Christian és Káin némán ültek egymás mellett, miközben a felkelő Napot kémlelték. Floridára egy új nap virradt, de egyikük sem érezte túl jövedelmezőnek a friss lehetőséget.
Beletelt egy tíz percbe, amíg a bérgyilkos összeszedte gondolatait és csak utána szólalt fel. Az orosz már jól ismerte barátját és tudta, hogy azzal semmire sem menne, ha siettetné a férfit. Türelmesen várta, hogy Káin mikor fogja közölni vele, hogy miért kérte, hogy találkozzanak hajnalok hajnalán. Addig gyönyörködött az előtte elterülő végtelen tengerben és hagyta, hogy a lágy reggeli szellő belekapjon szőke hajába.
-Elbasztam. - a bérgyilkos csak ennyit mondott és óvatosan pillantott át a fiúra, aki rezzenéstelenül meredt maga elé.
-Hallgatlak. - felelte Chris, rá se nézve a mellette ülő alakra.
-Elmondtam Liznek, hogy mit érzek. - mormogta, mire az orosz felé fordult és egy kaján vigyorra húzta ajkait.
-Na végre már haver! - kiáltott fel boldogan, nem is foglalkozva társa keserű ábrázatával. - Várj, ez azt jelenti, hogy megtaláltad Summert?
-Igen, megtaláltam. - bólintott Káin. - De...
-És hol volt? - szakította félbe Christian és elárasztotta őt kérdésekkel. - És most hol van? Ugye nem történt vele semmi komoly?
-Most nem ez a lényeg! - csattant fel a bérgyilkos türelmetlenül.
-Mégis van ennél komolyabb dolog? - vonta fel szemöldökét a fiú, mire a bérgyilkos csak lesütötte tekintetét.
-Elizabeth nővére halott. - a férfi rideg hangja élesen vájt bele a nyári szellőbe és mintha még a játékos hullámok is magukkal ragadták volna, hogy tovább vigyék a messzi távolba. Chris arca elkomorult.
-Igen, azt hallottam. - motyogta csüggedten. - Flynn és Thompson mesélte. Summer tudja már?
-Tudja. - felelte a bérgyilkos szűkszavúan. - És azt is, hogy ki tette.
-Ki?
-Én. - pillantott fel az oroszra, akinek a hallottak után elkerekedtek kék szemei és értetlenül meredt a mellette ülő alakra.
-Te megölted a nővérét? Miért? - kérdezte a fiú hitetlenül, miközben még mindig emésztgette az új információt.
-Nem volt más választásom. - dünnyögte Káin mogorván és szomorúan tekintett maga elé. Szemei bűntudatról árulkodtak. - Grace dolgozott a mexikóiaknak, de egy munka balul sült el és engem küldtek el hozzá. Nem akartam bántani őt és nem akartam bántani Lizzie-t sem. Azt tettem, amit helyesnek láttam.
-Nem értelek. - rázta meg fejét Christian és összeráncolta szemöldökét. Káin tapogatni kezdett szövetkabátjában, majd egy gyűrött papírt húzott elő onnan, amit átnyújtott a fiúnak. - Mi ez?
-Grace adta oda nekem, hogy juttassam el Elizabethnek. De mivel ő most látni sem akar engem, a te dolgod lesz, hogy eljusson hozzá ez a levél.
-Mi áll benne? - fordult felé kíváncsian az orosz.
-Talán elég ok arra, hogy Liz megbocsásson nekem. Hogy megértse miért tettem.
Summer akár napokon keresztül is elfurikázott volna az országban, miközben próbált valamilyen tervet kieszelni Káin megölésére. Azonban mikor az üzemanyaga kezdett kifogyni, pénz híján nem volt más választása, mint hogy haza térjen a bandához.
Kimerülten parkolta le a kocsit a villa előtt, amit legutoljára letartóztatásakor látott. Mintha ezer év telt el volna azóta, annyit fordult vele a világ.
Egy mély levegőt vett, majd kiszállt a járműből és elindult befelé a helyiségbe. Szerencsére a bejárati ajtó nyitva volt, így könnyen bejutott rajta. Némán haladt végig a folyosókon a többieket keresgélve, mikor végre elért a konyhába. A fiú háttal állt neki és éppen valamit pötyögött be telefonján. Elizabeth összetört szíve egy pillanatra felenyhült és Carter jelenléte biztonságot nyújtott neki.
-Le akarok lépni innen. - szólalt fel halkan, mire Aiden meglepetten fordult a hang irányába és arca egyből felvirult, ahogy végig nézett az előtte álló lányon. Sietősen lépkedett felé, majd szoros ölelésébe vonta a törékeny testet. Magában ezerszer is hálát adott, hogy Summer visszatért hozzá.
-Hála az égnek, hogy élsz. - suttogta a lány nyakhajlatába. - Azt hittem soha többé nem látlak viszont.
-Hát pár nappal ezelőtt majdnem meghaltam. - mondta, mire Carter ellökte magától és idegesen meredt az előtte álló alakra, miközben védelmezően vette kezébe Liz arcát. - De már itt vagyok. Erősebben, mint valaha.
-Reméltem is. - mosolygott le rá a fiú. - Nem tudom mi lenne veled nélkülem.
-Most itt vagyok. - pillantott fel rá Summer, de tekintete máshogy csillogott, mint azelőtt. Mintha lelke mélyén valami kihalt volna, és a csillogást üresség vette volna át. - Szóljunk a többieknek is.
-Igen, ez egy jó ötlet. - helyeselt Carter is, majd felpörögve rohant végig a folyosón, hogy értesítse Nadiát és Jimmyt.
-A tékozló lány hazatért. - szólalt fel Elizabeth mögött egy rekedtes hang. Megfordult, mire Sanchezzel találta szembe magát. Az elmúlt egy év alaposan meglátszott az öregen, itt-ott már ősz hajszálak vegyültek el hosszú barna hajában és szakállában. Whisky barna szemei kedvesen csillantak fel, míg arcára egy lágy mosoly ült ki. - Üdv itthon kölyök. - Hirtelen lépett oda a lányhoz, hogy megölelje őt, mire Summer értetlenül vonta fel szemöldökét a meglepő gesztus után. Mindenre számított, csak erre nem. Úgy tűnik Sanchez is szívébe zárta őt, ami csak még nagyobb fájdalomra adott neki okot.
Mert akárhányszor rá nézett, látta benne nevelt fiát is, aki ellen bosszút esküdött. És bármennyire szenvedést akart okozni a bérgyilkosnak, azt nem akarta, hogy Sanchez ugyan azt érezze, mint ő.
De gyorsan elhesegette ezt a gondolatot, nem fogja hagyni, hogy bármilyen csökönyös érzés az útjába álljon.
-Summer? - kiáltott fel Nadia és öröm ujjongva vetette magát a lány karjaiba, akiket aztán Jimmy is követett. - Úgy aggódtam érted. Hol jártál?
-Elmesélek mindent, csak hagyjatok egy percre levegőhöz jutni. - felelte, mire a többiek felnevettek és egy lépést eltávolodtak tőle. Inkább úgy döntöttek, hogy mindannyian ki ülnek a teraszra megreggelizni, ahol majd Elizabeth beszámolhat mindenről.
A lány el is mesélt mindent, az FBI kihallgatásától kezdve, George Lee kínzásán keresztül egészen addig a részig, ahol a mexikóiak megmentették őt és ápolták. Elmesélte Grace halálát is, majd hosszas mérlegelés után úgy döntött, azt nem mondja el, hogy ki ölte meg nővérét. Legalább is Sanchez előtt nem akarta hangoztatni, hogy a fia mekkora egy rohadék és legszívesebben fejbe lőné. Az ilyesmi ráér, ha privátban mondja el majd Aidennek és Nadnak.
Reggeli után mindenki elvonult a dolgára. Sanchez az irodájában intézte a beérkező ügyeket, Nadia és Jimmy együtt enyelegtek valahol, miközben Carter és Summer lent edzettek.
-Tényleg, hol van Chris? - kérdezte a lány, miközben idegesen püfölte a boxzsákot.
-Hajnalban elment valakivel találkozni. Szerintem pont Káinnal. Miért kérdezed? - meredt rá Aiden, miközben éppen befáslizta kezét.
-Csak úgy. - felelte a lány lihegve, és most egy éles rúgást mért célpontjára. - Csak furcsálltam, hogy nincs itt.
-Valószínűleg nemsokára megérkezik. - Elizabeth tovább nem firtatta a dolgot, a bérgyilkos nevének említésére még erőteljesebben kezdett el edzeni, miközben megpróbált minden dühöt kiadni magából. Mikor már nem bírta szusszal, lihegve borult térdére, majd leheveredett a matracra és kulacsáért nyúlt. - Mi történt veled? - termett hirtelen mellette a fiú, mire Summer ijedten kapta felé tekintetét.
-Ezt meg hogy érted? - vonta fel szemöldökét kíváncsian.
-A tekinteted valahogy most más. - nézett végig rajta Carter komolyan. - Valami ismeretlen eredetű láng ég benne, ami teljesen elhatalmasodott feletted.
-Nos, talán a bosszúvágy az. - vonta vállat Liz és belekortyolt italába. De abban a pillanatban a fiú megragadta kezét, majd kivette kezéből a kulacsát és beleszagolt. Döbbenten meredt a mellette ülő alakra.
-Te vodkát öntöttél ebbe?
-Igen, baj? - vonta fel szemöldökét Summer kihívóan és kikapta Aiden kezéből az üveget.
-Reggel 11 van. Ráadásul éppen edzenünk. - dorgálta meg a lányt, aki csak meg forgatta szemeit.
-Neked ott van a vized, az én piámról szállj le. - mormogta, miközben feltápászkodott, hogy ott hagyja a fiút.
-Akkor sem normális ez. Mégis mi bajod van? - rohant utána Carter és próbálta szembe fordítani magával a lányt.
-A nővérem halott, Aiden! - csattant fel Elizabeth frusztráltan. - Ahogy az újszülött unokahúgom is. Pár nap alatt elvesztettem mindenkit, akit szerettem, szóval jogom van azt tenni, amit akarok.
-Szóval elvesztettél mindenkit. - ismételte el Aiden és sértetten tekintett fel Lizre. - És akkor velem mi van?
-Ez nem rólad szól. - dünnyögte Summer ellenségesen. - Elvesztettem a családomat.
-Megértem a fájdalmadat, de nem fogom hagyni, hogy a piába menekülj. - ellenkezett a fiú.
-Fogalmad sincs, hogy min megyek keresztül. - felelte a lány frusztráltan.
-Tudnám, ha be avatnál a dolgaidba! - emelte meg hangját most már Carter is. - Amióta Káin bejött a képbe, teljesen kifordultál magadból. Ha őt választod, akkor mondd el, de ne picsáskodj!
-Nem, nem őt választom! - kelt ki magából most már Elizabeth is. - Káin hidegvérrel ölte meg a nővéremet. Szóval nem, nem kell izgulnod, hogy vele fogom leélni az életem hátralévő részét. - mormogta szarkasztikusan és szemei zordan csillantak fel. - Megölni akarom őt, nem szeretni.