Tiltott vonzódás

57.Fejezet:2019.12.19

Kissé feszülten keltem reggel, annak ellenére, hogy tudtam a suli utolsó előtti napjáról van szó. Persze, nem is azzal volt probléma, hogy vajon felelek-e olyan tárgyból, amire nem készültem, hanem az volt a gond, hogy ismét egy olyan napot kell túlélnem, amelynek keretein belül találkozom Herczeg Márkkal.
Mégis miért hangzik ilyen jól a neve?
Ma 7 óránk van, és 3 vele...katasztrofálisan csodálatos, mint az életem.
- Mizu elvarázsolt hercegnő...vagy mondjam inkább, hogy Herczegné? – poénkodott Lívia, amikor beért ő is a terembe.
- Nagyon vicces. – nevettem kínomban, ő pedig jóízűen felkacagott.
- Ne haragudj, de ezt muszáj volt. – mentegetőzött amolyan „egyáltalán nem sajnálom, de tudod, hogy szeretlek" pillantással.
- Igazából eltudnálak titeket képzelni. – gondolkozott el a lány.
- Ne beszélj sületlenségeket, ez teljesen abszurd. – legyintettem.
- Szerintem meg a ti esetetekben a lehetetlen is lehetséges. – rántott vállat és mosolyodott el. Hogy képes ennyire lazán kezelni ezt? És mi lenne a véleménye akkor, ha megtudná, hogy nekem tényleg bejön tanár úr?
Vagyis khm...azaz utálom őt.
Még a saját gondolataimba sem tudom tagadni, ez nevetséges!
Amikor megszólalt a becsengő rá pár percre bejött Orosz tanárnő és elkezdődött a Hittan óra. [...]
- Hanga, fejezd már be! – suttogta nekem a lány, amikor a púderével hadonászott felém.
- Vidd a közelemből – kapkodtam a kezemmel.
- Nem segítenél? – néztem Áronra, aki jóízűen ette a bundás kenyerét, miközben hintázott a székkel és majdnem hátraesett.
- Nem, tök jó a műsor. – ivott bele a kakaójába.
- Tedd már le a kezed, hidd el jó lesz! – kacsintott Lívia, én pedig feladva és szem forgatva tűrtem, hogy kikenjen.
Nem igazán szoktam magamon sminket viselni és ezért kicsit szokatlan volt.
Mi van akkor, ha elkezd folyni az orrom és kiakarom fújni? Akkor az orrom körül olyan lesz a bőröm, mint egy pandáké...mondjuk a pandák azok tényleg cukik.
- Meg fogod még köszönni ezt. – biztosított Lívia.
- Amúgy tényleg jó lett. – kommentált a fiú is, majd elém rakták a tükröt.
- Én nem látok semmi változást. – rántottam vállat.
- Figyeld meg, a Don Juan észre fogja venni. – mosolyodott el kacéran a lány, a következő pillanatban pedig becsengettek és mindenki egyszerre vonult be a büféből, vagy a különböző tantermekből – mivel a hittan 3 csoport szerint van tartva.
- Tiszta gáz leszek. - legyeztem magam.
- Dehogy leszel az! Csak lazíts. – parancsolt rám Lívi, majd tanár úr belépőjére lettünk figyelmesek.
- Kezdjem a jó, vagy a rossz hírrel? – nézett végig a csoporton, én pedig rajta.
Egy kék pulcsit és egy kék nadrágot engedett láttatni a kinézete, miközben haja – őt jellemzően – gondosan be volt állítva.
Még így is bámulatosan jól nézett ki...hozzá képest én?
Egy fekete póló volt rajtam, rá pedig egy vörös kardigánt vettem, nadrágnak pedig egy fekete testhezállót választottam reggel.
Így vágódj be nála Magyar Hanga!
- Ne kíméljen minket tanár úr! – mondta Zsolti, aki az első padban már nagyon karácsonyi hangulatban volt...bár nem is kell ezen csodálkozni, mert jövő héten már Karácsony.
- Szóval a jó hír, hogy kijavítottam a dolgozatokat és meglepően jól sikerültek. – közölte az eredményt velünk, miközben már elkezdte kiosztani a dogákat.
- Ne hízelegjen tanár úr! – legyintett „kecses, nőies" mozdulatokkal Bálint, mire mindenki felnevetett az osztályból.
Elém is letette a dolgozatot, viszont nem fűzött hozzám egy szót sem...bár miért is tenné?
Másoknak is jól sikerült és nem csak nekem lett 5-ös.
- Fontos megkérdeznem, hogy felmerült-e valakiben az, hogy emelt szintű érettségit tegyen történelemből? – kérdésére feltettem a kezemet, majd bólintott és haladtunk tovább a tananyaggal, vagyis vettük az új témakört.
- Ki mit tud az I. világháborúról?
- Kitörésének közvetlen oka az volt, hogy 1914-ben Ferenc Ferdinánd és felesége ellen Szarajevóban merényletet követtek el. – felelt Bella.
- Mondhatni ez volt az utolsó csepp a pohárban jól mondja, viszont ezeken kívül tágabb értelembe véve is voltak okok. – magyarázta a tanár.
- Nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek. – válaszoltam.
- Tudna ezekre példát mondani?
- Balkáni kérdés, nacionalizmus erőszakossá válása, munkásmozgalom megerősödése. – soroltam.
Kicsit fura, de szeretem az I. és II. világháború témáját feldolgozni – meg mondjuk a hidegháborút is – és így nem nehéz „felvennem a ritmust" az órához.
Kivétel nélkül mindenki mondott valami okos dolgot az órán és olyannyira belementünk a részletekbe, hogy kissé szerintem mindenki bánatos volt, amikor az óra végét jelző csengőt meghallottuk.
Már indultunk a következő órára, amikor meghallottam magam mögül a hangot:
- Maga maradjon.