Már 1 hét el telt a pizsi parti óta. A fiúknak ma este lesz a koncertje. Amire én V.I.P jegyet kaptam! Már nagyon várom az egészet! Végre elmehetek egy Tokio Hotel koncertre, ráadásul a backstageből nézhetem őket!
A koncert sötétedéskor fog kezdődni, azaz este 8 óra tájékán. 10-ig fog tartani, aztán még az autogramm osztás. Aztán 11-kor vége. Persze, mi még menni fogunk bulizni, úgyhogy csak a rajongóknak lesz vége.
Már délután 2 volt, mikor felkeltem, mert megint hajnalokban feküdtem le aludni. Lementem a konyhába, az anyukám éppen főzött. Ahogy láttam sült krumplit sütött rántott csirkével. Legjobb!
- Jó reggelt. - köszöntem neki.
- Neked is jó délutánt. - nézett rám.
- Ma lesz a koncert! - mondtam izgatottan.
- Valaki nagyon várja ezt a koncertet. - kuncogott anyám. - A fiúk terveztek valamit a koncert végére veled kapcsolatban, de azt nem mondhatom el hogy mit. - mosolygott.
- Tényleg? Annyira várom! Végre mehetek a kedvenc bandám koncertjére egy V.I.P jeggyel, és ráadásul a gitárosnak és az énekesnek a legjobb barátnője is vagyok! Mi lehetne ennél jobb? - nagyon boldog voltam.
- Nagyon szerencsésnek vallhatod magad. -mosolygott az anyukám, miközben visszanézett az éppen olajban sülő krumplikra.
- Úúú, mikor lesz kész a kaja? -mondtam miközben anya mellé sétáltam, és a tálból ki vettem egy sült krumplit.
- Nem nyúlka piszka! Még várj 10 percet és kész vagyok. - csapott rá anya a kezemre.
- Au! Oké. Amúgy, péntek van. Apa mikor jön haza? - kérdeztem, közben megfogtam a kéz fejem, ahol anyukám rácsapott.
- Apád a haverjánál lakik. Nem fog már ma haza jönni. Majd 2 hónap múlva vesz ki pár nap szabit, akkor majd itthon lesz. - szedte ki a sült krumplikat az olajból.
- Amúgy, már ha a koncertnél járunk... szerintem tetszel Tomnak. - nézett rám anyám, majd vissza a sült krumplikra.
- Mi? Miért tetszenék neki? Csak barátok vagyunk!! - vágtam be a durcát.
- Hajnal 1 órakor értem haza múlt héten az állás interjúról. Tudod, az nap amikor a fiúk itt aludtak. Felmentem megnézni, hogy hogyan rendeztétek le az alvást. És láttam hogy Tom karjaiban fekszel. Pedig régen sosem aludtál vele. - mikor ezt anya elmondta, elvörösödtem.
- Utána hajnalban felkeltem, mert rémálmom volt... Tom erre felébredt, és elkezdett keltegetni. Majd elmondtam neki azt a sztorit, ami akkor történt amikor 14 voltam.. megértett, és nyugtatott.. Nagyon aranyos volt. És még van valami.. - mosolyodtam el mikor befejeztem.
- Tényleg? Milyen aranyos.. na és mi van még? - kérdezte anyukám kíváncsian.
- Amikor kijöttünk a medencéből, én elakartam menni fürdeni, de mielőtt bezártam volna az ajtót, bejött a polójáért, majd megállt velem szemben és azt súgta a fülembe, hogy nagyon sokat változtam és szép vagyok.. - most már nagyon vörös lehettem.
- Nocsak nocsak, ez már szerelem. Arra is emlékszem amikor olyan nagyon sokáig öleltétek egymást, a költözés estéjén. Nagyon aranyosak voltatok. Na de menj készülődni. Hátha lesz valami az este. - húzogatta anyukám fel és le a szemöldökét.
- Neem!! - kínosan éreztem magam.
Majd fel trappoltam a szobámba, és ki választottam mit fogok fel venni. Mivel koncertre megyek, valami haspólót szerettem volna felvenni.. mivel nem leszek a tömegben, hogy mindenki lásson és csúfoljon. Átmentem anyukám szobájába, hogy keressek pólót. Majd találtam egy crop toppot. Fekete volt. Nem igazán volt teljesen crop top, mert volt pántja, de ez nem érdekelt. Lementem anyámat megkérdezni, hogy esetleg felvehetem-e, aki csak bólintott és vissza siettem a szobámba.
Egy sötét szürke baggy jeanst vettem fel, és a crop toppot. Majd eszembe jutott, hogy Tom nálam hagyta a régi dzsekijét, amit felvettem.
A dzseki maga úgy nézett ki, hogy az kár részénél sötét szürke volt, de a csukló résznél már piros, sötét szürke és fehér színű csíkok voltak benne. Ugyan ilyen csíkok voltak a váll résznél. A kapucni piros és sötét szürke volt. És maga a pulcsi világos szürke. Így nézett ki Tomon:
Majd be rohantam a fürdőbe, mivel Bill írt hogy 20 perc és itt vannak értem. Tettem fel most normális sminket. Szemhéj festéket, tust és szempillaspirált. Majd egy kicsit rózsaszínes rúzst, és szájfényt. Tettem be fülbevalókat is, de nem azt a lógós fajtát, mert az mindig beleragad a hajamba. Hanem simán egy holdat. A hajamat kivasaltam, ami most elég szépre sikerült. Egy kistáskába pénzt, rágót, telefonomat és tollat tettem, ha kellene a fiúknak. Majd ideértek. Még hívni sem kellett, hogy menjek ki, már kint voltam. Anyukámtól elköszöntem, és úgy léptem ki a házból, mint aki mindenre képes, és ez lesz életem legjobb estéje!
Be akartam szállni a kocsiba, de Tom kijött elém.
- Hoppácska, kinek a dzsekije is van rajtad? -mosolygott.
- Nem is tudom, csak találtam a székemen. - nevettem.
- Ne most romantikázzatok! - szólt ránk Georg.
- Hölgyeké az elsőbbség. - állt arrébb az ajtóból Tom, közben úgy téve mint egy úriember. Még meg is hajolt, és a kezét a nagy kocsi felé tartotta. Ami már nem is kocsi volt, hanem egy kisbusz.
- Köszönöm uram! - majd beléptem. Belülről iszonyú tágas volt, csak ámúltam és bámultam. Az álmodozásokból Tom keltett ki, mivel becsukta a kocsi ajtót.
- Tehát, üdvözlünk megint Katherine!! - köszönt Gustav.
- Én is örülök nektek. - mosolyogtam, majd leültem. Tom mellém ült.
- Szóval, vázolom a tervet. Még csak délután 4 óra van, a koncert 8 órakor kezdődik. Még 1 óra oda az út, úgyhogy el leszünk addig. 5 órára oda érünk, és nekünk még majd kell gyakorolni, és tesztelni a hangokat. Kat, te addig megismerkedhetsz a backstagedzsel. - hadarta el Bill.
- Ahjj, már nagyon izgatott vagyok!! - ráztam a lábam, majd abbahagytam. Láttam ahogyan Tom észreveszi a cselekedetemet, és a szemeivel lyukat éget a térdembe.
- Mi is nagyon várjuk már. - mondta Bill, majd nem sokkal később a kisbusz elindult.
Már félórája utaztunk, amikor a fiúk elkezdtek játszani olyat, hogy ki kell találni, hogy a másik mire gondol. Tom nem játszott, ő végig mellettem maradt, úgyhogy csak hárman játszottak. Gustav is feladta egy idő után, így Bill és Georg maradtak. Ők játszottak már ketten. Nagyon sokat nevettem, elég viccesek voltak. Majd egy kis idő múlva, elkezdtem rázni a lábam, ismét, úgy, hogy én észre sem vettem. Csak arra lettem figyelmes, hogy Tom megfogta a térdem, és egy kicsit megszorította, és lenyomta. Én rá néztem, és abbahagytam a lábam rázását.
- Jól vagy? - nézett bele mélyen a szemeimbe.
- Igen.. csak, izgatott vagyok, és egy kicsit feszült, mivel.. kilátszana egy csomó minden ha nem lenne rajtam a dzsekid.. - mondtam, néha akadozva. Tom zavarba ejtett azzal hogy megfogta a térdem, és megállított, hogy ne rázzam a lábam.
- Jól van akkor. - majd átölelt a vállamnál, és magához húzott. Én kénytelen voltam neki dőlni, amit nem is bántam.
A fiúk egészen az út végéig játszottak.
...
Már 10 perc maradt hátra a koncert kezdetéig. Az emberek ezrei toboroztak kint, és kiabáltak. Óriási hangzavar volt. Rengeteg voltak, mintha egy egész ország települt volna le ide.
Majd arra eszméltem, hogy a színpadon minden sötét lett majd megszólalt egy gitár hang. Egy fehér fény felkapcsolt, és egyenesen Tomra világított. Majd jöttek a többiek. Elkezdődött a koncert. A Break Away ment először. Én széjjel ordibaltam magam. Mellém jött egy pár lány, akik az ételt és a kellékeket szállították a backstageben. Most éppen nem volt semmi dolguk. Hárman ordibamáltuk a zene szövegeket. Ilyen jó érzést meg sosem éreztem. Izgatottságot, örömöt, szomorúságot, sírhatnékot, és egy görcsöt éreztem a gyomromban. Annyira de annyira kényelmes érzés volt..
Két óra múlva vége lett a koncertnek. De mielőtt tényleg, és teljesen vége lett volna, Bill és a többiek összegyűltek, és egymás mellé álltak. Bill elkezdett beszélni.
- Mindenkinek nagyon szépen köszönöm hogy eljöttetek és élveztétek a koncertet! Imádunk benneteket! De van egy plusz vendégünk. Ő egy lány lenne, egy nagyon régi barátnőnk. Kiskorunk óta legjobb barátok vagyunk ezzel a lánnyal, viszont 13 évesen összevesztünk, és 5 évig nem láttuk egymást, nem is beszéltünk. Viszont most, újra barátok lettünk, megbocsáltottunk egymásnak, és ez a lány most itt van velünk. Katherine kérlek gyere ide! - az utolsó mondatnál, Bill a színpadról egyenesen rám nézett, és a kezével csinálta azt hogy "gyere". Én mosolyogtam, zavarodott voltam. Az a másik kettő lány mondogatta hogy menjek, és tologattak is, majd végül felmenten a színpadra.
Mosolyogtam, és integettem. Az emberek ezrei elkezdtek tapsolni, és ordibálgatni, ami nagyon jól esett. Viszont nagyon össze voltam zavarodva, hogy mi történik. Billre rá néztem, aki a karjait nyújtotta. Oda futottam hozzá, majd átölelt. Tom és Bill között álltam, mind a ketten átöleltek. Én álltam középen, a másik két oldalt Georg és Gustav állt, akik szintén boldogak voltak.
- Köszöntsétek Katherinet, a kiskori barátunkat! - szólt bele a mikrofonba Bill, majd a szám elé rakta a mikrofont.
- Sziasztok emberiség! - szóltam bele a mikrofonba, majd mindegyik fiú felemelte a kezét, velem együtt. Az emberek is ordibáltak, tapsoltak, miután megszólaltam. Majd meghajoltunk. Mielőtt kisétáltunk volna a színpadról, Bill megpuszilta a hajamat, Tom pedig az arcomat, aminek nagyon örültem. Majd Gustav dob ütőket dobált a tömegbe. Aztán kisétáltunk.
A fiúk ittak, és előkészültek a kb 15 perc múlva következendő autogramm osztásra.
Odamentünk, ahol már én is kaptam helyet. Le ültem a hosszú asztalhoz a székre. Mellettem Bill és Tom, arrébb pedig Georg és Gustav. Majd megjöttek az emberek. Már mindenki ordibált ismét amikor az első ember előtt lévő láncot kicsatolták. Egyből oda rohantak hozzánk. Bill volt az első. Majd utána én következtem.
- Kaphatok egy autogrammot? - kérdezte a lány aranyosan. Persze, nem csak ez az egy, hanem kb mindegyik.
- Persze! - majd elvettem a Tokio Hoteles képet a kezéből, és alá írtam.
"Kat!<3"
Egy óra alatt lement az autogramm osztás. Nagyon hosszú volt, azt hittem sosem lesz vége.
- Láttam egy jó páran kértek tőled is autogrammot. - nézett rám Georg amikor felálltunk.
- Konkrétan mindenki.. jesszusom nektek tényleg ennyit kell ülni és írni? - álltam fel én is.
- Volt már hogy 2 és fél órán keresztül ültünk, annyian jöttek el. - mosolygott Bill.
- Na készen álltok a partyra? - kérdezte Tom.
- IGEN! - mind mondtuk, majd kifelé vettük az irányt. A rajongók még mindig ott ordibáltak, néhányan megfogtak az én kezemet is, ami nagyon jól esett.
Beszálltunk a kocsiba, és a 15 percnyire lévő buliba vettük az irányt.
- Na és Kat, milyen érzés híresnek lenni? - kérdezte Bill.
- Én nem vagyok híres.. - kuncogtam.
- Biztos azért kért tőled 15 ezer ember autogrammot mert nem vagy híres, mih? - kérdezte Gustav.
- Aahhjjj! Amúgy nagyon jó érzés! Nagyon jól esik hogy ennyi ember így fogadta azt, hogy a kettő fiúnak ebből a híres bandából én vagyok a legjobb barátja, lány ként! - mosolyogtam.
- Ez ennél jobb lesz. - karolt megint át Tom, és egy puszit nyomott a hajamba.
...
A buliba értünk. Be lépve az ajtón megcsapta a fülemet a hangos disco zene, ami bentről jött. De nem volt annyira durva, ugyanis majdnem másfél órája voltam egy színpad mellett hangosabb zenét hallgatva. A hely nagyon tágas volt. Be érve egyből közepén volt egy bár. Szivárványos fénnyel volt bevilágítva a helyiség. Voltak ülő székek az ablakoknál, és arrébb egy hatalmas tánc parkett.
- Enyém a bár! - futott egyenesen a bárba Bill.
- Neki is jó estéje lesz. - futott utána Gustav.
- Engem ne hagyjatok ki! - fogta meg Georg Gustav vállát, és elfutottak. Pár másodperc sem telt el, és el is tűntek a tömegben.
- Na és mi? - nézett rám Tom. Majd az éppen ránk világító fényben egy pár tized másodpercre megcsillantak a szemei..
- Öhmm.. menjünk mi is inni. Aki utolsó az le kelljen toljon 3 üveg pálinkát! - majd elfutottam.
- Ez nem ér! - futott Tom utánam. De ő hamarabb ért oda.
- Nemár! - fogtam meg a pultot.
- Elosztom veled, én is iszok.- röhögött Tom.
Majd fél óra múlva Bill ide szédelgett hozzánk, és megfogta Tom vállát.
- Gyertek! Szerváltam V.I.P szobát! - majd elment. Mi követtük őt. Bevezetett egy nagy lila szobába. Már a többiek ott ültek. Majd Bill is belevágta magát a fotelba.
- Ez kafa! - szólalt meg Tom.
- Ja!! - én is leültem.
1 óráig ültünk bent, ittunk egy csomót. Bill rohadt részeg volt, ó de mennyire.. majd Tommal elhatároztuk hogy le megyünk táncolni.
Le értünk a tánc parkettre. Amikor elkezdtünk táncolni, én végig Tom gyönyörű szép csillogó szemeibe néztem. Majd amikor elnéztem róluk, és csak úgy táncoltam a zenére, már nem én néztem őt, hanem ő engem. Nem bírta rólam levenni a szemét. Majd szólt.
- Katherine, kérlek nézz rám. - megfogta a vállam.
-Igen? - néztem rá és befejeztem a táncolást.
A kezei lejjebb csúsztak, és a derekamon megálltak. Közelebb húzott magához, a szemkontaktust végig tartva. Majd megfogta az állam, és a szemeimbe nézett. Alig pár másodperccel később már a szemei a számat és a szemeimet bámulták egymás után felváltva.
Majd lassan, és lágyan megcsókolt. Olyan puhán, és gyengéden, hogy az valami hihetetlen volt.. olyan puhák voltak az ajkai.. majd amikor az ajkai elhagyták az enyémet, lassan rám nézett.
- Én.. ohm, ezt.. miért kaptam? - vörösödtem.
- Mert kurva szép vagy.. gyönyörű.. sokkal másabb vagy mint 5 éve.. baszki már amikor megláttalak újra azon a vacsorán nálunk, akkor megtetszettél nekem.. nem hittem volna hogy a legjobb barátnőm fog nekem tetszeni.. de olyan kibaszott szép vagy.. nem tudtam ellene semmit se tenni. - nézett bele mélyen a szemeimbe, mielőtt megint megcsókolt. Itt már átkaroltam a nyakánál, és visszacsókoltam. Olyan lágy ajkai voltak..
Azt mondják, hogy az ember akkor őszinte, amikor részeg. Nem hittem volna, hogy tényleg.. ismerem Tomot, ha nem rúg be, ezt sose mondta volna el nekem. Tiszta vörös voltam, és boldog, nagyon jól estek a szavai.. már rá jöttem miért ölelt mindig annyi ideig, miért puszilta meg a fejem. A fürdőszobás eset.. nem hittem neki, azt hittem viccel.. de nem viccelt.. igaz volt.
És nagyon boldog voltam..
_________________________________________________
Hali! Itt az új rész! Bocsánat hogy három napot kellett rá várni, de hát suli van. Próbálok aktív maradni. Ez a rész hosszú lett.
ÉS MÁR ELOLVASTÁK 400-AN A KÖNYVET! KÖSZÖNÖÖM!! <3
Akit érdekelne:
Tiktok: editss.kaulitz
Insta: gretikee.jeje
2023.09.07.
2218 szó.