"Tudod" kezdte Peter, miközben kirúgta a fegyvert a rabló kezéből." Lehetnék valahol máshol, segíthetnék egy kis idős hölgynek az utca túloldalán, vagy köszönnék a gyerekeket a gyermekkórházban.
Peter hasba rúgta a férfit, amitől az visszaesett a földre
"De nem. Itt vagyok. Az időmet vesztegetem egy olyan alacsony életű bűnözői söpredékkel, mint te."
A férfi nehezen tudott felállni, és elég sok vért köhögött fel. Majd felnevetett. "Ez nem túl szép, Spidey."
"Szép a seggem." mordult vissza Peter. A férfi felé rohant, de megdermedt, amikor a férfi agya hirtelen a falon landolt.
"Hú! Úgy néz ki, mint egy zombi robbanás... vagy amikor Negan kiütötte a szart Gwenből."
[Ne bassz fel vele!]
(Mi kis szivecskénk .)
"Tudom... ÉLJEN SOKÁ..."
"MI A FENE?!" Peter a zsoldosra sikoltott.
Deadpool lenézett. "Ó, hé. Nem is vettelek észre."
Peter tekintete sötét, fenyegető vörös színűvé vált. Meg fogom ölni.
[Nem teheted,Szivi.Ez ellenkezik azzal, amit a megélhetésért csinálsz.]
"Vigyázz! Szuperhős landolást fogok csinálni!" Deadpool lekiabált Peternek.
Peter vigyorogva hátrébb lépett, és hagyta, hogy Wade kitörje a nyakát.
A párkányon állva Deadpool lábbal előre ugrott le. Szerencsére a földre ért... csak nem sértetlenül.
"Bassza meg!Áucs!" a zsoldos felüvöltött a fájdalomtól.
Peter csak hátradőlt, és elnevette magát.
Deadpool mindkét lába természetellenesen meghajlott, így az antihős nehezen tudott felkelni. Miközben a gyógyító faktora lassan aktiválódott, Deadpool a hátára gurult, és felnézett a pókra.
Peter megpróbálta lecsillapítani nevetését, a zsoldoshoz igyekezett, és föléje állt. "Aucs!Ez elég fájdalmasan nézett ki!" Peter kötekedett. "Lehet, hogy bekéne hajlítanod a térdedet legközelebb-----ó, várj, sajnálom. Eltörtek a lábaid. Ohh, kár!"
Peter önelégült mosolyt villantott a maszkja alatt, de megdöbbenve látta, hogy az eltorzult férfi felugrott, mintha nem történt volna semmi.
"Helytelen, szívem!" válaszolta Deadpool a maga elfedett vigyorával. "A gyógyító faktor megkönnyíti számomra, hogy elbaszódjon a testem, és abban is segít,hogy el tudjam pusztítani azt a csinos seggedet."
"Hogybeszélsz, Wade?" Egy rekedtes hang hallatszott a két egyenruhás férfi mögül.
Ott állt maga a híres szuperkatona,Amerika Kapitány és a férje,Vasember.
"Popsi kapitány!Bádogdoboz! Hogy s mint?" kiáltott fel Deadpool.
"Megvagyok,Wade." Cap válaszolt.
"Badogdoboz?"
Ahogy az várható volt, vasember nem válaszolt csak rámordult a zsoldosra.
"Nyugi van,nagy fiú." mondta Wade mosolyogva.
"Apa?Apu?Mit kerestek itt?"kérdezte Peter.
[Várj!MI?]
Wade döbbenten állt,és a szuperhős hármasra mered.A pók a fiúk volt?Mióta?
Tony tud szaporodni?
(Ez nem így működik.)
"Tudom de,hogy a fenébe lehet a gyerekük?"
(Adoptálás?)
"De Spongyabobnak és Patricknak sem így lett Wormy."
[Igen.Igazad van.]
(Kibaszott idióták!)
"Nem vagyok idióta. Én zsoldos vagyok. Hol voltál, Logika? Feltehetően ismerned kéne ezt a dolgot!"
"WADE!" A szuperkatona rákiáltott.
Wade visszatért a valóságba. "Ó, hé. Bocs, én és a hangok a fejemben arról beszélgettünk, hogy ez a fiú, hogy lehet a te fiad."
Peter oldalra hajtotta a fejét. " Jól van?"
"Senki se tudja." felelte Vasember lusta hangon.
Peter felsóhajtott. "Nem bírok el vele többé."
Wade csettintett az ujjaival. " Ó, hol van a modorom?" Odament Peterhez, és átölelte hátulról. "Még nem igazán mentünk át a részleteken, de én és a fiad elkötelezett kapcsolatban vagyunk."
Peter elpirulva ugrott ki kezei közül. "MI?!"
Wade felnevetett, majd hirtelen elkomolyodott. "Ez a szuperhős landolás miatt volt."
Peter arca összerándult a ingerültségtől, és szembenézett szüleivel. "Hazamehetünk végre?"
"Igen." – mondta kórusban mindkét szuper ember. Vasember megragadta Cap derekát, és felrepült. Peter a követésükre készülődve megállt hirtelen, amikor a zsoldos odakiáltott hozzá.
– Szióka, bébi!
– Ne hívj így. – könyörgött Peter. A férfi felé fordulva a pók háta nekiütközött a falnak, amikor azt tapasztalta, hogy az arcuk közel van....túl közel.
Wade egyik kezével a falon blokkolta a pók kijáratát, és a pók füléhez hajolt. "Vicces, mert ezeket az apró dolgokat csinálod, amelyek felhúznak, de ugyan akkor beindítanak. Ahogy korábban mondtam, bátor vagy. De még nálam is van egy határ, és szívem... te a kibaszott határvonalon sétálgatsz."
Peter nyelt egyet, és kétségbeesetten bólogatott. Wade megfordított valamit az övén, és egy szempillantás alatt elérte.
Peter zavarodottan és ijedten végigsimított az arcán, nyögött, és felfelé kilőtt egy hálót... figyelmen kívül hagyva az ágyékában lévő szorítást.