Ki vagy te?

17 1 0
                                    

Egy héttel az után a nap után hogy egymásnak ütköztek Noémi vígan vélte felfedezni hogy többé nincs suli ugyanis ma kezdődik a nyári szünet vagyis neki nem mert már be fejezte a középiskolát.Mivel ma nem kell korán kelnie ezért nyolcig az ágyban lustult majd el ment a boltba reggelit venni.
És mit ad a sors hát azt hogy újra látta azt a fiút de valahogyan más volt másabb mint aznap sokkal kedvesebb nek tűnt.Míg Noémi ezen elmélkedett Kuzumi is észre vette őt és odament hozzá köszönt a lánynak ezzel kizökkentve őt a gondolat menetből
K:Szia
N:Szia
K:A múltkori miatt bocsánatot kérek nem figyeltem.
N:Semmi baj előfordul az ilyen
K:Mi a neved?
N:A teljes nevemet akarod tudni vagy csak a kereszt nevemet?
K:Elég lesz ha a kereszt nevedet el mondod.Mondta egy széles vigyorral az arcán.
N:Minek örülsz ennyire?
K:Őszintén nagyon kíváncsi vagyok
aznap óta arra hogy mi a neved na meg arra is hogy milyen ember vagy ugyanis egy kicsit felkeltetted az érdeklődésem.
Noémi kissé megilletődve fogadta az információt ennek ellenére egy kisebb mosoly kíséretében nyögte ki hogy mi  is a keresztneve.
N:Noémi..... Ez a kereszt nevem
N:Na és a tiéd?Mi a neved? Kérdezte  egy kíváncsi tetkintet kíséretében melyet Kuzumi felé intézett.Amit Kuzumi észre is vett és ezt felettébb aranyosnak tartotta mert szerinte a lány úgy nézett ki mint egy nyuszi mivel folyamatosan a fiút fürkészte világos barna szemeivel.
K:A nevem Akihiko Kuzumi és örülök hogy meg ismerhetlek.Mondta egy kedves mosoly kíséretében.
K:Te is vásárolni készülsz? Kérdezte majd a bolt felé biccentett Melynek a bejáratától nem messze álltak.
N:Nem gondoltam radom megyek és kirabolom.Mondta szarkasztikusan melyet a fiú egy kisebb nevetéssel díjazott.
K:Akkor mehtünk?Kérdezte kissé bátortalanul mivel nem tudta hogy a lány mit fog válaszolni.
N:Persze.Azzal elindultak a bolt bejárata felé.Míg Noémi és Kuzumi meg vették azokat a dolgokat melyekért jöttek.Végig beszélgették az időt és ez olyan dolog volt amely mindkettejüknek jól esett. Mert jólesett nekik beszélgetni úgy hogy nem féltek attól hogy mit fog gondolni egyik a másikáról.Így adódott az is hogy a hazafelé vezető út feléig Kuzuminak volt szerencséje el kísérni Noémit.
Bár mennyire is jól esett nekik az az idő míg  felhőtlenül beszélghettek sajnos ez most véget ért.
K:Nos nekem most arra kéne mennem. Mondta majd az irány felé mutatott amerre mennie kell.
N:Oké.Amúgy jó volt veled beszélgetni olyan érzés mintha már évek óta barátok lennénk.Mondta a fiúnak aki ennek hallatán hirtelen nem tudott hova lenni örömében mert bár nem gondolta azért valahol bízott abban hogy a lány is jól érezte magát a fiú közelében.Bár mindezt nem mutatta mindössze egy nagy és egyben aranyos mosolyt lejtett a lány felé aki elkönyvelte annak bizonyítékaként hogy a fiú is hasonlóan érez.
K:Nos nekem is jól esett beszélgetni. Remélem még azért összefutunk.
N:Én is. Ha legközelebb összefutunk akkor majd add meg az insta neved így majd tudunk  többet beszélgetni.Jó?
Kuzumi azt hitte hogy álmodik amikor ezen szavakat halotta mivel pillanatnyilag minden vágya volt megismerni Noémit hogy milyen ember hogy mit szeret és mit nem mi az amitől szomorú lesz vagy éppen mitől lesz boldog. Ha szomorú hogyan tudja jobb kedvere deríteni és egyben tudatni is akarta vele hogy bár szinte nem is ismerik egymást már most számíthat rá bármi baj van.Mert valamiért úgy érezte hogy bár a lány nem mutatja belül nagyon is törékeny. És ezt nagyon jól eltalálta. Bár mindenki úgy látja hogy nincs semmi baja a lánynak Noémi belül épp olyan összetört volt mint egy földhöz vágott pohár. Bár ezt a fiú még nem tudta hogy már akkor helyesen gondolta hogy igazából mennyire is sebezhető a lány.
Ebből a gondolat menetből kiszakadva melyet az eredményezett hogy a lány Kuzumi arca előtt lengette a kezét. Mivel a fiú igencsak elbambult miközben egy pillanatra elmélyedt gondolataiban.Válaszot a kérdésre.
K:Jó ötlet. Akkor majd ha legközelebb találkozunk akkor megadjuk egymásnak az insta felhasználó nevüket és akkor majd tudunk beszélgetni.
N:Helyes akkor megbeszéltük. Akkor szia. Mondta egy apró mosoly kíséretében.
K:Szia.Miután elköszönt a lánytól egy mosolyt még meg eresztett Noémi felé.
Majd ezt követően mind a ketten elindultak hazafelé.
Noémi igazán vidám és izgatott volt mivel egy új barátra tehet szert ami egy kicsit szomorú tekintve azt hogy mindössze egyetlen barátnője volt   akit nagyon is szeretett már olyan volt neki mintha a nővére lenne.Ezekkel a gondolatokkal haladt egyenesen hazafelé. Gondolataiból az a felismerés zökkentette ki hogy megérkezett az úti céljához.Ezen tégynek való tetszését egy meglehetősen kövérkés testalkatú vörös-fehér színekben pompázó kandúr volt. Amely már várta haza kedvenc gazdáját annak gondolatában hogy vajon mit vett neki a boltban kedvenc gazdia.Nos a cicus örömére a gazdi vett neki egy doboz fincsi macskaeledelt.Ezt boldogan adta a cica tudatára miközben megsimogatta kedvencét majd be invitálta a házba ahol már tálalta is a cica számára a reggelit melyhez boldogan fogott hozzá.Ezt követően Noémi is igyekezett meg reggelizni a testvérei társaságában. Majd miután be fejezték a reggelit elkezdődhett a napi teendők teljesítése.



Remélem tetszett.
Igazából eléggé hirtelen jött az ötlet az íráshoz. De azért remélem hogy jó lett.
Ha esetleg van valami megjegyzésed nyugodtan írd le kommentbe.
Addig is puszi a nózitokra
By:Mimi

 A legjobb barátom Where stories live. Discover now