Hogy megtudd mennyire szeretlek. >Bakugou × OC< FÉLBEHAGYOTT

1. Fejezet: A Felső-közép első napjai

•••••••2-3 héttel ezelőtt•••••••

-Aomiiii!! Mikor jössz már ki? Pisilnem kell!-visította a kishúgom az egyszem fürdőszobánk előtt.

-Egy pillanatot kérek Fuji! Egyet!-ordítottam vissza.

Nekem is fontos ez a mai nap. Lehet hogy neki el kell intéznie egy létszükségletét, de nekem sokkal fontosabb most bennt lennem. Ő kimehetne a kertbe is. Ma lesz az első napom felső-középben. Új emberek, új képességek, és új épület. Bár kicsit hiányozni fognak a többiek. Kicsit le vagyok törve, amiért nem sikerült egy iskolába bekerülnünk...Egyedül kell túlélnem!
Éppen a hajamat fontam be, mikor a húgom elkezdett az ajtón dörömbölni.

-Siess!

Szinte láttam magam előtt amilyen fejet vág. Najó. Kicsit lehet tényleg sietnem kellene. Még áttöröltem az arcom egy tisztító törlőkendővel, és el is készültem. Óvatosan elfordítottam a zárban a kulcsot, és lenyomtam a kilincset.

-Tádám! Hogy nézek ki?-pördültem meg.

-Olyan szép akarok lenni ha nagy leszek mint te!-nézett fel rám csodálattal.-De mindjárt bepisilek. Aaaannyira szeretem őt. Lehajoltam hozzá és adtam neki egy akkora puszit hogy lerepült a feje.

Visszabattyogtam a szobámba, és felvettem a már tegnap este kikészített egyenruhámat. Fehér blúz, kis gyöngyökkel a gallérján, és egy bordó zakó izé. A szoknya fekete volt, picit volt csak feljebb a vége a térdemnél. Térdzoknikat is kaptunk, ami teljesen fehér volt, csak húzódott a tetején 2 barab vékony, világos rózsaszín csík. Ilyen színű volt a csokornyakkendőnk is. A cipő meg szabadon választható, hála az égnek. Az említett ruhadarabokat másodpercek alatt felöltöttem magamra, és sprinteltem is a konyhába.

A reggelim nem szokott másból állni, mint egy pohár kakaó, fahéjas cukorral. Szerencsére anyu már el is készítette. Ő csinálja a legjobban. Sho az asztalnál ült egy csésze kávéval, és olvasta a híreket a mobilján. Lezuhantam mellé az egyik székre.

-Szép jó reggelt kisasszony! Hallom kis gubanc volt a fürdő előtt. Ezért kell korán kelni! Úgy vagy az első a fürdőben.-húzta ki magát büszkén.

-Okés! Akkor holnap felkelek hajnali 4-kor, hogy én lehessek az első.-vágtam vissza játékosan.

-És hajnali fél 5-től mit fogsz csinálni indulásig?-nézett rám kérdőn két korty között.

-Az jó kérdés. Csinálhatnék reggelit. Vagy mondjuk még tanulhatnék kicsit.-hörpintettem én is egyet-kettőt a kakaómból.

-Ezek nem rossz ötletek, csak el ne felejtsd hogy nem tudsz főzni! Na. Idd meg és eredj az iskolába!

-Rendicsek! Anya?-tápászkodtam fel.

-Elment bevásárolni az ebédhez.-válaszolta.

-Ja, oké. Na szia! Puszilom Fuji-t meg Anyát.-már húztam fel a fekete Nike cipőmet.

-Átadom!-küldött nekem egy puszit.

Felkaptam a hátamra az iskolatáskámat, (valamiben haza is kell hozni a tankönyveket) leakasztottam a kulcsomat a tartójáról, és ki is léptem az utcára. Elővettem a fülesemet és a telefonomat, és elkezdtem hallgatni az aktuális kezdvenc zenémet. Zsebretett kezekkel haladtam a buszmegállóig, ahol alig kellett várnom, és már fennt is ültem rajta. Nem lakom túl messze, de nagyon közel se. Volt szerencsém begyakorolni az útvonalat, hogy ne tévesszem el az első napomon. 1 darab átszállás és 6 perc séta. Nem vészes. 10 percecske utazás után átsambáztam egy másik buszra, ahol viszont nem volt ülőhely. Kis idő múlva már a látókörömben volt az iskola. Nem annyira ismert intézmény, de van vagy 5-600 tanulója. Állítólag ebben az évben voltak az eddigi legígéretesebb elsősök. Újult erővel robogtam tovább.