múlva 17 leszel. Meg amúgy is...van olyan gyerek, aki már 14 éves korában űzi az ipart, az idősebb korosztályt megszégyenítve. – forgatta szemeit.
Lehet igaza van Mírának, végül is, nekem is kijár a lazítás néha.
Félév után pedig még inkább rá kell feküdnöm a tanulásra, mert az év végi jegyek már számítanak a tovább tanulásban.
Onnantól kezdve meg már nincs lazítás...keményen készülni kell minden nap a sulira, hogy minden tárgyból jeleskedjek.
- Nyugodj meg, vigyázok rád! – simogatta meg a vállamat biztatóan.
- Tudok én magamra is vigyázni. – jegyeztem meg.
- Amúgy nem olyan sokan leszünk...körülbelül rajtam, rajtad, Kristófon és Klaun kívül vagy 8-9-en. – mondta, majd kiment a szobámból.
A kis hátitáskámba bedobtam a holnapi ruháimat, hogy azért mégse kelljen ebbe lenni egész éjjel.
Pár perc múlva dudaszót hallottam és Míra robogott be a pénztárcájával, valamint a telefonjával.
Fekete, kissé kivágott ruha volt rajta, ugyanolyan színű magas sarkú cipővel és kivasalt hajjal.
Erősebb smink volt rajta, mint rajtam, de illett hozzá...nem vitte túlzásba, de az itthon látott vakolat nélküli arcához képest új volt számomra.
- Indulhatunk? – nézett rám, én pedig kezembe vettem a táskámat és lementünk a lépcsőn.
- Ti aztán kicsíptétek magatokat. – vigyorgott köszönésképp Kristóf, majd magához húzta Mírát és megcsókolta.
- Most mond meg Szívem, Hanga nem csoda szép? - mutatott rám.
- Dehogynem. De számomra te vagy a legszebb. - bókolt nővéremnek barátja és Míra meghatódott mosolyra húzta száját.
Vajon én hallani fogom ezt valaha Herczeg Márktól?
Sziasztooook!!!😍😍
Íme a következő rész, ami remélem, hogy elnyerte a tetszéseteket!
Igyekszem minél inkább izgalmasra megírni a következő részeket, mert a fejemben igenis sok eseményben fog bővelkedni a történetbéli nap másik fele.
Hamarosan jövök a következő fejezetekkel!❤️😊
Vigyázzatok magatokra és Kitartást erre a pár napra!😍😘
További Szép Estét!😘❤️