(+18)
Másnap ugyan ott találkoztunk ahol múlt nap váltunk el.
-Nagyon csinos vagy!-Dicsért meg kéjesen beharapva a mutató ujját ahogyan elé lépdeltem. Zöld szemei boldogan villantak rám,ajkain folytonos halvány mosoly játszott.
-Köszönöm.-Pirultam el. -Időközben kiderült-az étteremhez vezető úton alig váltottunk pár szót azon kívül mint: hogy telt a napod,milyen volt a könyvtárban stb. Majd kifúrta az így is kíváncsi oldalamat mit akarhat mondani. Tegnap éjjel nem bírtam szemhunyásnyit sem pihenni,folyton kattogtam. Bíztam abban,hogy megbeszéljük a történteket,viszont... Ha meg is bocsájtok neki,mi lesz velünk azután...?
-Meg ne próbáld!-Kiáltott rám viszonylag halkan amikor már leparkolt és nyitottam volna ki az ajtót az oldalamon. Meglepődve eresztettem vissza a karomat, vártam rá míg kinyitja majd azt követően kisegít abból.
-Oliva,ez az én feladatomnak számít!-Villantotta felém azt a tipikus Styles mosolyát,amin hangosan felhorkantam.
-Légy jó kislány!-Suttogta mélyen a fülembe amitől a gyomrom apró csomóvá zsugorodott. Gyorsan véve a levegőt próbáltam rendbe rázni magam külsőleg. Nagyon,nagyon bosszantott a portás lány ahogyan szinte felfalja Harry látványát. Ráadásként látszólag rivalizált is velem. Hogy ezt honnan veszem? Szinte megölt a tekintetével,és nyomta direkt előrébb a kebleit ami így is majd' kibuggyant a helyéről. Idegesen elkaptam Harry kezét és kulcsoltam össze az ujjainkat erősen,ezzel mutatva a lánynak,hogy igazán modorálhatná magát. A sikeresnek bizonyult tettemre a szőke bige szinte szét csattant ezzel beképzelt mosolyt előcsikarva belőlem.
-Jó étvágyat!-Mosolygott Harryre ragyogóan,rám pedig úgy nézett mint az ördögre. Még is fölényben éreztem voltam,bőven.
-Mi volt ez a kis akciód,baba?-Mikor már nem voltunk halló távolságban Harry kezdett susmorogni huncut hangnemben.
-Semmi!-Válaszoltam neki kihangsúlyozva az egyetlen szót ezzel mutatva,lezártnak tartom a témát.
-Csak nem féltékeny vagy?-Ölelte át a derekamat. Éreztem ahogyan a kissé kiálló csípőcsontomat kezdi fel-le cirogatni ettől nem bírtam megállni a jól eső,halk sóhajomat,még ha éppen számomra kellemetlen is ez a pillanat.
-Dehogy,pff! Nincs miért!
-Jó-jó,nyugodj meg! Had segítsek!-Állt a hátam mögé és kezdett fokozatosan megszabadítani a krémszínű ballon kabátomtól. Már-már feketének számító,egyenes szálú hajamat a vállam jobb oldalára söpörte,mielőtt ellépett volna szándékosan közelebb hajolt,így a forró lehelete csiklandozta a nyakamat.
-Micsoda úriember!-Csüccsentem be a puha székbe amit betolt alattam. Miután levette magáról kabátját azt hittem helyben szét folyok a kinézetétől. Hosszított barna chelsea cipők,lábain nagyon szűk fekete nadrág. Még is a felsőteste tette be azt a bizonyos kaput. Koszos fehér színű ing aminek csak pár gombja volt lazán begombolva így feltárult előttem a mellkasa két oldalán elhelyezkedő kettő fecske ábra,a hasából is villantott,de az ott elhelyezkedő tetoválásából nem bírtam kivenni semmit. Na meg a szűkített zakója ami kiemelte a teste arányos alkatát...
-Szépségem,töröld meg a szád szélét.-Reflexszerűen kaptam a szám elé a kezemet totál elvörösödve. Oh,Istenem,ez annyira kellemetlen... A reakcióm láttán halkan felnevetett miközben leült velem szembe.
-Mit hozhatok?-Jelent meg férfi pincér az asztalunknál ezzel kimentve engem az eléggé kínos helyzetemből. A felénk tartott étlapon átfuttattuk a tekintetünket majd leadtuk a rendelésünket.
-Oliva én annyira sajnálom a történteket... Amit Nadine mondott abból semmi sem igaz! Azon a hétén Louis-nál lógtam,az ég szerelmére,nem találkoztam vele!-Nevette el magát idegesen, két ujja közé csíptette az orrnyergét és kezdte masszírozni azt. Még is miről beszél?!
-Egyáltalán milyen mesét adott be pontosan?-Nézett mélyen a szemeimbe,ám én nem bírtam tartani az intenzív pillantását,ezért inkább hunytam le a szemhéjaimat.
-Hogy ti...khm...élveztétek egymást,ezért nem kerestél...-Makogtam undorodva felhúzott orral. Az arcán átfutó érzelmek láttán megingott bennem az az érzés,hogy vajon most mi is az igazság. Vissza gondolva,amiket Nadine mondott még most is élénken cseng a fülemben. Tisztába voltam a ténnyel,hogy ezerszer tapasztaltabb lehet nálam,viszont tud egyáltalán valamit Harryről,milyen is valójában? Ez már nem volt olyan nyilvánvaló.
-Bassza meg,huh! Most figyelj ide nagyon jól. Ebből-semmi-sem-igaz.-Tagolta a szavakat és az asztalon pihenő kezemre tette az övét. Ezúttal nem volt szívem elhúzni onnan. Értelmeztem,emésztettem a szavait,de nem igazán sikerült valóban át gondolnom. Túl sok. Egyik nap azt gondolom róla,ő mindig csak megbánt,másnap pedig már hiányérzetem van,azt akarom csókoljon,öleljen. Ez lelkileg kezd kifárasztani,nem tudtam ésszerűen megállapítani semmit ami vele kapcsolatos. Az agyam szinte ködbe borul ha mellettem van,úgy mint most is. Ilyenkor megszűnik minden ellenérv amit próbálok felhozni magamban.
-És igen. Nadine is fontos nekem,úgy mint Fizzy vagy Ashley! Mint ismerős. De nem hallgattál meg,olyan makacsan elrohantál előlem! És tudni szeretnéd a valódi okát annak,miért nem kerestelek? Mert,megakartalak védeni saját magamtól. Én csak jót akartam neked. Én nem vagyok jó. Nem az vagyok mint tűnik. Ennél,nálam többet érdemelsz...-Sütötte le a tekintetét. Szép,egyedi arcán megjelent a szomorúság jelei,amit azonnal el akartam onnan tüntetni. Nem értettem miért mondja ezt. Nem akartam ezt hallani,hülyeség!
-Ne mond ezt... Te vagy a legjobb ember számomra!-Kulcsoltam össze az ujjainkat a mai nap folyamán másodjára,annyi különbséggel,hogy ezt szívből tettem. Az összefont testrészünkön állapodott meg mindkettőnk tekintete,szinte nem bírtunk szemtől szembe nézni a másikkal.
-Rosszul gondolod...-Emelte fel a kezemet és kezdett lágy csókokat nyomni a bütykeimre ezzel elérve,hogy a szívem erős erővel kezdjen vágtázni. Nem,nem gondoltam rosszul. Annyi jót adott már nekem az ismertségünk alatt,mint senki más az életemben. Igaz,megbántott párszor,de a jó mindig elfeledteti a rosszat,mint ezúttal is.
-Engedd,hogy bebizonyítsam!-Dőltem meg felé ezzel még közelebb kerültem hozzá. Zöld szemei reménykedően csillantak rám,szinte esedezve. Segítenem kell neki,nem hagyhatom,hogy így gondoljon magáról. Szentül merem állítani ő csodás lélek még ha akad pár megkérdőjelezhető tette.
-Még egyszer ne vonj el így magadtól,ennyi időre! Sőt,semennyire!-Rivalltam rá jelentőségteljesen amin hitetlenkedve elnevette magát és rázta meg a fejét ezáltal a belőtt haja kissé lebegni kezdett.
-Nem fogom!-Dobott felém jobbos kacsintást ezzel hosszú idő után boldog mosolyt előcsalva belőlem,ami látszólag pozitív hatással volt rá.
-Itt is van az ételük,fogyasszák jó ízűen!-Tette le elénk a tányérokat amin gusztusos ételek voltak.
-Köszönjük.-Biccentett H majd kezdtünk enni. Néha beszélgettünk,de próbáltuk az illemhez kötni magunkat figyelembe véve,igazán elegáns étteremben vagyunk. Igazából,alig bírtam egy falatot leerőltetni a torkomon. A vallomása olyan szinten feldobott,hogy táncolni is akadt volna kedvem. Vagy akár sikoltozni. Nagyon nehezemre esett nem vigyorogni mint a vadalma folyton folyvást. Életemben először kaptam ilyen megható szavakat egy fiútól. Aki nem mellesleg fontos számomra.
-Köszönjük,viszont látásra!-Köszöntem rá az irigy nő személyre amikor már jól lakottan,ezúttal is egymás kezét fogva indultunk meg kellemes tempóba a magától nyíló üveg ajtón kívülre. Miután beültünk egymás mellé a kocsiba újonnan szerzett szikrák kezdtek feléledni köztünk. Némán,ugyan abban a minutumban egymásra néztünk,szinte egyszerre estünk egymás ajkainak. Nagyon hiányzott az,ahogyan eleinte lágyan bíbelget majd erőszakosabban átdugja a nyelvét a számba. Kezeim puha hajában vesztek el,ő pedig derekamnál fogva húzott közelebb magához,ami már képtelenség volt. Nem tudom megszámolni hány apró csókkal hintett be az ajkaimat ezzel elérve,hogy többet kívánjak belőle.
-Menjünk hozzám.-Suttogta,válaszul helyeslően kezdtem bólogatni. Ez alkalommal nem akartam gondolkozni,csak élni a jelennek. Az autó gyors tempóban bőgött fel alattunk,szinte kilőtt alattunk. A következő pillanatban Harry szabad mancsa a combomra került,fokozatosabban kezdte feltűrni a szürke szoknyámat. Amikor már félő volt,hogy a kombiném kilátszik megállítottam a kutakodását. Macsó féloldalas mosollyal nézett rám egy pillanatig,heves csókcsatánktól felpuffadt szájjal,az ismerkedő ujjaimnak hála a haja össze-vissza lett túrva. Imádtam,hogy miatt néz így ki jelenleg. Mindketten izgatottak voltunk,ez nyílt titoknak számított. Bőven akadt bennem félelem mi fog következni hamarosan még is tökéletesen megbíztam benne. Tisztában voltam,nem erőltetne rám semmi olyat amit nem szeretnék. A történtekből tanulva megvártam míg kinyitja nekem az ajtót amikor megérkeztünk az egyesület házához.
-Császtok!-Köszönt a nappali kanapéján ülő fiúknak akik füttyögve vették tudomásul,hogy én is itt vagyok. Fél szemmel talán láttam Zaynt és Liamet a biliárdasztalnál játszva,de nem merném ezt olyan biztosra állítani. Harry látszólag nem foglalkozott a besszóllásokkal amik érték őt,lazán megmutatta a középső ujját a társaságnak és vezetett fel maga előtt a lépcsőn. A égető tekintetét éreztem a fenekemen. Ezen elpirultam még is akaratom ellenére,ösztönből jött hogy kissé jobban billegjek. Beérve a szobájába egyből becsapta mögöttünk az ajtót és zárta azt kulcsra. A helységben azonnal megszűnt a lentről felszűrődő fiús ordibálás és röhögés.
-Fel!-Azonnal tettem amit kért. Precíz mozdulattal az ölébe ugrottam,ő pedig izmos karjaival megtartott fenekemnél fogva amibe szándékosan belemarkolt mélyen a szemeimbe nézve.
-Rossz vagy Styles!-Suttogtam az ajkaira mire felnyögött,engem cipelve a falhoz lépett ezzel maga közé és a kemény falhoz szorított. Kissé fájt a durvasága,még is izgató volt.
-Te még is szereted mikor mocskos dolgokat mondok neked... Hmmm,már most kemény vagyok tőled.-Feszítette ellenem a csípőjét amitől éreztem ahogyan az ajkaim O alakot kezd megformálni. Valóban kemény volt a szűk farmerja ellen küzdő férfiassága.
-Olyan ártatlan vagy...-Nyöszörgött szenvedélyesen a szájamra amitől a hasam alja várakozó teljesen szorult össze. Éreztem ahogyan elkezd velem hátrálni,egy pillanatra sem megszakítva a csókunkat. Mikor az ágyhoz értünk,valószínűleg megbotolhatott ezáltal a puha ágyra estünk,helyesbítek,inkább Harryre estem. Mindkettőnkből hangos nevetés tőrt továbbra is egymást ölelve.
-Jézusom...-Motyogtam a kacagásom közepette amitől a szemeimből folytak a könnyek.
-Ne aggódj baba,óvatos leszek...-Kezdte simogatni az orcámat mire boldogan mosolyogva bólintottam neki. Újra csókba forrva kezdtük tapogatni egymást testét. Imádtam a szája kissé mentolos ízét,a nedves puhaságáról nem beszélve. Többet és többet kívántam belőle. Többé nem volt elég az,amit az inge engedtetni láttatott. Nem bírva magammal kezdtem letolni a vállairól a kellemes tapintású zakóját.
-Vetkőztesd apucit,ohh igen.-A szavai hallatán megmerevedtem és húzódtam hátrébb amit csak úgy tudtam elérni,hogy belepréseltem magam a franciaágy matracába.
-A-apuci?-Makogtam felnézve a felettem ágaskodó arcára amin kéjes mosoly terült szét.
-Igen. Azt akarom,hogy ezt nyögd amikor elrepítelek a mennybe.-Ezt mindvégig a szemeimbe nézve mondta. Hiába kutattam a viccelődés jeleit,nem találtam. Zöld íriszei komolyan meredtek rám,mindhiába találtam ezt orbitális hülyeségnek,figyelembe véve,hogy csupán két év korkülönbség van köztünk túrtam az ujjaimmal a kissé megnőtt hajába ezzel közelebb húzva magamhoz. Elhatároztam,ezúttal nem hallagatok a józan eszemre.
-Apuci.-Susmogtam mire hangosan felmorgott,karjaimat megfogva hajtotta azokat a fejem fölé,ezzel minimális fájdalmat okozva amit nem is éreztem a testemben tomboló vágy teljesen eltompította.
-Ügyes vagy baba!-Zúgta,a következő pillanatban combjaira nehezedve tápászkodott fel,egyszerűnek tűnő mozdulattal szakított szét a selyem ingét amitől a gombok szana-szét repültek a földre. Ennél mocskosabb és vonzóbb dolgot életemben nem láttam. Az elmúlt másfél óra hosszában sok alkalommal érte el ezt a reakciót,de ez túl vitte minden egyes cselekményét. A csupasszá vált felsőteste gyönyörűen rajzolódott ki előttem. Nem volt izmos,még sem volt rajta semmi felesleg súly. Tökéletesen szép izomzata ki volt dolgozva,mértékkel. Hasán amit ezelőtt nem igazán láttam,most tisztán megjelent előttem egy tenyérnyi nagyságú pillangó,vállain volt pár apróbb szám,betű szimbólum. A bal karja mentén sok sok minta volt. Szív,kötőtűk,gitár,halálfej és sok ehhez hasonló rajz ami örökre a bőrébe lesz vésve. Nem tudtam megállni,hogy ne simítsak végig a széles háta mentén. Kérdőn pillantott rám,mire bólintottam ezzel megszabadítva magam a csinos pulóveremtől általa. Amikor a melleimet nem takarta tovább az anyag reflexszerűen kezdtem takarni magam.
-Nincs semmi baj.-Lassan még is biztosan mozogva vette el onnan a remegő karjaimat így ténylegesen feltárult előtte a fekete melltartóval fedett melleim.
-Gyönyörű vagy.-Nyomott mindkettőre egy-egy csókot,azt hittem a szívem menten kiugrik a helyéből. Figyeltem ahogyan elhúzódik és szabadítja meg magát a nadrágjától. Alsó ajkát ravaszul beharapta amikor az övét kezdte bontani lassú mozdulattal. Nem bírtam ki,hogy ne támasszam meg magam a könyökeimen,ezzel elérve,hogy több látásom lehessen a gyönyörű testére. Fekete szűk alsója láttán félelem kezdett letelepedni rám,de ezt próbáltam erősen palástolni. Hosszú,vékony még is izmos lábai szinte irigylésre valónak titulálható. Lassan mászott újra felém amitől a kissé megremegtem. Ezt valószínűleg megláthatta,amit egyáltalán nem akartam. Nem állt szándékomban elrontani a köztünk kialakult intim helyzetet.
-Ha nem akarod nem kell semmi csinálnunk.-Az arcán megjelenő ráncok tudatták velem: megkezdte az aggodalmát.
-Hé... Harreh,ez normális. Minden rendben.-Tűrtem ki a homlokába hulló bongyor tincsét.
-Oké.-Nyomta az ajkait a homlokomra majd kezdett egyre lejjebb és lejjebb haladni. Eleinte a nyakamat kényeztette,idővel a melleimet kezdte gyúrni amitől a levegővételem megakadt és kezdtem nyöszörögni. Ezelőtt senki sem érintett ilyen lágyan még is tüzesen. Nagyon jó érzésnek bizonyult. Továbbra sem mozdulva figyeltem ahogyan már a köldökömnél jár. A magasított derekú szoknyám mentén végig simított egy ujjal amitől a hasam láthatóan hullámozni kezdett. Hát még ami bennem zajlott le abban a pillanatban...
-Kiráz a hideg az érintésem alatt,hatással vagyok rád. -Gügyörészte miközben újra egy vonalba tornázta magát velem miután az engedélyemmel eltávolította rólam a harisnyakötőmet.
-Csússz hátrébb.-Utasított mosolyogva mire teljesítettem amit kért így a kényelmes párnája a fejem alá került. Szétnyitva a lábaimat foglalt helyet köztük. Mindenét éreztem. A lángoló bőrét,kemény izmait és ott lentről is... Erről mindig azt gondoltam teljesen visszataszító lehet,még sem volt az. Szenvedélyes csókba összeforrva passzírozta ellenem a dudorát ami az alsójában feszült. Akaratom ellenére belenyögtem a csókba a kellemes érzés hatására.
-Folytathatom?
-I-igen...-Téptem meg a haját a nyakánál ezzel kiváltva belőle meglepődött kiáltást. Hirtelen megörültem magamnak,hogy sikerült elérni nála ilyen reakciót.
-Rawrr!-Hördült fel majd falni kezdte szó szerint az ajkaimat,de ez nem gátolta meg a csípője ritmusos ringását. Volt amikor mindketten egyszerre nyögtünk ezzel még jobban fokozva mindkettőnkből további élvezetet. Az a két vékony anyag ami elválasztott minket rengetegnek tűnt. Igazából,azt sem tudtam mi történik jelenleg,és,hogy ez egyáltalán helyes-e.
-A k-kurva életbe...Annyira jó...-Sóhajtozott ahogyan egyre erőteljesebben kezdte dörzsölni magát hozzám.
-Várj...-Tápászkodtam kissé fel. Feszülten figyelte ahogyan a fekete Calvin Klein alsójába akasztom a mutató ujjaimat és kezdtem lejjebb húzni azt.
-Biztos vagy benne?-Állította meg az érdeklődő kezeimet,de én pillanatok alatt elhessegettem onnan az övét.
-Igen.-Pusziltam meg a kiálló kulcscsontját,végre sikeresen el tudtam róla távolítani a szűk anyagot. A szabadság amit érezhetett át vette az arckifejezése minden mimikáját. Ezúttal teljesen más volt. A mellemig felcsúszott szoknyám és az alsó nadrágja gátlása megszűnt,már csak a vékony csipkém választott el. Itt már a nyögéseink száma jelentősen sokasodott. Pár pillanat múlva éreztem mintha hő emelkedett volna köztünk ezzel egy időben Harry megduplázta a csípő mozgását hangosan morgolódva.
-El fogok menni.-Lihegte nehezen formálva a szavakat mély,rekedt hangján ami alapjáraton is vonzó,de ebben a pillanatban túl vitte a határt. Erősen megragadtam hátul a nyakát és húztam közelebb magamhoz,hogy még jobban érezhessem. Amikor útól érte az orgazmus a lábaimat szinte feltolta a mellkasomhoz ezzel több élvezetet nyújtva magának és nekem. Teljesen ellenem feszülve minimálisan éreztem a combom kis területére spriccelő nedvét.
-Baba.-Suttogta le-le csukódó szemhéjakkal. Fejét a mellkasomra hajtotta kimerülten,mire a remegő kezemmel kezdtem simogatni a haját ezzel elérve,hogy rám emelje gyönyörű zöld szemeit.
-Huh...-Fújtam ki magam gyorsan véve a levegőt. Lusta mosollyal az arcán tápászkodott fel így feltárult előttem a lapos,férfias feneke. Felsikítva kaptam a kispárnáját a szemeim elé ezzel el rejtve a látványt magam elől. Harry a reakcióm láttán hangosan felnevetett.
-Most mi van?-Hallottam meg vészesen közelről a szórakozott hangját. Nem tudom miért pont most jött rám a szégyenlősség. Félig kikukucskáltam a Harry illatú bújó helyem mögül láttam meg a nevető rácokkal keretezett arcát,mindhiába próbálta palástolni azt.
-Jössz tusolni?
-Kösz,nem. Kétlem,hogy bírnál magaddal,majd utánad.-Nyújtottam rá a nyelvemet.
-Ha csak nem te esnél nekem.-Kacsintott rám huncutul majd a kezébe véve tiszta alsó nadrágot lépkedett a szobájához tartozó fürdőbe. Talán nincs is olyan rossz feneke így megnézve... Amikor meghallottam,hogy megnyitja a vizet ülésbe tornáztam magam és csak gondolkoztam a történteken. Egyáltalán nem bántam meg,sőt... Sokkal inkább örültem,hogy ez történt. Az órára pillantva meglepődötten vettem tudomásul,hogy már éjfél is elmúlt.
-Itt vagyok,tessék.-Lépett a szekrényéhez csupán egy alsóba,kunkorodó haja aljából még mindig csöpögött a víz. Kidolgozott V-vonalát láttatni engedte főleg akkor amikor oldalas mozdulattal nyújtott felém egyet a gatyájából és egy fehér pólót.
-Köszi.-Vettem át tőle mosolyogva. A ravasz gazember hangosan rá csapott a fenekemre amikor elhaladtam mellette. Szem forgatva hagytam magam mögött és zárkóztam be a fürdőbe. Nagyon reméltem,nincs még egy plusz kulcsa amivel be tudna jönni. A térségben egyáltalán nem volt kupi,amin igazán meglepődtem. Lekapva magamról a ruháimat álltam be a tusoló alá és kezdtem magamra folyatni a langyos vizet. Olyan gyorsan ahogyan csak tudtam átmostam magam,mert még is csak Harrynél voltam. A ruhák amik adott hatalmasak voltak rám,még is tökéletesen éreztem magam bennük. Hosszú hajamat az ujjaimmal átfésültem majd léptem be a szobába ahol már az ágyban feküdt rám várva. Csattogó talpakkal a hideg földön lépdeltem felé zavaromban lehajtott fejjel.
-Pattanj be!-Emelte fel maga mellett a takarót. Olyan régen aludtam vele,hogy egyből cselekedtem. A takaró alatt egyből megölelt ami meg melengette a szívemet. Lányosan dorombolva fúrtam az arcomat a válla és a nyaka találkozásához miközben arra gondoltam: annyira tökéletes minden ebben a pillanatban.
-Jól nézel ki a ruháimban.-Tűrte fel a hasamnál a pólót és kezdte a szabaddá vált területet lágyan cirógatni. Köszönet képen szűzies csókot nyomtam a mellkasa jobb oldalára.
-Ki volt az a fiú tegnap?-Egyből tudtam kire gondolt.
-Az unokatestvérem.-Kuncogtam fel figyelembe véve ahogyan a teste megfeszült mikor direkt húztam az időt a válaszadással.
-Szerencséje...-Morogta az orra alatt. Most,ebben a pillanatban akartam belegondolni ezt mire érthette és mit tett volna vele.
-Aludjunk...-Ásítoztam sokadjára. Az oldalán elhelyezkedő éjjeli lámpát egyszerű mozdulattal leoltotta ezáltal sötét telepedett ránk.
-Jó éjt.-Simított végig a csípőm mentén majd egyenesen a mellem környékén kezdett ólálkodni amit kis ütéssel díjaztam ezzel dörmögő nevetésre késztetve őt. Háttal fordultam felé,így gond nélkül át tudott ölelni,a lábainkkal nem tudom mit csinált,de teljesen összegabalyodtak.
-Jó éjt.-Suttogtam miközben a kellemes szívdobbanására és lélegzetvételére fokozatosan nyomott el az álom biztonságot nyújtó karjaiban.
Remélem elnyerte a tetszéseteket,igyekeztem. E