🔵James szemszögéből🔵
Muszáj vol neki megint hazudnom..Miért nem jöhet össze semmi?Miért kell neki folyamatosan hazudnom?
Egyrészről ez az érzés fáj mivel nem lehetek vele másrészt viszont megvédem magam a szenvedéstől.Tudom nem kellene folyamatosan attól rettegnem ami a múltban volt. De nem tehetek róla.Ez a gondolat mindig ott van a fejemben.
-Most pedig légyszíves menj ki a szobámból és hagyj engem békén-mondta Sara.
Csak bólintottam és otthagytam.Nem mondhattam el neki,hogy Olívia megfenyegetett.Meg kell őt védenem és jelenleg ezzel teszem neki a legjobbat.A mellkasom erős fájdalom nyílalt és nem akart elmúlni.A telefonom rezgett majd ez ki is szakított a gondolataimból.
Olívia:Helyesen döntöttél. Így mindkettőtöket megkíméled az utálattól.❤️
Én:Te beteg vagy.És attól mert nem szakítottunk én ugyan úgy utállak.
Olívia:Majd változik a véleményed,ha meglátod az új fehérneműt amit vettem.
Én:Azt ki is verheted a fejedből.Soha többet nem lesz gyomrom veled lefeküdni szóval amíg is "együtt" vagyunk a baszhatnékod mással végeztesd el.
Olívia:Majd meglátjuk.Jóéjt James♥
Ezután már vissza sem írtam.Undorodtam ettől a lánytól.
És amikor az esti órákba nem tudsz aludni,bekattan az agyad és gondolkozol.Gondolkozol dolgokon,hogy mi az amit megváltoztatnál,mi az amit szeretnél ha megtörténne.
Nálam jelen pillanatban ezeknek a kérdéseknek egy válasza van.Sara.Őt szeretném.Szeretném megváltoztatni a dolgokat,hogy ne utáljon.Szeretném ha engedné,hogy szeressem annak ellenére,hogy megfogadtam nem leszek többé szerelmes.Csak tudnám,hogy miért érzek így.Miért érdekel.Számomra miért más mint a többi.Hogy miért ilyen erős ez az érzelem.
241 words