A szívem csakis a tiéd (BNHA ff/Reader)

10. A válasz...

Deku: Lennél a barátnőm?
Reader:... Izuku... Ez nem gyors?
Deku: Nem... Nem az... Én.. én veled akarok lenni...
Reader:... Leszek a barátnőd... Igen...
Deku: *megölel téged* Köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm....
Reader: Ne köszönd babyboy...
Deku: Hmmm... Amuugy... Elmehetnénk akkor már randizni majd nem?
Reader: De... De elmehetünk... Végülis... Már együtt vagyunk... Egy párt alkotunk...
Deku: Rendben... És mikor lenne jó babygirl?
Reader: Hmmm... Hát mondjuuuuk... Holnap? Ma tanulnunk kéne... Nem gondolod? Végülis, hétvége van... Nem értek pár dolgot...
Deku: Mit nem értesz?
Reader:.... Matek...
Deku: Uuh.. basszus... Nos... Hát abban Bakugou tud neked segíteni... Én.. nos nem nagyon értem... *Lehajtja a fejét*
Reader: Ohh.. Ohm... Semmi baj... Akkor át megyek hozzá... *Felöltözöl* Nos.. akkor szia babyboy...

Megcsókoltam Dekut és elindultam Bakugouhoz... Előre félek, ha annyira kanos lesz mint a bulin... Jaj nekem...Huh.. itt vagyok... Bekopogtál és egy aranyos nő nyitott ajtót... Ugyan olyan haj szerkezettel rendelkezett mint a kis süni... De nem látszott annyira erőszakosnak... De természetesen tudtad, hogy kicsoda...

Mitsu: Szia... Kit keresel?
Reader: Ohm.. Ohm... Bakugou Katsukit...
Mitsu: Oké... TE SEMMIRE KELLŐ HÚZD LE A SEGGED! JÖTT HOZZÁD EGY LÁNY!
Baku: MI? EGY LÁNY? MINEK?
Mitsu: AZT NEM TUDOM TE GÖRCS! INKÁBB GYERE LE!
Baku: JÓVAN MÁR BASZKI!

És lejött a kis morgós süni.. szinte piros arccal... Nagyon felhúzhatta magát... De amikor meglátott téged... Mintha minden düh kiszállt volna belölle... Az arcán nem látszódott semmi harag.. semmi... Piros volt, enyhén... Meglepődött nagyon...

Baku: Mit csinálsz itt?
Reader: Hát Ohm... Segítened kéne...
Baku: Meg is miben?
Reader: Matek... Nem értem... Izuku se érti annyira, hogy el tudja nekem magyarázni...
Baku: Hahj... Gyere be..

Felkísért a szobájába, és leült az ágyára...

Baku: Mi az? Nem harapok... Gyere ülj le ide mellém... *Megcsapkodtta maga mellett az ágyat*
Reader: Nem félek tőled...

Leültem, és elővettem a matekot... Szépen elmagyarázta Bakugou amit nem értettem... Lehet néha egy kicsit idegesebb lett, ha elrontottam az egyik feladatot... De amúgy aranyos volt ez tőle... De Jézus... Én miken gondolkodom?... Lehet nekem... NEM, KI VAN ZÁRVA! Nem tetszhet! Izukuval vagyok... Ő mindennél fontosabb... De akkor... Még is mért érzem ezt?

Baku: Érted?
Reader: Igen...
Baku: Huh... Nagyon sötét van... Mennyi az idő?
Reader:... 22:12..
Baku: Hmm... Nem engedlek haza...
Reader: M.. mi?
Baku: Hallottad... Nem engedlek haza ilyen sötétben... És ilyen későn... Itt alszol...
Reader: D.. de Izuk-
Baku: Shhhh... Ki bír nélküled az a nyomi egy éjszakát... Úgy is mindig vele vagy.... Nah mit mondasz? Itt alszol?
Reader: Hahj... Utállak Bakugou... Igen.. igen itt alszom.. DE, még is hol?
Baku: Velem... Egy ágyban... Nem harapok... Baby...
Reader: Hát.. remélem... Különben már nem élnél...
Baku: Hát... Lehet hazudtam... Szoktam harapni... De Shhh... Majd meglátod... Nem fog fájni...

NOS HIII MINdenkiNEK! Bocsánat, hogy ilyen sokat kellett várni erre a részre, de egyszerüen minden nap tanultam, mivel most nagyon sok dogát írtunk... DE MOST ITT A RÉSZ EZ A LÉNYEG! Remélem tetszett nektek, CSOKI NYUSZIIII💜