|Mindvégig Itt Leszek|

Idehalgass

"Wade, kicsim, nagyon fáradt vagyok. Lehetne ezt később?"

Wade maga mögött vonszolta Petert, figyelmen kívül hagyva a barátja segélykéréseit. - Nem, szerelmem. Megígértük, hogy találkozunk Archie-val, szóval bármi tipp, hogy mit fogunk csinálni?

Peter felsóhajtott. "Találkozni Archie-val?"

"Tudtam, hogy össze tudod rakni ezt a kettőt."

Peter a szemét forgatta, és túltette magát magán. Archie nagyon kedves embernek tűnt. A legrosszabb forgatókönyv szerint rájönnek a kibaszott múltjára, és örökre elkerülje őt és Wade-et.

(Basszus.)

[A pokolba is, miért kényszerítjük?]

"Ki kell mennie. Szeretem, de a depresszió szívás." Wade hangosan válaszolt. Peter a homlokát ráncolta.

- Nem vagyok depressziós. A szomorúság egy érzelem, Wade.

A zsoldos felkacagott, és magával vonta Petert.

______________________________________

- Örülök, hogy eltudtatok jönni! - mosolygott Archie a párra, szélesebbre tárva az ajtót, hogy beléphessenek a házba, a nappaliból halk, mégis fülbemászó zene szólt.

- Megígértük, hogy jövünk, igaz? Wade átölelte a vöröshajút. - "Betartom az ígéreteimet, nem igaz, Archie?"

Archie elmosolyodott. "Természetesen, Wilson."

Archie Wade mellett elnézett, és Peterre szegezte a tekintetét. "Szia ismét."

Peter kissé megugrott, gyorsan elrejtette arckifejezését.

"Bocsi! Szia, Archie." Bár mosolygott, Archie átlátott rajta, és tudta, hogy valami nincs rendben. A vörös hajú azonban a nyelvébe harapott, rájött, hogy ez nem az ő dolga.

Rájött, hogy nem szólt barátainak az előtte álló szuperpárról, gyorsan kikukucskált a fejével a nappaliba. "Hé, srácok, gyertek had mutassalak be titeket Wade-éknek!"

Nem sokkal ezután 3 másik tinédzser követte őt, kissé bizonytalanul, mintha nem szerették volna, ha mások is vannak rajtuk kívül a házban.

Archie, szokásához híven, elmosolyodott. " Wade, Peter, ők itt a barátaim!"

"Veronica." mondta egy hollóhajú lány, és kinyújtotta a kezét, frissen festett körmei és egy gyémántgyűrű kontrasztot alkotott tejfehér bőrén.

A zsoldos megfogta a kezét, és erőteljesen megrázta. " Wade, örülök, hogy találkoztunk."

A lány megijedve idegesen felnevetett, és visszahúzta kezeit. - Igen... én is?!"

Peter a szemét forgatta, és ezután ő is kezet fogott a lánnyal.

„Jughead" - szólalt meg a sarokban álldogáló fiú, aki nem tűnt idősebbnek Archie-nál, és egy fekete dzsekit, alatta pedig egy tényleg nagyon sötétszürke pulóvert viselt, így kitűnt, ugyanakkor beleolvadt a társaságba.

[Ez a gyerek én vagyok. Emo, csendes, valószínűleg tele poénokkal. Hé, Wade, amíg te feleségül veszed Petert, én feleségül megyek ehhez a sráchoz, rendben?]

"Nem, te idióta! " kiáltott fel Wade, amitől Jughead hátrált.

" De hát ez a nevem..."

" Kérlek, ne törődj vele" lökte félre Wade-et Peter, aki nyilvánvalóan csalódott volt a gyerekek iránti tiszteletlenség miatt.

" O-oké." mosolygott félénken Jughead, még mindig megrendülten a zsoldos kirohanása miatt.

" Szia!" lépdelt előre egy nagyon kedves és nyilvánvalóan barátságos szőke lány. "Betty vagyok. Örülök, hogy találkoztunk."