Boldognak éreztem magam, biztonságot nyújtó karjai között nyugodt voltam. Nem törődtem a holnappal, jó volt csak sodródni az árral. Végig simítva mellkasán elmosolyodtam. tenyeremet szívére szorítottam, éreztem milyen hevesen ver, miattam, én váltom ezt ki belőle. Ő az enyém, és engem akar, senki mást, csak engem. Mekkora őrültség, mégis olyan boldoggá tesz.
- Mire gondolsz?- hallottam meg halk hangját..
- Arra hogy most minden olyan tökéletes. Csak fekszünk összebújva és nem számít semmi. Csodás este volt a mai... Bár abszolút nem így terveztem.
- Akkor, hogy tervezted szépségem?
- Úgy hogy legközelebb akkor találkozunk mikor már dolgozom, addigra úgy gondoltam, hogy lenyugszom és józanul tudok gondolkodni, mérlegelni tudom, hogy mit veszíthetek és mit nyerhetek .
- Ez érdekesen hangzik, mesélj - bújt ki alólam és rám mosolygott.
- Úgy értem, ha elutasítalak egyedül leszek és talán veszni hagyok egy nagyon szép kapcsolatot, de nyugalmat nyerek, nem lesznek tele az újságok az arcommal, nem követnek, nem kapok üzeneteket a rajongóidtól, hogy szakadjak le rólad. Ha pedig megbocsájtok neked, elveszítem a szabadságomat, azt, hogy akkor és azt teszem amit akarok, és ugyan együtt leszünk de nagyon sokszor lesz, hogy magányos leszek mikor te turnén leszel. Viszont megnyerlek téged. Hallhatom a nevetésed, láthatom a mosolyod, a belefeledkezhetek a tekintetedbe, érezhetlek, megcsókolhatlak, szerethetlek és engem is szeretnek, és ez csodálatos dolog, szóval nagyon nem volt egyértelműen meg még a döntés.
- És akkor?
- Ahogy megcsókoltál az előbb, tudtam hogy melletted kell lennem. Ahogy magadhoz öleltél a szívem azt súgta, igen, ez az, most tökéletes, veled, a karjaidban. Szóval ennyi - Ajkai mosolyra húzódtak.- Szeretem a mosolyod, annyira édes. Igazából a mosolyod vett le a lábamról.
- Igazán? Miket meg nem tudok - nevetett.
- A szüleid biztos nem bírnak már annyira.
- Szeretnek téged, apa azt mondta, hogy ő nagyon megkedvelt. Majd lenyugszanak és ha látják hogy sikerült helyre hoznunk akkor gyorsan túllépnek rajta. Ne aggódj nyuszifül.
- Nyuszifül?- nevettem fel.
- Nem tetszik? Kitalálhatok mást is.
- De egész jó - nevettem majd megcsókoltam - Szeretlek Shawn.
- Én is téged Cassidie.
- Jézus, még sosem mondtad ki a teljes nevem.
- Imádom a neved - suttogta ajkaim közé.
Shawn szemszög...
Reggel én ébredtem elsőként. Cassie még halkan szuszogott nyakamba bújva. Óvatosan kibújtam alóla és csak néztem őt. Lefeküdtem a párnára és arcát figyeltem. Az éjszakára vissza gondolva mosolyognom kell, minden pillanat, minden csók, minden érintés... csodálatos volt. Elég sokat gondoltam rá azelőtt, hogy milyen lehet Cassievel lenni, de a gondolataim nem mérhetőek a valósághoz. A tudat, hogy tényleg szeret engem és azért van velem és nem azért mert a hírnévre pályázik, olyan szinten megdobogtatja a szívem mint még semmi. Olyan sokat jelent nekem és annyira félek, hogy megbántom, vagy hogy újra elszúrom. Nem akarom elveszíteni a bizalmát, a szeretetét.
Arcához érek és elmosolyodik. Lassan nyitogatja szemeit és ahogy rám emeli tekintetét sóhajt. Gyönyörű...
- Jó reggelt Nyuszifül - suttogtam.
- Jó reggelt... ki kell találnom valami becenevet neked - mosolygott bágyadtan.
- Hogy aludtál?
- Nagyon jól. És te?
- Én is. Éhes vagy?
- Igen, nagyon - vigyorgott.
- Akkor mit szólnál ahhoz ha lezuhanyoznánk és aztán összedobnánk valami reggelit magunknak?
- Akkor megyek zuhanyozni - mondta és már bújt ki a takaró alól de akkor elkaptam kezét és megráztam fejem.
- Én úgy gondoltam, hogy együtt megyünk.
- Tényleg? Mármint én még sosem fürödtem együtt fiúval.
- Én sem lánnyal, mi lenne ha most elkezdenénk.
- De nem rosszalkodsz?
- Én? Ugyan Cassie, miket gondolsz te rólam?
- Én? Ne akard hogy kifejtsem.
- De akarom, fejtsd ki miket gondolsz rólam.
- Mi lenne ha most mennénk fürödni?- kérdezte mire nevetni kezdtem majd elengedtem. Haját feltűzte a feje tetejére és magára kapta a köntösét és elindult. Én is gyorsan követtem mert nem akartam hogy nélkülem kezdje el így gyorsan kihámoztam magam a takaróból és utána mentem. Mikor a fürdőbe léptem épp a vizet nyitotta meg a kabinban. Levette köntösét és félre dobta. Én behúztam az ajtót mire felém fordult. Jól végig mért és elmosolyodott. - Figyelmeztetlek, nem akarom, hogy a hajam vizes legyen - emelte fel mutató ujját.
- Rajtam nem múlik - vigyorogtam. A forró víz hirtelen égette bőrömet de aztán megszoktam és már kifejezetten jól esett ahogy az előttem álló szépségnek is. Hátra hajtotta fejét vállamra és lehunyta szemét. Fentről nézve is megcsodáltam tökéletes idomait, amit nem tudom, hogy képes megtartani mert rengeteget eszik, mint egy férfi, komolyan én nem eszek annyit mint ő , mégis olyan vékony mint a kisujjam, de emellett formás is. Ujjammal végig simítottam dereka vonalán majd hasánál megállapodott kezem. Ő kinyitotta szemeit és felsóhajtott.
- Jó itt állni a melegben.
- Igen.- suttogtam fülébe.
- Nem rosszalkodsz, azt beszéltük meg.
- Nem, ezt te mondtad, én nem mondtam rá semmit.- kezdtem el nyakát puszilgatni.
- Olyan gonosz vagy.- fordult felém.
- Gonosz? Miért?
- Mert ezt nem csinálhatod.
- Mit? Összezavarsz, nem az van, hogy együtt vagyunk és imádjuk egymást?
- De igen..
- Akkor meg? Miért ne csókolgathatnálak a forró zuhany alatt? Ki akarok használni minden pillanatot. Nem tudom mi a terved mára de ha egész nap nem érhetek hozzád így estig megőrülök – húztam magamhoz.
- Estig? Ma este is itt akarsz aludni?
- Te nem akarod? Ne mond hogy nem, kérlek.
- Hát...Azt tudod, hogy ha még nálatok lennénk nem lehetne ezt csinálnunk.
- Csendben lennénk, ennyi. De még jó hogy eljöttünk.
- Igen az éjjel mondani is akartam, hogy elég hangos vagy.- nevetett.
- Ne szemtelenkedj mert megjárod.
- Hű de megijedtem - grimaszolt mire felkaptam és a falnak szorítottam. Éles hangon felsikított.- Ez hideg , Shawn, basszus, lefagy a hátam - csapkodta vállam.
- Majd mindjárt megszokod.- furakodtam lábai közé.
- Nem, itt nem csinálhatod ezt, Shawn, elment az eszed, ne már...
- De már..- suttogtam fülébe. Görcsösen kapaszkodott nyakamba, valószínűleg félt, hogy leejtem majd ahogy csípőmet megmozdítottam felszisszent.- Nem jó?
- Csak várj egy kicsit, elég hirtelen jött..- suttogta majd megcsókolt. Próbáltam lassan megmozdulni de bele markolt hajamba.- Várj még, ne, ez így...csak gyors, várj egy picit, nem tudom, simogass.
- Hagyjuk inkább? - simítottam végig arcán.
- Ne, most már csináljuk, jó, csak fura, meg kell szoknom. - mosolygott rám.
- Imádlak Cass - csókoltam meg. Ahogy visszacsókolt átdugtam nyelvem és szenvedélyes táncba kezdtünk, faltuk egymás ajkait, annyira élveztem mint még semmit azelőtt,érezni ahogy bele remeg minden mozdulatomba, az érintéseimbe.
- Lassan, jó?
- Persze nyuszim - suttogtam és végre megmozdíthattam csípőm, csak ez kellett, mindkettőnkből egyszerre szakadt ki egy nyögés. Tudtam, hogy nem lesz valami hosszú menet de kiakartam hozni belőle a legtöbbet így mindent bevetettem. Hallgattam ahogy halkan nyögdécsel és arra koncentráltam hogy minél jobb legyen neki. Ahogy vállának támasztottam fejem hajamba túrt. Tudtam, hogy élvezi és ez engem is maximálisan kielégített.
- Jézusom Shawn - nyögött fel ahogy testünk összetapadt és szinte parancsszóra egyszerre elégült ki. Remegve bújt hozzám, ujjai vállamon suhantak végig majd átölelt és tarkóm simogatva pihegett egy kicsit.- Szeretlek.
- Szeretlek.- suttogtam majd megpusziltam fülét. Lassan leengedtem a földre és átöleltem derekát.- Akkor fürödjünk.- mondtam mire nevetni kezdett majd csak bólogatott.
Öt perc alatt végeztünk majd elzártuk a vizet és törölközni kezdtünk. Mikor száraznak ítéltük magunkat én csak derekamra csavartam egy törölközőt Cassie pedig felvette köntösét és leengedte a haját, ami hullámosan omlott vállaira. Elmélázva bámultam őt a tükörben mire elmosolyodott.
- Mi az?
- Nagyon szép vagy így is, miért nem hagyod hogy ilyen legyen?
- Nem is tudom jobb szeretem beszárítani és kivasalni hogy egyenes legyen. Nagyon rég hordtam így a hajam.
- A kedvemért így hagynád ma?
- Nem igazán szeretem.
- Kérlek?
- Na jó, de csak ma.
- Köszönöm. – adtam egy puszit arcára. - Megyek felöltözöm amíg itt elkészülsz. - mondtam majd magára hagytam. A nappaliba mentem és elővettem egy farmert és egy pólót. Alsónadrágot majd egy zoknit és gyorsan magamra kaptam a ruhadarabokat. A bőröndöket a hálóba vittem majd elkezdtem bevetni az ágyat. Közben hajamat hátra simítottam és hagytam, hogy természetes valójában száradjon meg . Cassie is elég gyorsan csatlakozott így az ágyon ülve néztem végig ahogy öltözködik. Ő csak zavartan kacarászott, hihetetlen édes volt. Olyan tökéletes. Bár tudom, mindenki tökéletesnek látja a barátnőjét akit imád de úgy vélem Cassie tényleg az. Na jó néha kicsit túl őszinte de még akkor is imádni való.
- Oké, elkészültem.
- Tényleg, kár, elnéztelek volna még egy ideig - mosolyogtam rá. Rövid farmer sort és egy bagoly mintás póló volt rajta - Tetszik a pólód.
- Én is szeretem. A barátnőim szerint gyerekes.
- Cuki, inkább.
- Cuki? Fiú vagy és ismersz ilyen szavakat és mered is őket használni? Mond biztos nem vagy te meleg?
- Hm... az éjjel úgy tűnt az vagyok? - léptem hozzá - Vagy az előbb a fürdőben?
- Nem, igaz – nevetett - Na jó most már viszont tényleg éhen halok. Együnk valamit. - fogta meg kezem. A konyhába lépve átkaroltam hátulról és a hűtőhöz lépve elkezdtünk kipakolni. Sonka, majonéz, vaj, paradicsom, tej , narancslé. Csak jól lakunk. A szekrényből elővettem a kenyeret és figyeltem ahogy a szendvicseket gyártja. Eszembe ötlött valami amit nem igazán tudtam magamban tartani.
- Cassie, kérdezhetek valamit.
- Hogyne - pillantott rám.
- Te nem aggódsz?
- Miért kellene?- tette le a kést és a kávéfőzőhöz lépett.
- Azért mert csak az első együttlétnél védekeztünk - mondtam mire megdermedt egy pillanatra majd folytatta amit elkezdett.
- Ohh, az...
- Igen, vagyis, nem tudom én nem hiszem, hogy jól jönne bármelyikünknek is egy terhesség - mondtam mire bólintott majd bekapcsolta a gépet. Felém fordult és elmosolyodott.
- Nem leszek terhes ne aggódj.
- Honnan vagy ilyen biztos benne?
- Tudod Shawn elérkezik egy bizonyos pont a lányok életében mikor dönteniük kell... Akarok gyereket vagy nem..
- Igen.. és?
- Egyszerű, csak egy aprócska orvosi beavatkozás és kész is, probléma megoldva, soha nem kívánt terhesség.
- Miről beszélsz? Ezt hogy értsem, te soha nem akartál gyereket ezért elvégeztettél valami műtétet?- kérdeztem mire csak nézett engem - Te normális vagy?- bukott ki belőlem a kérdés mire nevetni kezdett, de olyan szinten hogy abba sem tudta hagyni - Na jó, mi van? Ilyen fiatalon nem tudhatod, hogy a jövőben akarsz e majd gyereket, nem hozhatsz végleges döntéseket ilyen ügyben, ez hülyeség, mond hogy nem voltál hülye.
- Édes vagy...- lépett hozzám és megcsókolt.- De ha még egyszer kiejted a hülye szót velem kapcsolatban nem lesz mivel teherbe ejtened - veregette meg vállam.
- Tényleg nem értem.
- Akarok gyereket, később. És semmilyen műtétem nem volt, csak kíváncsi voltam a reakciódra.
- A reakciómra? De jó fej vagy.
- Szóval te szeretnél gyerekeket később?
- Igen, és tudod ha úgy alakulna hogy esetleg te lennél az anyukájuk én nagyon elégedett lennék. Nem most, pár év múlva..
- Ez nagyon hízelgő szívem. Természetesen lehet gyerekem. Ahogy kezdtem is, el kell döntenie egy lánynak hogy mit akar és mire számíthat. Manapság a fiúkban kevésbé lehet megbízni így a lányoknak is tenni kell azért, hogy ne legyenek becsúszott babák meg ...nos abortuszok. Mikor Justinnal odajutottunk anya felsorolta a lehetőségeket.
- Pontosabban?
- Két lehetőségem van. Az egyik, hagyom, hogy a fiú gondoskodjon a védekezésről és ha azt mondja nincs gumi de tud vigyázni hiszek neki és legfeljebb pofára esek. Vagy a másik lehetőség mikor biztosra megyek és elmegyek az orvoshoz, és tablettát íratok fel magamnak. Elég régóta szedek fogamzásgátló tablettát és eddig sosem volt semmilyen nem kívánt dolog, szóval ezért nem aggódom, mert én vigyázok magamra.
- De jó...- könnyebbültem meg – Mármint ez nem jelenti azt hogy én ne vigyáznék rád, de jó tudni, hogy egyikünk mindig képben van - mondtam mire csak nevetett.
- Igen, az sosem árt.
Reggeli közben rengeteget beszéltünk még erről a védekezős dologról és megegyeztünk, hogy amikor csak lehet húzunk gumit is, biztos ami biztos alapon de ha nincs az sem nagy tragédia.
Reggeli után bekapcsolta a laptopját és a rádiót is így mosogatott majd egyedül hagyott míg fogat mosott. Videó chat felkérése jött, Beckytől. Hm...Elfogadás.
- Szia csajszi olyan rég láttalak, mindjárt, itt vagyok csak ez az átkozott telefon leesett- mondta miközben lebukva- gondolom- kereste a telefonját. - Na szóval ...te nem Cassie vagy.- nézett ijedten.
- Nem, jó meglátás. Szia Becky. Hogy vagy?
- Jól, ó te jó ég, Shawn Mendes.
- Igen, az a nevem.
- Hol van Cassie?
- Fogat mos, most fejeztük be a reggelit.
- Szuper, Mondta hogy LA-ben van de azt mondta csak egyedül.
- Megleptem az este, nélküle nem volt jó otthon - mondtam, ezek szerint nem mondta el nekik.
- De cuki vagy, vagyis izé, nem úgy értettem. Bocs de szoknom kell még, hogy a legjobb barátnőmmel jársz és bármikor felbukkanhatsz.
- Ugyan, semmi gáz, különben meg nem vagyok akkora szám. Én csak Shawn vagyok.
- Ahha csak Shawn vagy...- vigyorgott, vicces, de inkább nem nevetek.
- Mond csak, ha venni szeretnék Cassienek valami ajándékot, meglepiből, mit vegyek? Úgy értem nem akarok sablon ékszert venni, valami különlegesre gondoltam de egyszerűen nem jut eszembe semmi.
- Cassie eléggé gyakorlatias lány így a csecsebecsékkel nem sokat érsz. Persze, kiteszi a polcra és elmosolyodik ha ránéz mert tőled kapta de ennyi. Valami olyat kell neki adnod ami maradandó, és esetleg magánál hordhatja, lehet az egy ékszer is, csak ne ilyen mindenféle szívecskés medálos cucc mert azt nem bírja. Ne legyen túl giccses, legyen elegáns, de a hétköznapokban is hordható...
- Oké, akkor töröm a fejem.
- Milyen alkalomból, csak mert a szülinapja csak félév múlva lesz.
- Azért akarom, hogy ha nem vagyunk együtt, főleg a turné alatt, legyen vele valami tőlem.
- Ez figyelmes. Na és vigyázol rá, igaz?
- Hát persze.
- Boldognak szeretném látni. Csak egyszer tudjam meg, hogy fájdalmat okoztál neki, nem érdekel ki vagy, megkereslek és keservesen megbánod - mondta mire kezdtem megijedni.
- Ezt jó tudni, bár azt hiszem Cassie is megtudja magát védeni, elég szépen.
- Mire alapozod ezt.
- Vitatkoztunk úgymond és behúzott egyet.
- Ez az, az én barátnőm.
- Majdnem eltörte az orrom.
- Biztos megérdemelted, ugyanis Cassie csak végső esetben emel kezet bárkire is.
- Akkor azt hiszem csendben maradok.
- Jól teszed - bólogatott mire már inkább nem mondtam semmit.
- Becky?- lépett be Cass majd odasétált mellém.
- Szia barátnőm, kicsit elbeszélgettem a pasiddal.
- Jajj ne...- nézett rám majd a képernyőre.
- Én megyek fogat mosni, ti csak beszélgessetek.
- Jól van édes.
- Becky, örültem hogy láttalak, legközelebb folytathatjuk a kimerítő beszélgetést.
- Benne vagyok - mondta majd intett. Én csak Cassiehez hajoltam és adtam egy puszit a szájára majd elvonultam.