Aznap elmaradt a közös óránk.
Jó is volt így.
Annyival könnyebb elkerülnöm.
Hagyjon békén.
Keressen egy másik bolondot, akivel szórakozhat!
~
Az én hibám. Csakis magamnak köszönhetem.
Hittem neki, pedig ő megmondta, hogy csak bajt hoz.
Hittem a mosolyának, a szavainak, a szeretetnek a szemében.
- Miért nem hallgattál rám, Yoongi?
Miféle játék volt, amit játszott velem?
Olyan, amiben végül az én veszteségem a nyeremény?
Gyűlölt harag lobbant az agyamban, és
a hegedűk egyetértően követték az ütemet.
De most fordul a kocka, Taehyung!
Nem nyerhetsz!
Az én játékomban te sosem nyerhetsz!