A baráti puszink után, féltem, hogy eltávolodik tőlem, ezért úgy tettem, mint akinek nem jelent semmit. Sokszor magamon éreztem a kutató szemeit. Próbáltam kizárni a szexuálisan túlfűtött gondolataimat, és inkább Taen vezettem le a feszültséget.
Megváltozott a viselkedése. Sokkal kihívóbb lett velem szemben. Sokszor fegyelmeznem kellett, mert nem zavarta se kamera, se rajongók. Fogdosott olyan helyeken, ahol már egy sima barátságba nem fér bele. Igazi kanos kamaszként viselkedett. Néha zavarban volt, már csak a jelenlétemtől is. Nem mert közeledni felém, de ha egyszer felbátorodott, rögtön le kellett állítanom, mert félreérthetetlen szexuális jeleket küldött. Én egész jól bírtam. Persze én is kacérkodtam vele, de próbáltam baráti heccelésnek feltüntetni.
Egyik este, mikor véget ért egy koncert sorozatunk, úgy döntöttünk most kirúgunk a hámból. Akkor tudtam meg, hogy Jungkook mennyire kíván engem. Sokat ittunk a csapattal. Ha együtt vagyunk, szeretünk játszani, akár csak a Run BTSben. Például izgalmas ügyességi játékokat. A mindig győztes, kis maknea nagyon kész volt. Folyton rajtam felejtette a szemeit. Mondjuk józanul is mindig követ, nem csak a szemével. Támadt egy mocskos ötletem. Felfirkantottam büntetésként a kis papírra a legnagyobb vágyam. Csókold meg az általad választott tagot. Izgatottan vártam, mi lesz a játék végkimenetele. A mi Golden makneank talán először vesztett. Mondjuk várható volt, mert túl sokat ivott. Mikor kihúzta a büntetését, egyből rám kapta a szemét. Majd felolvasta. Éreztem, hogy szaggatottan kezdem venni a levegőt. Kérdés sem volt, hogy ma mi csókolózni fogunk. Nagyon vártam, hogy hogyan reagál. Persze játszotta a nagymenőt a többieknek. Közelebb mentem hozzá és próbáltam magam kontrolálni, hogy semmit ne lássanak rajtam.
– De akkor már csináljuk rendesen. – hallottam kissé rekedtes izgatott hangját. Le se tudta volna tagadni, hogy legalább annyira vágyik erre a csókra, mint én. Magához rántott. Ahogy testünk egymásnak ütközött elvesztem. Túl sokáig vártam erre, de nem kellett semmit tennem. Ő megtette azt, amire vágytam, mintha minden gondolatom hallotta volna. Számra tapasztotta a száját, és hevesen tépte ajkaim. Mindenhol bizseregtem, a szám égett és az illata betöltötte minden gondolatom. Szinte remegtem a karjaiban. Nekem ez így sok volt. Soha nem gondoltam volna, hogy Jungkook ilyen heves vággyal fog engem csókolni. Viszont neki ez nem volt elég. Átkarolta a derekam, és ahogy megéreztem a kezét magam körül olyan volt, mintha életemben először lennék egész. Én már léptem volna el, de nem engedett, hanem egymásnak nyomta a csípőnket. Erre nem számítottam, ahogy kicsit megkeményedett férfiasságom az öléhez simult kénytelen voltam nyögni. Úristen, ne tedd ezt velem, Jungkook. Ő, mintha csak erre várt volna, kínzó lassúsággal végig nyalta az ajkam, majd átdugta a nyelvét, hogy táncba hívja az enyémet. Megijesztett ez a hevesség, de nem tudtam ellenállni neki. Viszonoztam a csókot, és elvesztve az önkontrolt a hajába túrtam. A szívem, majd kiugrott a helyéről. Annyira vágytam a beteljesülésre, annyira szerettem volna már egy rendeset élvezni. Éreztem, hogy a levegő kezd elfogyni, ami nagyon elszomorított, mert tudtam, hogy itt vége, és talán Jungkook soha többé nem akar ennyire. Lelassította a csókunk, már csak egész finoman kóstolgatta a szám, de ő sem akart elválni. Leengedte kezét a derekamról, ezzel hagyva nekem menekülő utat. Majd apró puszit lehelve ajkamra eltávolodott. Nem bírtam ránézni. Amit tett velem... Tagadhatatlanul ez volt életem, legszenvedélyesebb és legfantasztikusabb csókja. Most csak még jobban akartam ezt a csodát. Ajkaim égtek, muszáj volt megérintenem őket, hogy tudjam, nem csak képzelődtem. Tudtam, hogy néz, várja, mit reagálok. Ahogy tekintetünk találkozott, elvesztem szemeibe. Nem tudtam megszólalni. Nem hallottam mást csak a szívverésem.
A csók után, mintha Jungkook megnyugodott volna. Nem viselkedett velem úgy, mint az előtt. Ismét barátjaként kezelt. Furcsa érzések kavarogtak bennem, ahogy a repülőn egymás mellett nevetgéltünk, mint a legjobb barátok. Könnyebb volt így lenni vele, a megterhelő szexuális feszültség nélkül. De ha összeakadt a kezünk, vagy túl közel kerültünk egymáshoz, visszatért a feszültség. Mindketten menekültünk előle. Nem akartuk észre venni, hogy az a nyugalom, amit a csókkal kaptunk csak ideiglenes. Mint amikor feltöltöd a telefonod akkumulátorát. Keményen dolgoztunk, hogy jól teljesítsünk, és közben éreztem, hogy megint kezdek egyre többször közeledni Jungkook felé, aki ezt az elején kerülte. Az idő múlásával viszont, elkezdte viszonozni, aztán ismét visszatért az állandó szexuális feszültség. Egy hónapig se bírtuk, és már egymás nyakán csüngtünk, titkon arra vágyva, hátha a másik lép.
Zavartan forgattam a kezemben a hotel szobánk kártyáját. Egy szobába leszünk. Ehhez most a legnagyobb önuralmam fog kelleni. Próbáltam kerülni a tekintetét, hogy nehogy meglássa a vágyat és félelmet a szemembe. Elmentem fürdeni, hogy ott hosszan, minden percet kiélvezve kényeztessem magam, hogy minél kielégültebb legyek. Amikor a meleg vízsugár körbe ölelte a testem, máson se járt az agyam csak Jungkookon. Azon, hogy milyen fantasztikus lenne, ha ebbe a pár napba megtehetném vele, amit akarok. Hogy végre a kezeimmel fedezhetném fel, a szememmel már oly sokszor bejárt testét. Biztos voltam benne, hogy nagyon finom és puha a bőre, ami alatt szexi, kemény izmai megfeszülnének, ahogy hozzá érnék. Talán még egy sóhajt is kitudnék csalni belőle. Addig izgatnám és tágítanám, amíg már kibuggyanna az előváladéka. Majd keményen és kíméletlenül betolnám a farkam, és eszméletlen tempót diktálva mozognék benne. Eltudom képzelni milyen szűk és forró lehet, a szűz kis segge. Biztos csodálatosan nézne ki, csapzottan, az élvezettől alattam vergődve. Vajon hangosan nyögné a nevem? ÓÓ, biztos igen... Minden apró részletet elképzeltem. Alig bírtam visszafogni a saját nyögésem, mikor elélveztem.
Amíg Jungkook lezuhanyozott, addig kipakoltam a bőröndből. Pár napig leszünk ezen a helyszínen, de már most látom, hogy éveknek fog tűnni. Próbáltam nem arra gondolni, hogy ő is lehet azt csinálja a zuhany alatt, amit az előbb én. Nagy volt a kísértés, hogy csak úgy rányissak és beálljak mögé. Vajon ő is akarná? Ekkor egy gondterhes sóhaj rángatott ki gondolataimból.
- Talán valami gond van? – kérdeztem, mert nem folytatta. Igazából végig csendes volt, mert volt egy kis vitánk Taehyunggal. Tae nagyon szerette volna, ha vele kerülök egy szobába, de nem akartam jobban elmélyíteni a köztünk lévő kapcsolatot. Nekem Jungkook kell. Pedig az idősebbel könnyebb dolgom lenne. Ő kapható lett volna mindenre. Mégis csak ritkán hagytam neki, hogy segítő kezet nyújtson. Már meg is vádolt vele, hogy csak kényszerből támaszkodok rá. Igaza van...
- Csak egy ágy van... - mutatott a franciaágyra. Hangja hirtelen rántott ki gondolataimból. Meglepődtem. Ez neki miért gond? Aludtunk már egyszemélyes ágyban is együtt. Persze, akkor még nem kívántam őt.
- Igen, de kétszemélyes. – próbáltam vele beszélgetni, de belül a vizes tincseit néztem, ahogy a vízcseppek a nyakán lefolytak, be a pólója alá, utat törve le a mellkasán keresztül egészen az ágyékáig. Nyilván ez nem volt a valóság, én még is újra és újra ezt láttam gondolatban. Tekintetébe rengeteg félelem volt, ami meglepett.– Vagy talán félsz, hogy rád mászok? – meglepődött. Muszáj volt nevetnem. Tehát nem ettől félt, pedig ettől kellett volna csak. El kellett terelnem a gondolataimat, ezért úgy döntöttem, inkább olvasok egy kicsit. De épp, hogy elkezdtem, megszólalt.
- Te mikor voltál utoljára nővel? – kérdezte szorosan mellém fekve. Zavarba hozott. Persze egy csábos mosollyal vette ezt tudomásul. Mindig élvezte, ha zavarba jöttem. Ettől pedig már is megrándult a cerkám. Elmormoltam egy imát. Miért kell ilyen kínos témákat megbeszélnünk. Pont most! Lassan ránéztem, de túl tisztán láttam azokat a vízcseppeket, ezért inkább levettem a szemüvegem. Lányok. Gondoljunk lányokra. Mikor is?
- Úgy rendesen? – kérdeztem, ahogy emlékeim között kutattam.
- Aham. – bólogatott kíváncsi szemekkel. Olyan aranyos, nyomban felfalnám.
- A debütálásunk előtt és kicsit utána. – emlékeztem vissza az első szerelmemre. Ő is ilyen édes volt, mint a mellettem fekvő nyuszi. - Nehéz volt megszakítani vele a kapcsolatot. Aranyos lány volt. – Nem folytattam, hiszen ő is tudta, amikor aláírtuk a szerződést a céggel, elfogadtuk, hogy nem lehet kapcsolatunk, amíg ők nem úgy ítélik meg, hogy hasznos a karrierünknek.
- És nem rendesen? – hajtotta a fejét a vállamra, miközben a szemembe nézett. Szívem hevesebben vert. Nagyon nehéz volt miatta koncentrálnom. Vajon direkt csinálja? Közben betolakodott egy emlék a fejemben, amikor otthon voltam és elmentem bulizni.
- Talán két éve, három. Egy buliba lekaptam egy kis csajt, de akkor még nem voltunk ilyen nagyon híresek. – nevettem. Ha most tennék ilyet, tuti, hogy ettől lenne hangos a sajtó. Végre kicsit eltávolodott. Fellélegeztem és szomorú is lettem. Fogalmam sincs, hogy mit akarok. Soha nem voltam még ennyire bizonytalan. Láttam, hogy gondolkozik. – És te? – kérdeztem, de valójában nem voltam kíváncsi. Lehet, hogy bántana, amit mond.
- Én a debütálás után, még titokban jártam az egyik osztálytársammal. – Juttatta eszembe, hogy abból mekkora balhé volt.
- Áh, igen, akiről a fotó is készült. – mondtam. Csak egy kép volt, amin csókolóznak a reptéren. Épp mentünk valami fellépésre, de akkor az armyk nagyon szomorúak voltak, hogy az ő szíve már foglalt.
- Vele még lefeküdtem, de ennyi. Annyira nagy balhé volt belőle, hogy utána nem mertem. – Nevetni tudtam volna, hiszen pontosan tudtam Jungkookie mennyire fél a lányoktól.
- Miért kérdezted? – ez viszont tényleg érdekelt. Miért volt ez fontos? Talán tudni akarta, hogy nem vagyok meleg?
- Csak mostanában gondjaim vannak. – vörösödött el és a kezeit bámulta. Persze... hazudj jobban...
- Nem áll fel? – Meglepett, hogy a hangom mennyire bunkó. Miért nem kérdezi meg kerek perec, hogy meleg vagyok-e? Ennyire zavarná?
- Inkább az, hogy mindenre feláll. – sóhajtott és ez meglepett. Tehát nincs hozzám köze. Kicsit megkönnyebbültem. Hiszen magam se tisztáztam még, hogy mi vagyok. Elsődlegesen a lányok érdekeltek, de a férfiak is elkezdtek tetszeni. Talán biszexuális vagyok? Vagy csak nyitott? Nagyon elkalandoztam.
- Hát, könnyíts magadon akkor... -Legyintettem a gondolataimat is elhessegetve. Próbáltam ismét olvasni. Nem tetszett ez a beszélgetés. Túl sok gondolatot ébresztett bennem.
- Azt teszem. Folyton, amikor csak egyedül maradok... de olyan, mintha felületi sebkezelés lenne. Kanos vagyok nagyon. – nézett rám könyörgő szemekkel. A nadrágom egyből még szűkebb lett. Hogy jutottunk ide? Egy ártatlan baráti lelkizésből, hogy lett ez a szexuálisan túlfűtött hangulat? Nyelnem kellett, mert a torkom teljesen kiszáradt. Nem tudtam megszólalni. Mit mondjak? Kisegítelek? Nem tehetem, ő még szinte gyerek. Tombolnak a hormonjai. Azt se tudja, mit akar.
- Ezzel mind, így vagyunk. – próbáltam mosolyogni, de a bennem lévő vágy elégedetlenül kiabált, hogy tegyek már valamit. Remegő kezekkel fogtam a könyvet. Jungkook átfordult, és szinte parancsra elaludt. Megkönnyebbülve raktam le az olvasmányom. Lekapcsoltam a kislámpát és próbáltam megfejteni magam. Mit akarok Jungkooktól? Hiszen mi nem lehetünk együtt. Azt hittem, csak arra vágyom, hogy kielégülhessek végre. De helyes, ha erre a legjobb barátom használom? Annyi kérdés volt a fejembe, annyi gondolat.
Jungkook hirtelen felém fordult és átkarolta a derekam. Annyira egyszerűnek tűnt belemerülni az ölelésébe. Miért is nem hagyom? Régen se volt ez baj. Mellkasára hajtottam a fejem, és én is átkaroltam. – Szeretlek, kicsi Jungkookie. – suttogtam neki a sötétben. Nem tudtam honnan jött, de ha nem mondhattam volna ki, belehaltam volna. Apró csókot adtam a nyakára, amire egyből jólesően sóhajtott. Lassan engem is elnyomott az álom.