Mikor Manuelt kiraktuk a hotelnél haza mentünk. Nem igazán beszéltem Shawnnal , amit halkan megis jegyzett mikor beléptünk a lakásba de nem reagáltam rá. A hálóba sétálva levettem dzsekimet és épp megfordultam mikor bele ütköztem.
- Cassie...
- Mi az?
- Haragszol?
- Igen Shawn, nagyon haragszom.
- Nem akartalak ezzel megbántani. Hülye voltam Cass.
- Tudom, tényleg hülye vagy
- Teljesen jogos, hogy neheztelsz rám amiért nem avattalak be.
- De miért nem? Nem bízol bennem?
- Dehogynem bízom, nem erről van szó. Benned bízom a világon a legjobban. Egyszerűen csak azt hittem, hogy utálnál érte.
- Mi tagadás nem örülök neki, de csak azért mert tudom, hogy Camila nem úgy néz rád mint te rá. Lehet, hogy neked ő csak egy barát de ő szeret téged- mondtam miközben szemébe néztem. Ő gyengéden végig simított arcomon mire lehunytam szemem és sóhajtottam.
- Nézz rám kicsim - súgta mire kinyitottam és szemébe néztem- Csak téged szeretlek. Te vagy az életem. Camila csinos lány, ez igaz de az nincs meg benne ami benned. Elhiszed nekem?
- Elhiszem.
- Nem tudom mit csinálnék nélküled - ölelt magához és gyengéden simogatta hátam - Beszéltem Camilával, a duett után nem fogok vele találkozni csak ha nagyon muszáj.
- Tényleg?- néztem meglepve mire elmosolyodott.
- Nem akarlak elveszíteni. Szóval igen, nem akarom többé úgy érezni, hogy veszélyben van a kapcsolatunk.
- Szeretlek Shawn, köszönöm.
- Mi lenne ha este sétálnánk egyet a parton, csak ketten.
- Benne vagyok, nagyon jó lenne - mosolyogtam rá majd megcsókoltam és megöleltem.
Nagyon jól esett, hogy Shawn kiállt mellettem és beszélt Camilával.
Az egész este nagyon jól telt. Miután mindketten összeszedtük magunkat elindultunk az étterembe. Karenék már ott vártak minket. Manuelt figyeltem és láttam rajta, hogy tetszik neki amit lát. Bizonyára ő is beszélt Shawnnal és örülhetett, hogy sikerült megbeszélnünk és rendezni a nézeteltérést.
Egész vacsora alatt beszélgettünk, Lia is sokat mesélt a suliról, barátairől és egy bizonyos Benről mire Shawn egyből hosszú szónoklatba kezdett a párkapcsolat nehézségeiről amit Lia szépen végig is hallgatott majd bejelentette, hogy még csak pár szót váltottak szóval nem kell aggódnia.
A vacsora után Shawn vezetett a partig majd ott leparkolva kinyitotta nekem az ajtót és kezemet megfogva vezetett a homokos partra. kellemes érzés volt ahogy a langyos szél belekapott a hajamba, A ruhám is lengedezett lábam körül. Shawn közelebb húzott magához, derekamat átkarolta és simogatta miközben rám nézett.
- Anyukád mondta, hogy odautazhatnánk pár napra.
- Te szeretnéd?- kérdezte mire elmosolyodtam.
- Igen, szeretném, szeretem őket és az a hely is varázslatos, jó ott lenni.
- Te vagy varázslatos - mondta halkan majd megállított és gyengéden megcsókolt. Ahogy ajkaink találkoztak átöleltem derekát és hozzásimultam - Szeretlek Cassie.
- Én is szeretlek - kacagtam halkan majd nyakába borultam. Úgyéreztem végre minden a helyén van, mintha minden gondunk elszállt volna. Olyan felszabadult és boldog voltam , eszembe sem jutott, hogy bárki is elvehetné tőlem. Camila többé nincs hatással rá, úgytűnik ő maga is rádöbbent mire megy ki a játék. Egyértelmű, hogy elakart tőle választani, és őszintén bele sem gondolok miket mondott neki, de már nem is érdekel. Vége, én nyertem. Shawn engem szeret, velem akar lenni, semmi más nem számít.
Shawn szemszög...
Szuper volt az anyáékkal töltött idő. Elmentünk a vidámparkba és bejártuk a legmenőbb helyeket, Lia elvolt tőlük ájulva, Cassie és én meg csak jókat mosolyogtunk rajta. A lényeg, hogy nagyon jól érezte magát ahogy mi is. Volt egy időszak amikor a három nő elvonult vásárolni, így apával mi is nézelődtünk egy kicsit. Én főként az óráknál ragadtam le.
- Szóval minden rendben?- kérdezte apa mire elmosolyodtam.
- Igen, mindent megbeszéltünk. Sosem fogok semmit és senkit elé helyezni. Na jó , maximum titeket, de az más.
- Szerencsés vagy, hogy ő van neked, ne szalaszd el.
- Szerinted is csodás lány igaz?
- Én csak azt látom, hogy boldoggá tesz téged és azt ahogy Liával bánik és hogy milyen jól kijön anyáddal. Kedvelem őt mert okos és kedves lány. Mindig gondol másokra, főleg rád. Úgy vettem észre eddig bármi döntést is hozott arra gondolt először, hogy vajon Shawnnak, hogy lenne jobb.
- Nekem ő a legfontosabb, nagyon szeretem és nem fogom elengedni. Volt egy időszakom, összevoltam zavarodva de kitisztult a kép, tudom, hogy Cassie mellett olyan életem lehet amire vágytam. Camila csak egy fellángolás volt.
- Szóval fellángolás? - kérdezte átható tekintettel. Tudta jól, hogy történt valami így csak lehajtottam a fejem.
- Tudom apa, nem kell semmit mondanod. Hülye voltam, megbántam, és Cassie sosem fogja megtudni. Megutálna és többé szóba sem állna velem, ezt pedig nem akarom.
- És mástól sem tudja meg?
- Camila azt ígérte nem mondja el neki.
- Legyen így. Azt persze mondanom sem kell, hogy ha kiderül, neked véged.
- Igen, ezt tudom.
- Mikor megbeszéltünk mindent a lányok után mentünk . Cassie és Lia épp egy egy ruhát próbáltak, anya pedig felpakolva várta őket kint. Elsőként Lia jött ki, egy nagyon szép kék ruhát próbált. Pánt nélküli és földig érő.
- Hűha...- eszméltem fel zavaromból. Még sosem láttam ilyen szépnek az én kis húgomat.
- Na mi az, ne nézz már így rám Shawn - nevetett zavartan.
- Gyönyörű vagy hugi.
- Ha engem gyönyörűnek látsz, mit szólsz majd ha meglátod Cassiet?- nevetett- Cass gyere már - szólt be mire az ajtó kinyílt és Cassie lépett ki rajta egy csodaszép estélyiben. A halvány rózsaszín ruha tökéletesen kiemelte az alakját. Mellrésznél húzott volt és a földig ért. Azt hiszem még sosem láttam ilyen szépnek őt. Ragyogott.
- Nos?- nézett rám kíváncsian.
- Nem tudom mit mondjak. Olyan szép vagy kicsim - léptem hozzá majd jól végig mértem.
- Megvegyem?- kérdezte mosolyogva.
- Mindenképp. Ez a ruha olyan mintha rád öntötték volna - mondtam majd megcsókoltam. Ahogy ajkaink elváltak a hugira nézett.
- Nagyon jól áll, te leszel a legszebb azon a sulibálon.
- Ez a ruha a bálra lesz?
- Igen, szerinted hová vehetnék én még fel ilyen ruhát? Ben ellesz ájulva.
- Na csak óvatosan ezzel a Ben gyerekkel. Lecsekkolom én még mielőtt elmész vele a bálba.
- Te vagy a legjobb tesó - ölelt meg. Cassie csak elmosolyodott. Szemében most őszinte szerelmet láttam.
Anyáék vasárnap késő délután szálltak gépre. Megígértük, hogy amint tudunk odautazunk egy hétvégére. Valahogy összehozom, ez már csak rajtam múlik majd, nekem kell erre időt szakítanom.
Cassievel az ágyban összebújva feküdtünk. Ő egy könyvet olvasott én meg csak simogattam őt. Jó volt őt érezni magam mellett. Hallgatni ahogy a levegőt veszi, ahogy sóhajtozik mikor simogatom. Persze az, hogy már tíz perce ugyanazt az oldalt olvasta elárulta, hogy inkább rám koncentrál mint a cselekményre. Ezt kihasználva kezem becsúsztattam topja alá és még gyengédebben cirógattam mire halkan felnyögött és letette a könyvét.
- Ez jó?
- Igen. Nagyon.
- Akkor folytatom - súgtam már fülébe majd a hátára fektettem és megcsókoltam - Szerelmem.
- Shawn...- simogatta arcom és közben elmosolyodott - Olyan jóképű vagy.
- Remélem nem csak emiatt szeretsz.
- Úgy vetted észre, hogy csak a külsőd miatt szeretlek?- kérdezte felhúzott szemöldökkel mire elnevettem magam.
- Na jó, nem. Azért is mert hihetetlen gyorsan vág az eszem és találékony vagyok, ja és humoros.
- Neked gyorsan vág az eszed? Ezt ki mondta? Ki mert ekkorát hazudni?
- Ezt én mondom, miért nem?
- Nem mondanám - vigyorgott.
- Szóval nem...ez fájt.
- Jaj, te kis szegény - simogatta hajam mintha csak egy kiskutya buksiját simogatná.
- Kitaláltam valamit.
- Mit?
- Gyere velem a jövőhéten Londonba. Szerdán lesz ott egy interjúm. Menjünk oda holnap, legyünk turisták és az interjú után haza jövünk. Nekem pénteken el kell utaznom, két hétig nem is tudok haza jönni mert folyamatosan koncertezek. Mit szólsz? Kikönyörgöm Andrewtól - mondtam mire elmosolyodott.
- Majd én beszélek vele. Megfogja engedni, egy hétig tud nélkülem élni. Majd Claire beugrik a helyemre addig.
- Tényleg? Ilyen könnyen bele mész? Miért?
- Nem is örülsz?
- Dehogynem, csak máskor órákat kellene győzködnöm egyáltalán azért, hogy elgondolkozz rajta.
- Utána sokáig nem találkozunk. Szeretnék minden percet kihasználni. Szóval beszélek vele én - mosolygott mire nem mondtam semmit csak megcsókoltam.
Miután Cassie elaludt kibújtam alóla és a nappaliba sétáltam. Felhívtam a repteret, hogy lefoglaljam a jegyeket. Annyira boldoggá tett, hogy Cassie igent mondott, most minden olyan könnyen megy, úgy érzem minden rendben lesz. Mintha a viharfelhők távoznának a fejünk fölül. A kapcsolatunk mintha megerősödött volna.
A jegyeket elintézve visszamentem és bebújtam mellé mire felriadt. Ijedten nézett rám így végig simítottam arcán.
- Csak én vagyok édesem.
- Hol voltál?
- Lefoglaltam a jegyeket. Itt vagyok, aludj tovább - simogattam mire lassan lefeküdt a párnára és behunyta szemét - Szeretlek.
- Én is téged - súgta majd sóhajtott és mély álomba zuhant. Már nem reagált az érintésemre, sem a csókomra. Lefekve magamhoz húztam és elmosolyodtam mikor mellkasomra hajtotta fejét. Nem akarom, hogy ez elmúljon, nem akarok nélküle elaludni. Vele teljes az életem, nem tudnék lemondani róla.
Cassie szemszög....
- Tehát azt mondod Londonba szeretnél utazni Shawnnal- nézett rám Andrew mire bólintottam - Négy nap, pénteken jönnél dolgozni...
- Igen. Tudom nagy kérés.
- Menj csak.
- Komolyan?
- Cassie, hónapok óta mondom, hogy menj és most végre megteszed, ez csak jót tesz majd nektek, hallottam hogy mostanában volt némi feszültség köztetek. Higgy nekem elleszek. Majd megkérem valamelyik csajszit, hogy segítsen be. Pénteken várlak Cass.
- Köszönöm, elnyerhetnéd az év főnöke díjat - mondtam mire felnevetett.
- Jelölj rá és talán esélyem is lesz rá. Menj pakolni.
- Pénteken jövök - mondtam majd ahogy kiléptem az irodájából szinte repültem a folyosón. A földszintre érve Shawn nyakába ugrottam aki felnevett.
- Ezek szerint el vagy engedve?
- Igen, akár indulhatunk is pakolni - vigyorogtam majd megcsókoltam.
Miután Shawnnal összeszedtünk néhány napi ruhát elindultunk a reptérre. Egy óránk volt gép indulásig. Én elmentem a kávézóba, Shawn pedig intézte a bőröndöt. Mire kikértem a kávékat már ő is odaért hozzám. Leültünk egy két fős asztalhoz és míg ő gyengéden simogatta a kezem én csak bámultam őt. Olyan romantikus volt, annyira vártam, hogy végre Londonban legyünk. Még sosem jártam ott de mindig annyira szerettem volna látni, és vele kettesben maga lesz a tökély.
- Szerinted meddig várnak?- céloztam a tőlünk néhány méterre álldogáló hármas lány csapatra.
- Nem tudom, de nem hiszem, hogy sokáig - vigyorgott - Az egyik már elindult egyszer de a másik kettő visszafogta.
- Na és mit fogunk csinálni Londonban?
- Nos lesz ott egy kis meglepetés neked.
- Tényleg? Mi?
- Ha elmondom már nem meglepetés, igaz? Imádni fogod. Persze emellett szeretnélek elvinni egy-két helyre. Csodás négy nap lesz.
- Tudom, alig várom.
Miután a három lány odamerészkedett jöttek még néhányan, majd kézen fogva elindultunk, hogy végre beszállhassunk.
A repülőn elfoglaltuk a helyünket. Én Shawn vállára hajtottam a fejem és megfogtam a kezét. Ő összekulcsolta ujjainkat és hüvelykujjával kézfejem simogatta. Lehunytam szemem, csak élveztem simogatását ami teljesen ellazított.
Felkészültem a majdnem tizenegy órás útra. Mivel az első osztályon repültünk kényelembe tudtam magam helyezni. Shawn szó szerint álomba simogatott. Imádom ahogy hozzám ér és egy másik világba repít. Tudnék-e enélkül élni? Nem, a válaszom határozottan nem. Tudom fiatal vagyok de az ember akárhány éves is legyen, megérzi ha rátalált az igazira. Azt mondják azt rögtön érzed, összetéveszteni sem tudod mással. Én úgy érzem nekem Shawn a nagy Ő. Ez az érzés leírhatatlan. Egyszerre kelnek életre a pillangók, fut rajtam végig az a jól eső borzongás, szárad ki a szám és nő hatalmas gombóc a torkomba. A szívem hevesen ver és olyan érzés mintha ki ikarna ugrani a helyéről. Akárhányszor csak összekapcsolódik a tekintetünk kellemes melegség jár át, megnyugszom, és tudom, hogy nem kell félnem, ő megvéd. Vele mindig biztonságban érzem magam, egy pillanatra sem aggódom.
Amíg tartott ez a Camila mizéria kicsit féltem, mert túlságosan is szeretem Shawnt ahhoz, hogy olyan könnyen eltudjam engedni. Tudom, hogy néha talán túl reagáltam a dolgokat de hiszem, hogy nagyon sokszor nekem volt igazam, mégha Shawn próbált is úgy tenni mintha én lennék a hülye. De ez is elmúlt és ha mindenen ilyen könnyen túl jutunk akkor nem aggódom a jövőnk miatt.
- Egyetlenem...
- Hagyj, még aludni akarok.
- Nem vagy éhes?- kérdezte mire megkordult a gyomrom- Hallottam ám - nevetett halkan.
- Na jó, a gyomrom győzött - nyitottam ki szemem mire elmosolyodott és végig simított arcomon.- Aludtál?
- Nem - rázta fejét.
- De miért? Hulla leszel mire odaérünk.
- Téged néztelek - mondta váll rándítva mire órámra pillantottam.
- Te öt órája figyelsz engem?
- Nem tudod, milyen gyönyörű vagy mikor alszol - hajolt közelebb hogy megcsókoljon - Az az igazság hogy a gyerekeink nevén gondolkoztam.
- Mit csináltál?- nevettem halkan miközben visszaállítottam az ülésemet - Több is lesz?
- Legalább kettő. Nem akarom hogy egyke legyen. Szeretnék egy kislányt, akit majd elkényeztethetek és aki olyan gyönyörű mint az anyukája. És egy kisfiút akivel kosarazhatok, akit csajozni taníthatok, aki rám üt és nők ezreinek töri össze a szívét egy mosolyával - jelent meg csintalan mosoly ajkain.
- Elkell keserítselek, a lányok általában az apjukra hasonlítanak. Vannak kivételek de az a jellemzőbb.
- Hát akkor sem jár rosszul éppen. Nem panaszkodhat majd a génjei miatt - mondta mire csak megcsókoltam. Szóval ő már a gyerekeink nevén gondolkozik. - És mi lenne az?
- Mármint...?
- A nevek?
- Ohh, igen. Fiú névre konkrét elképzelésem van, Benjamin vagy William.
- Értem, egész jók, és a lány?
- Anabell, Sarah, Catherine, ezek a befutók.
- És ha nekem egyik sem tetszik?
- De tudom hogy tetszik, még hozzá az Anabell.
- Honnan tudod?
- Ismerlek kicsim. Pont ezért kértem neked is vacsorát, mert tudtam, hogy már farkas éhes leszel.
- Talán túl jól ismersz.
- Nem hinném - simított végig derekamon miközben apró csókot nyomott ajkaimra.
- Szeretlek Shawn. Örökké együtt leszünk.
- Ígérd meg - simogatta arcom.
- Megígérem, örökké szeretni foglak - mondtam mire megfogta kezem és megpuszilta kézfejem. Nincs mit tenni, valami láthatatlan szál köt hozzá. Imádok vele minden pillanatot, csak erre tudok gondolni, nekünk együtt kell lennünk. Örökké.
Sziasztok!
Meg jöttem az ígért résszel amiből most szándékosan hagytam ki az izgalmakat és inkább lazábbra vettem. 😇🤔
Továbbra is várom a véleményeiteket🤗
Imádlak titeket💗😻