𝙰 𝚍𝚛𝚎𝚊𝚖 𝚌𝚘𝚖𝚎 𝚝𝚛𝚞𝚎

3.

-SOFIA SMITH! ÉN ÉLVE MEGSÜTLEK! - kiabáltam már korán reggel.

A drágalátos barátnőm, ma reggel egy pohár hideg vízzel szándékozott felkelteni.

-Hihihi! - futott ki a szobámból.

Gyorsan felpattantam, és utána eredtem. Készültem volna rá ugrani amikor egy idegen nő lépett be az ajtónkon.

-Hölgyek, ha megkérhetem ne hangoskodjanak korán reggel. Egy két diák már panaszkodott önökre. - nézett ránk lekezelően.

-Oh, elnézést. - léptem el Sofitól.

Miután kiment a szobából, hatalmas röhögésbe kezdtünk. Én már a földön fetrengtem, miközben a könnyeimet törölgettem.

-Te nem vagy normális! - nevetett rajtam Sofi.

-Hajjj, de jól indul ez a reggel. - keltem fel a földről nagy nehezen, majd elindultam a fürdőbe.

-Húzzál majd bele nyanya! Én is el akarok készülni még ma! - szólt utánam.

Én nevetve becsuktam magam után az ajtót, majd elkezdtem öltözni. Felvettem egy fekete garbót, és egy kék mom jeanst. A hajam felkötöttem, majd egy kis sminkelés után kiléptem a fürdőből. Sofi a kanapén ült, ruhával a kezében.

-Szabad a fürdő. - mentem be a szobámba.

A táskámba beledobáltam gyorsan mindent ami kellhet. A telefonomat zsebre vágtam, majd megfogtam az egyik bakancsom és kimentem a nappaliba.

-Sofi! 20 perc és kezdődik az óránk, és te még kávét is akartál venni! - kopogtattam az ajtaján.

Amíg vártam rá, bele bújtam a cipőbe, és felvettem a barna szövet kabátomat. Már emeltem a kezem hogy kopogjak az ajtón, de szerencsére nem kellett, mert Sofi pont kinyitotta azt.

-Mehetünk, királylány? - álltam el az útból.

Ő csak fel mutatta a középső ujját, majd kiment az előszobába és felvette a cipőjét. A táskámat a vállamra dobtam, majd kimentem a folyosóra.

Mikor Sofi kész volt elindultunk le a kávézóba. Egy 10 perces séta után már meg is érkeztünk. Gyorsan beálltunk a sorba, majd vártuk amíg sorra kerültünk.
Szerencsénkre hamar kész lett a rendelés így már mentünk is vissza a campusra.
A második emelet, 210 termében volt a mai első előadás.

Amikor felértünk a terembe, illedelmesen köszöntünk, majd leültünk egy szimpatikus helyre. Rajtunk kívül még voltak vagy 30-an.

-Jó reggelt mindenkinek! Én Mrs.Turner vagyok. Én fogom nektek tartani, a biokémiát. - mutatkozott be a professzor.

Szőke haja a válláig ért. Élénk kék szemeivel a diákokat vizslatta. Tipikus professzor forma.

Egy 45 perc elteltével elengedett minket, így én lementem a büfébe, valami ételért. Sofi most nem jött velem, mert neki pszichológiára kell mennie. Kicsit irigylem. Nekem ez után emelt matekom lesz.

A büfé előtt egy kis sor állt. Be álltam egy kék hajú lány mögé, majd előkerestem a pénztárcámat. Miután a lány megkapta amit kért, én következtem.

-Jó reggelt! Egy sonkás szendvicset szeretnék! - mosolyogtam a büfésre.

Egy aranyos, idős bácsi állt a pult mögött. Vissza mosolygott rám, majd berakta egy zacskóba a szendvicset.

-Köszönöm! - vettem el tőle.

Már nyújtottam volna a pénzt, amikor a mögöttem lévő srác kifizette helyettem.