Mindig is arra vágytam, hogy az esküvőm gyönyörű legyen.
És így is lett. Mindenki azon dolgozott, hogy ez a nap tökletes legyen. Lia lett az első számú koszorúslányom, és persze még drága barátnőim is becsatlakoztak, így hárman fognak bevonulni előttem. Igyekeztem úgy alakítani a mindennapjainkat, hogy Shawnnal mi is kivehessük a részünket a teendőkből, persze ő férfi lévén nem nagyon tudott hozzászólni bizonyos témákhoz. Mindig csak azt mondta, hogy neki mindegy, a lényeg hogy én boldog legyek. Persze a menüt, tortát, virágokat együtt választottuk ki. A ruhát viszont nem láthatta, azt akartam, hogy azt csak az oltánál lássa meg.
Ja igen, a helyszín. Miután egy viszonylag visszfogott esküvőt terveztünk, mindössze hatvan emberrel, úgy döntöttünk, hogy a szabadban tartjuk meg. Így esett a választás az Ontarió tóra,a fogadást pedig a házunkban tartjuk meg a víz parton. Karen és anya vállalták, hogy feldíszitik a házat, és az ízlésükben bízva nyugodt szívvel bíztam rájuk az egészet, ők az esküvő előtt egy héttel már beköltöztek és mindent koordináltak. Mi Shawnnal két napja érkeztünk ide miután neki még volt Los Angelesben egy fellépése.
Ahogy az elmúlt két napban láttam összeállni az egészet egyre izgatottabb lettem. Apa a kisöcsémel volt elfoglalva hogy anya tudjon a szervezkedésre koncentrálni.Shawn nem akart legénybúcsút így én is lemondtam a lánybúcsúról, csak felesleges energia szívásnak tartottam. Nem akartam úgy ébredni reggel, hogy totál karikásak a szemeim és másnapos vagyok így csak egy családi körből álló borozgatásra mondtunk igent. Így mindenki ki tudta magát pihenni.
- Jó reggelt Szerelmem - suttogta fülembe miközben gyengéden végig simított karomon.
- Jó reggelt - mosolyodtam el de szemeimet még nem nyitottam ki. Ő szorosan magához ölelt és nagyot sóhajtott.
- Hogy aludtál?
- Jól, és te?
- Alig aludtam.
- Miért?- kérdeztem és szemem kinyitva fordultam felé.
- Ideges vagyok, vagy inkább izgatott, vagy nem is tudom. Annyira vártam már ezt a napot és most szeretném ha minden rendben menne.
- Minden tökéletes lesz, hisz Anyáék szervezik és ők rendeznek el mindent, nem lesz semmi baj.
- Igazad van - mosolygott rám - Istenem, alig várom hogy az oltárnál állva kimondd az igent.
- Alig váom hogy a feleséged legyek.
***
A tükör előtt állok és csak bámulom magam. Hát eljött ez a perc, eljött a pillanat mikor végleg összekötöm az életemet azzal a férfival akit mindennél jobban szeretek, aki mindennél fontosabb nekem. Akit évek óta szüntelenül szeretek.
- Kislányom - állt meg mellettem anya - Meseszép vagy.
- Köszönöm anya.
- Minden készen áll kint és bent is, már csak te hiányzol. Shawn türelmtlenül vár az oltárnál, majd felrobban szerintem az idegességtől - mondta anya mire az ablakhoz sétáltam ahol leláttam az oltárhoz. Shawn ott állt és Andewval diskurált, de látszott rajta milyen feszült.
- Hahó lányok- nyitott be Manny- Azta...
- Emberek, mindenki a helyére - kiabált Karen miközben belépett majd az ajtóban megtorpant - Hűha..
- Shawn már totál kész van - nevetgélt Lia az anyukája mögött- Cassie...
- Jesszusom, ne nézzetek már így rám...- nevettem el magam majd ruhámat simogatva a tükörhoz sétáltam és felhelyeztem a fátyollal ellátott hajdíszt a kontyomhoz.
- Na jó de, istenem, hogy lehet ilyen szerencséje a fiamnak?
- A fiadnak? Nekünk drágám- karolta át Manny Karen vállát. Ezt hallva könnyek szöktek a szemembe így csak oda szaladtam és megöleltem őket.
- Szeretlek titeket.
- Mi is téged drágám - nézett rám mosolyogva Karen.
- Szerintem menjünk le, és Cassie, lassan neked is jönni kellene mielőtt Shawn felrobban - mondta Lia mire bólintottam. Hárman útnak indultak de anya még ott maradt.
- Jó feleség leszek? Menni fog ez nekem?
- Életem, Shawn neked az igazi, ti ketten annyi akadályon jutottatok már át, annyi akadályt győztetek le, nagyon meglepődnék ha elszúrnád. Szerintem nagyon boldogok lesztek együtt.
- Apa nem jött el, ugye?
- Nem láttam még őt, írtam neki és hívtam is, de nem válaszolt. Nemet sem mondott.
- Én megpróbáltam, remélve, hogy helyre hozhatjuk a kapcsolatunkat, de azt hiszem ő nem akarja, így nem tudok mit tenni, elfogadom ezt - mondtam miközben magamhoz vettem a csokrot. - Menjünk Anya.
Leérve a földszintre a lányokhoz vettem egy mély levegőt és bólintottam. Anya jelzett Karennek aki jelzett a zenekarnak akik játszani kezdték a dalunkat. Gyönyörű volt hegedűvel és zongorával a Never be alone, újra felrémlett előttem az első találkozásunk. Ahogy a célegyenesbe fordultam megálltam Daniel mellett aki karját tartva mosolygott rám.
- Gyönyörű vagy.
- Kísérj oda életem szerelméhez - mosolyogtam rá.
- Nekem megtiszteltetés - lassan elindultunk én pedig közben néha félre pillantva rámosolyogtam a vendégekre de főleg Shawnt néztem, és próbáltam felvenni vele a szemkontaktust. Ahogy ez sikerült fújt egy nagyot majd letörölte arcát és elnevette magát. Mintha megkönnyebbült volna. Mikor már csak néhány méter volt hátra anyára pillantottam aki időközben elfoglalta a helyét és csak bólogatott.
Shawn mellé lépve Daniel elengedett így megtudtam fogni életem szerelmének a kezét. Szemébe nézve elmosolyodtam, éreztem hogy szemeim megtelnek könnyel.
- Annyira gyönyörű vagy.
- Te is igazán jól mutatsz ebben a szmokingban - szorítottam meg picit kezét.
A pap gyönyörű beszédet tartott, csodálatos volt a szertatás. Shawnnal már az elején egyetértettük abban hogy saját fogadalmunk lesz, mi fogjuk megírni magunknak.
- És most halljuk a fogadalmakat. Cassie, öné a lehetőség.
- Rendben - fordultam Shawn felé - Szeretném ha tudnád, teljesen biztos vagyok abban, hogy életem minden lépése hozzád vezetett és mióta rád leltem, tudom hogy te vagy az akivel leakarom élni az életemet. Fogadom, hogy ahogy eddig is tettem, mindig melletted állok majd, mindig számíthatsz rám, a karjaimra, a szívemre, a szerelmemre. Nem számít mellettem vagy, vagy mérföldekre tőlem, ami számít, hogy mindig veled leszek azzal, hogy ezt a gyűrűt az ujjadra húzom. Jöhet jó, jöhet rossz, a támaszod leszek. Veled nevetek ha boldog vagy és vígasztallak ha szomorú leszel. Löklek ha arra van szükség és vissza húzlak ha veszélyben vagy. Szeretlek most, szeretlek holnap, szeretlek örökké amíg csak élek és azután.- mosolyogtam rá.
- Hű, oké, én jövök - vett nagy levegőt- Cassie, ígérem neked, hogy társad és támaszod leszek amíg csak élek. Segítek és támogatlak, óvlak és vigyázok rád. Ápollak ha beteg vagy és élvezem veled az egészségben töltött napokat. Mindig úgy döntök, hogy a kettőnk kapcsolata ne sérüljön. Tudom, hogy szerelmünk rengeteg mindent legyűrt már és tudom, hogy hosszú út áll előttünk, de abban is biztos vagyok, hogy ha ketten, kéz a kézben vágunk neki ennek az útnak számunkra nem lesz lehetetlen. Fogadom, hogy az a férfi leszek akire büszkén pillanthatsz fel, az a férfi leszek akit életed végéig szerethetsz, aki boldoggá tesz téged, aki gyermekekkel és egy csodálatos közös élettel ajándékoz meg téged. Szeretlek Cassie, életem végéig szeretni foglak - nézett rám könnyes szemekkel mire éreztem hogy szemeimből kiszabadulnak könnyeim. Végig folytak arcomon és megszólalni sem tudtam, csak bólogattam.
- Cassidie Rose Morgan, akarod e férjedül Shaw Peter Raul Mendest?
- Igen, akarom.
- Shawn Peter Raul Mendes, akarod a feleségedül Cassidie Rose Morgant?
- Akarom, igen.
- Kérem a gyűrűket - szólalt meg a pap mire Andrew a kezébe adta a párnát. Először Shawn húzta fel az ujjamra a gyűrűt ami annyira remegett hogy szegénynek jól megkellett fognia a kezem, hogy feltudja húzni. Vigyorogva fogtam kezembe a gyűrűjét majd kezét megfogva húztam fel ujjára. Szemébe néztem és benne láttam az irántam érzett szerelmét, megnyugvást, megkönnyebbülést és azt hiszem ő ugyanezt láthatta az enyémben - Mától férj és feleség vagytok, megcsókolhatod a menyasszonyt - nézett a pap felváltva rám majd Shawnra mire Shawn magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Mindenki felugrott és tapsolni kezdtek.
- Szeretlek én kis Feleségem.
- Én is téged Férjecsém - mondtam majd egyszerre nevettünk fel. A földtől felemelve ölelt magához majd forgatott meg. Azt hiszem sosem voltam még olyan boldog mint abban a percben.
***
- Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy elsőként mutathassam be, mármint a pap után Mr. és Mrs. Mendest - szólalt fel Andrew egy mikrofon segtségével.Mi Shawnnal felálltunk az asztalunktól majd kézen fogva odasétátunk.- Mindannyiunk nevében beszélhetek azt hiszem. Rengeteg erőt, kitartást, szerelmet, és boldogságot kívánunk nektek. Legyetek még annál is boldogabbak mint amennyire eddig voltatok.
- Köszönjük - mondtuk egyszerre.
- Az első tánc, zenét kérünk - mondta Andrew majd lesétált a kis kialakított táncparkettről.
Ahogy elindult a zene Shawn magához húzott én pedig vállára csúsztattam kezem, majd kezét megfogva rámosolyogtam és lépkedni kezdtünk.
- Életem legszebb időszaka következik - mosolygott rám.
- Ahogy nekem is - mondtam majd hozzá bújtam. Szerelmem gyengéd csókot lehelt hajamra és még jobban szorított magához.
Igaz szerelem az életbe csak egyszer van, csak egyszer élhetjük át azt a mindent elsöprő szerelmet, azt a szerelmet amit semmi és senki nem töröl ki az ember szívéből, lelkéből, fejéből. Ami befészkeli magát és nem távozik bárhogy is akarjuk. Vannak találkozások amik előre elrendezettek, amelyek megvannak írva a csillagokban, a sors nagykönyvében. Vannak születések amelyek előre elrendeltetettek, lehet az egy gyermek születése, egy szerelem születése, egy házasság születése. Van úgy hogy nem találsz mindenre magyarázatot, nincsenek érvek, nincsenek okok, egyszerűen csak megtörténik, egyszerűen csak van. A magyarázatot sokszor bár nem gondolnád magadban kell keresned. Hisz honnan is tudhatnád, hogy megtaláltad az igaz szerelmedet? Csak nézz magadba, a válasz a szíved mélyén rejlik. Hunyd be a szemed és keresd ott a választ.
És én megtaláltam az igaz szerelmemet. Shawn az.
- Lekérhetem a hölgyet?- lépett mellénk Daniel mire Shawn bólintva átengedett neki, majd az anyukájához indult. Elkezdődött egy nagy forgatag ahol mindenki próbált mindenkivel táncolni. Mikor Liával táncoltam csak mosolygott és bólogatott.
- Örülök, hogy Shawn nem volt olyan idióta, hogy elengedjen téged. Akkor régen, jól döntött mikor addig ment amíg vissza nem fogadtad. Ti ketten egymásnak lettetek teremtve, és nagyon boldog vagyok, hogy te is a családunk tagja, úgymond Mendes lettél.
- Nagyon szeretlek Lia, ugye tudod?
- Igen, persze hogy tudom.
Mikor a tánc végetért az asztalunkhoz sétáltam ahol ittam egy korty pezsgőt és a kis asztaldíszt nézgettem mikor valaki megkocogtatta a vállam.
- Igen?- fordutam hátra lendületből mikor is megláttam a mögöttem állót és majdnem hanyatt estem - Apa?
- Szia Cassie.
- Azt hittem... hogy hogy itt vagy? Nem jeleztél vissza a meghívóra.
- Tudom, igen, de hogy őszinte legyek, még az utolsó pillanatban sem tudtam, hogy eljöjjek-e.
- Miért nem?- kérdeztem elhaló hangon.
- Kicsim, minden rendben? - jött oda Shawn mire csak bólintottam.
- Hát nem lett igazam. Örülök neki.
- Miről beszélsz?
- Arról amit évekkel ezelőtt mondtam, hogy csak kihasznál majd ez a fiú, hogy egy nap eldob és nem látod színét sem. De tévedtem, hisz itt vagytok, és épp most kötöttétek össze az életeteket.
- Apa, miért vagy itt? Miért jöttél?
- Hogy a bocsánatodat kérjem amiért sosem viselkedtem apaként, amiért sosem támogattalak és sosem foglalkoztam veled. Amiért kizártalak téged és anyádat is, bár ahogy te ő is megtalálta a boldogságot és ennek örülök is. Azért jöttem, hogy megkérjelek, bocsáss meg nekem és kezdjük tiszta lappal. Tudom, késő és kicsi is az esély arra, hogy ez megtörténjen, hogy megbocsáss nekem, hisz már mást tekintesz apádként, de ha csak a barátod lehetek, ha vissza engedsz az életedbe nekem az is elég. Gondold csak át nyugodtan, nem siettetlek, csak azt akartam, hogy tudd ezt - mondta majd Shawnra nézett - Önnek pedig, fiatalember...
- Csak Shawn...
- Shawn, csak azt tudom javasolni, hogy sose szúrja el annyira mint én, ne engedje el a lányomat mert hatalmas kincset veszítene el. És egy ilyen nagy kincset nagyon nehéz vissza szerezni - mondta mire legördült arcomon néhány könnycsepp.
- Tudom Uram, vigyázni fogok rá - mondta Shawn mire apa nyújtotta felé a kezét amit Shawn elfogadott és kezet ráztak majd rámnézett és bólintott majd megfordult és már indult volna mikor megtorpant és visszanézett rám.
- Gyönyörű vagy Cassie - azzal előre fordult és a kijárat felé nézett. Én tanácstalanul bámultam utána majd Shawnra majd anyát kerestem a szememmel, akit megtalálva kérdőn néztem rá. Ő csak bólintott egyet így apa után indultam akit az ajtóban kaptam el. A kezét megfogva megállítottam és mikor meglepve nézett rám vettem egy nagy levegőt.
- Felsem kéred a lányod táncolni az esküvője napján? Ennyire sietsz?
- Nem sietek sehová, szabadságot vettem ki - mosolygott majd megszorította kezem.- Táncolnál velem egyet?
- Hát persze - mosolyogtam rá majd a tánc parkett felé vettük az irányt.
Hogy tökéletes lett-e az esküvőnk? Több mit tökéletes, azzal hogy apa is eljött és végre lezárhattuk a haragot és tisztalappal kezdhettük minden megváltozott. Apa még Daniellel is váltott néhány szót, bár azért ő nem volt annyira elragadtatva a jelenlététől de igyekezett nyitni felé. Anya beszélgetett vele egy kicsit a tó parton és a végén megölelték egymást ami azt hiszem azt jelentette, hogy ők is békét kötöttek.
******
2 évvel később...
- Cassie, drágám, ez egy film premier, nem kell annyira kiöltözni, csak legyél laza mint általában...- hallottam sürgető hangját.
- Jól van - mondtam majd leültem a kád szélére a kis eszközt megfogva. Lehunytam a szemem és elmosolyodtam. Tudtam, hogy Shawn ki fog ugrani a bőréből ha igaz a sejtésem.
A következő 3 percben leperegtek szemem előtt az elmúlt évek eseményei. Amikor megismertük egymást, az első csókunk, a pillanat mikor rádöbbentem mennyire is szeretem őt. A pillanat mikor ott a tónál megkérte a kezem, és az a pillanat amikor örök hűséget fogadtunk egymásnak. Már két éve az a nap, de olyan mintha csak tegnap történt volna. Még sosem voltam olyan boldog mint az elmúlt két évben Shawn feleségeként.
- Egyetlenem, nem akarak sürgetni de én már elkészültem és lassan indulnunk kellene - kopogott be mire riadtan felpattantam. A tesztre pillantottam majd kinyitottam az ajtót. - Kicsim, te még...fel sem öltöztél?
- Shawn, mondanom kell valamit..
- Baj van? Rosszul vagy?
- Nem, nagyon jól vagyok - mondtam majd átnyújtottam a tesztet neki.
- Ez micsoda?- nézett rám értelenül mire csak szélesen elmosolyodtam, majd nem bírtam magammal és felkacagtam. - Ez azt jelenti? Pozitív?
- Igen.
- Babánk lesz?
- Igen, apa leszel - léptem hozzá közelebb mire felkapott és megpörgetve magához ölelt.
- Jaj ne haragudj, ugye jól vagy?
- Persze - nevettem - Csak babát várok, nem halálos beteg vagyok.
- Istenem, szerelmem, annyira boldog vagyok -simogatta arcom.
- Tudtam, hogy az leszel. Viszont még ne mondd el senkinek, Andrew sem tudhat róla, senki, oké?
- Miért?
- Mert szeretnék még kicsit várni, amíg túl esek az első nehéz napokon, jó?
- Rendben, megteszek bámit amit kérsz, mostantól az eddigieknél is joban figyelek majd rád. Hogy mindened meglegyen amit csak szeretnél.
Fél év múlva...
A kanapén fekve figyelem a pocakom, illetve a kis pocaklakóm ahogy mozgolódik, miután elég vékony vagyok még terhesen is, elég szépen látszik mikor a kis Isabella forgolódik.
Kislányunk lesz.
Először nem is akartam tudni, de Shawn addig rágta a fülem, néha szószerint, hogy engedtem neki és az egyik ultrahangos vizsgálatnál rákérdeztünk. Shawn teljesen oda meg vissza van tőle hogy kis hercegnője lesz. Az eseményeken mikor interjút ad mindig lelkesen és büszkén mesél arról milyen izgalmas is a baba várás, hogy mennyire készül az apaságra és ezt csak alátámasztani tudom. Már vagy három könyvet ki olvasott a babavárásról és a kisbaba első három évéről ami vicces volt, mert folyamatosan kérdezgette, hogy mi micsoda mert fogalma sem volt róla . De tényleg lelkes. Apás szülésre készülünk, mindenképp velem akar lenni a szülőszobában is, de én is szeretném ha fogná a kezem és támogatna ott is.
- Én kicsi hercegnőim. Hogy vagytok ma? - hajolt be elém mire elmosolyodtam.
- Fantasztikusan. A kis hercegnőd ma megkívánt egy doboz fagyit.
- A kicsi? Biztos? A nagynak semmi köze nem volt hozzá?
- Nem, elképzelhetetlennek tartom - mosolyogtam mire leült mellém a kanapéra.
- Siettem ahogy tudtam, hogy telt a nap?
- Napoztunk, majd moziztunk, majd vásárolni voltunk, majd pedig itt feküdtünk mostanáig. Nagyon sokat gondolkoztam.
- És min gondolkoztál drágám.
- Olvastam ma egy hírt, meghalt egy pár hónapos kisbaba, valami gyógyíthatatlan betegsége volt.
- Kicsim..
- Félek Shawn néha rám tör a félelem, azt szeretném ha Isabellával minden rendben lenne, ha egészséges baba lenne.
- De hiszen eddig minden rendben volt a vizsgálatokon, és sokkal több rétű vizsgálatot végeztek mint általában, kizártak nagyon sok mindent, a többire meg gondolni sem szabad, ahogy arra sem hogy hobbit lába lesz mert akkor viszont visszavisszük - mondta tettetett komolysággal mire nevetni kezdtem.
- Olyan bolond vagy. Tudod, hogy nagyon szeretlek?
- Hát persze, legalább annyira mint én téged.
- De akkor is, rossz bele gondolni hogy pár pillanat és véget érhet egy élet.
- Édesem, egyszer minden véget ér de tudod mit?
- Mit?
- A mi életünk és történetünk csak most kezdődik igazán. És én alig várom, hogy megéljem az első csodálatos közös napokat veletek, hogy ott legyek a kislányunkkal mikor oviba megy, vagy mikor elballag az általános iskolából, mikor középiskolát választ, mikor haza hozza az első udvarlóját, mikor leérettségizik vagy lediplomázik. Alig várom, hogy zongorázni taníthassam, hogy együtt énekeljünk hármasban, és hatalmas kerti bulikat csapjunk anyáékkal. Csak most kezdődik minden, azzal hogy ez az apróság belép az életünkbe amivel csak teljesebbé teszi a szerelmünket. Te , Ő és Én, ígérem mindent megteszek hogy boldoggá tegyelek titeket. Szeretlek.
~Vége~
💝Sziasztok!💝
Elérkezett a vége, eljutottunk ide is.😭
Engedjétek meg, hogy pár szóban megköszönjem nektek, hogy velem tartottatok, hogy olvastatok és szerettétek Shawn és Cassie történetét.🤗😊❤️
Hogy őszinte legyek szavakat sem találok arra, hogy mennyire megszerettelek titeket és ugyan az elmúlt hónapokban nem voltam valami aktív de mindig szeretettel gondoltam rátok.😊😘
Egy kis hozzávetőleges statisztika:
👑78 fejezet
👑~146 000 olvasás
👑9168 ⭐
👑És a rengeteg támogató kedves szavakról a kommentekben már nem is beszélek.
❤️Most egy rövid időre elbúcsúzok tőletek, de hamarosan visszatérek egy újabb kalanddal, egy újabb történettel ❤️Shawn❤️ főzereplésével. Remélem ott is látlak majd titeket és kíváncsiak lesztek arra is, ha csak fele annyira mint erre a történetre már akkor mérhetetlenül boldog leszek. ❤️
⭐Szerintem ebben a könyvben fogok egy bejegyzést írni az új történet megjelenéséről. ⭐
Illetve ha gondoljátok , kukkantsatok be a Just Me, Myself and I könyvembe, ahová verseket fogok megosztani amiket az elmúlt hónapokban írtam.
😳😪❤️
Így, hogy az önreklám véget ért egy kis időre elengedlek titeket, köszönöm mégegyszer, hogy velem voltatok.💝💟
😘Millió puszi nektek😘