Taehyung kiabált.
Könnyek folytak az arcán, és kiabált, üvöltözött velem.
A legrosszabb érzés volt a világon.
— Ő nem érti. Ő nem ért minket.
Úgy éreztem, eltörik valami bennem.
Ő nem tudhat róla.
Nem mondhatom el neki.
Nem értené meg.
~
Egyáltalán miért hagytam, hogy számítson a véleménye?
Miért hagytam, hogy belém lásson, és tudjon róla?
Miért ordít, miért tesz úgy, mintha köze lenne hozzá?
— Látod? A végén mind egyformák.
Miért van úgy elkeseredve? Nem ezt várta tőlem?
Mire számított?
Hogy miatta majd minden megváltozik?
Azt hitte, a kedvére teszek, úgy viselkedem, ahogy ő akarja?
— Nem angyal ő, Yoongi.
Talán végig ez volt a terve. Talán végig úgy akart engem csűrni-csavarni,
ahogy kedve tartotta. Irányítani, hogy azzá váljak, amit ő akar.
Épp ahogy ő is tette velem.
— Ő maga az ördög!