A Vak Omega

Hát így érzel irántam?!

Jungkook pov.

Mikor meghallottam, hogy Yoongi megsérült egyből nekicsapódtam. Féltem őt, de tudom, hogy túlságosan ragaszkodó hozzá. Szerencsémre nem volt nagy gond Yoongival. Jin lekezelte a sebeit majd egész nap Yoongin lógtam. Kb vacsora idő lehetett mikor is csöngettek.
-Nyitom! - kiáltottam fel mivel Yoongi épp aludt. Nagynehezen eljutottam a bejárathoz majd kinyitottam.
-Helló? - szólaltak meg előttem mire ijedten kaptam szívemhez.
-Sziasztok? Öhh..kik vagytok? - vakarom meg tarkóm. Kicsit szar, hogy nem látom őket.
-Kook!! HOL VAGY?!?-hallom meg Yoongi édes han.....khm..hangját!!
-Oh helló Chen és szia Sehun! Mi szél hozott titeket szerény hajlékunkba? - mikor befejezte mondatát akkor éreztem még kezeit csípőmön meg álát a vállamon.
-Hát Chen mondta, hogy látni szeretne téged és az omegát-milyen omegát? Yoongi ak van omegája? Ki az? MEGÖLÖM!!!
-Jah gyertek be amúgy ő az a omega akiről beszéltem neked-ohh...beszélt rólam!! Ez most feldobta a napom!
-Szia Kim Jong-dae vagyok, de a Chemt szeretem-*Chen kezét nyújt Kooknak*
-Öhm..Jungkook vagyok
-Oh elfelejtettem mondani, hogy vak - jah, hogy valamit tett felém az valószínűsítem előttem álló.
-Oh szegény bár ha veletek van akkor biztonságba van-mondja hang alapján Chen.
-Hat igazából az erdőben bukkantunk rá pár hete, hónapja??
-De már itt vagyok és nincs baj passzoljuk a témát indulok meg egy random irányba.
-A nappali nem arra van Kookiem! - nevét Yoongi. Az ő Kookieának hívott!!!

Yoongi pov.

-Gyere! - fogtam kezére mosolyogva. Szó nélkül követett és az se érdekelte, hogy két személy elég perverzen fürkészett minket. Komolyan nem tudom a kölyök mennyi idős, de nem olyan idős szóval fura. Leültettem a kanapéra majd elmentem a konyhába innivalót és rágcsát hozni csak hát Jin ott volt a konyhába és hát ebből csak az lett, hogy kaptunk üdítőt és dobozos gyümölcslét. Imádom, hogy Jin itt főzőcskézik, de néha az idegeimre tud menni. Mindegy visszamentem a szobába ahol azt vettem észre, hogy Chen mint valami nyomozó kérdezgeti ki Kookot az életéről. Jaj Chen te kis csibész!
-Chen hagyd szegényt élni is! - ültem le Kook mellé aki lecsukta pilláit és vállamra tette kis fejecskéjét. Istenem miért ilyen aranyos?
-Ahhh!!! Olyan aranyosak vagytok együtt-ugrált Chen.
-Shh!! Hagyd aludni! Nem aludt sokat az éjjel!! - simítottam fejére.
-Ugye együtt vagytok!?!- ugrált előttem.
-Nem nem vagyunk együtt, de nem is leszünk, hisz csak egy vak omega-rázta meg fejem.
-Miért? - értetlenkedett a gyermek.
-Mert egy gyenge pontom lenne ami nem jó egy alfáknak meg nem akarom ekkora veszélynek kitenni őt-vettem ölembe Kookot aki teljesen belefúrta fejét a nyakamba. Mondjuk már most a gyenge pontom, de erről nem kell másnak tudnia.
-Az mindegy szerintem ez az omega az életét is oda adná érted-nézte Kookiet. -Nincs igazad, nem lehet! csak egy omega aki nem szeret engem és én se őt PONT!-életem legnagyobb hazugsága.......

Jungkook pov.

Nem aludtam. Végig fent voltam és hallgattam. Ha tényleg így érez jobb, ha megyek, hisz mi hasznos van itt, semmi. Ma este elmegyek. Remélem nem lesz baja Yoonginak. Jobban nyakába bújtam és már tényleg elaludtam.

Jin pov.

-Namjoon drágám gyere! - szóltam férjemnek.
-Igen babám-ölelt át hátulról.
-Rossz előérzetem Kookal-sóhajtottam fel. Olyan érzésem van, hogy valami rossz fog történni vele.
-Milyen rossz előérzeted van neked vele? - puszit hajamba mosolyogva.
-Azt érzem, hogy valami rossz fog vele történni-sóhajtok-Yoongi tudod milyen és alfa is tuti, hogy egymásba szerettek, de Yoongi túl önfejű és féltő, hogy lépjen Kook felé és azt is érzem, hogy bizony Kookie sérülni fog-döltem vállára.
-Az megnyugtat szívem, ha Taenek megmondom, hogy 0-24-ben figyelje? - puszil nyakamba mire egy halk nyoges hagyja el ajkaimat.
-Imádlak Jooniem-haraptam meg fülét.
-Én jobban Jinie-suttogta nyakamra.
-Na, de hívd fel Taet majd gyere a szobába ott várlak - kuncogtam fel majd felszaladtam szobánkba és előkészültem az estére.

Taehyung pov.

Ahj komolyan meg csak hajnali 15 óra van ki keres ilyen korán!!!! Istenem nem alhatom ki magam. Az ágyon felülve telefonomat felkaptam és látatlanba felvettem.
-Ki az ilyen korán! - szóltam bele fáradt hangom.
-Tae délután fél négy van te ökör! Komolyan, ha nem tudnám, hogy semmi rokoni viszonyba nem vagytok Sugával akkor rávágnám, hogy minimum tesók vagytok. Huh mindegy csak annyit akartam, hogy Jinnek rossz érzése van Kookkal kapcsolatba szóval tapadj rá kérlek! - hangjából ítélve komoly a dolog.
-Miféle rossz érzés? - fekszek vissza az ágyra
-Hát azt érzi, hogy valami rossz fog történni a kis omegával-sóhajt fel süketítően bele a mikrofonba-Na, de én megyek mert az én babám vár már engem! Ne feledd holnap majd jelentsd mi van az omegával! - és már le is tette. Hát remélem csinálnak gyereket komolyan annyit csinálják maár vagy százszor csinálták csak ezen a héten nem tudom mikor akarnak már gyereket, de amúgy Jinnek már szerintem kéne mert nagyon szeret anyáskodni. Na, de mennem kéne Jungkookot nézni, de jó már nekem. Induljuuunk jej. Gyorsan felkaptam magamra egy szürke melegítőt egy azt hiszem neon zöld pólót és erre egy lila pulcsit és már mentem is le enni. Azért kihagyni nem fogom a kajálást. Gyorsan bedobtam a mikróba a tegnap megmaradt gofrit majd mikor felmelegedett akkor kivettem és tettem rá lekvárt meg tejszinhabot. Mosolyogva zabáltam fel az egészet. Akkor indulás Yoongihoz vagyis inkább nem megyek be csak kint ülök majd az omega ablakában úgyis öt kell figyelnem. Bezártak a házat persze telefonommal a zsebembe és még pénzzel egy matrac ággyal (íróimegj.: azt hiszem futon a neve, de nem vagyok benne biztos) meg egy takaróval a hátizsákomba. Komolyan úgy nézek ki mint egy túrázó. Hamar megérkeztem célomhoz és már le is telepedtem. Szerencsémre találtam két raklapot ami most jól jön mert arra terítetten a matracot és elfeküdtem rajta. Amúgy pont még egy bokor és egy tuja vagy fenyő is takar szóval senki nem lát engem. Egy ideig, tok nyugi volt semmi zaj csak a madarak baszakodása mikoris kinyit az ablak és egy Kookie szagolt ki rajta. Pont takarás a vagyok szóval premier e láthattam, hogy kb este tíz felé ablakán kiugorva szaladt a fák közé.

Hülye lettem voltna nem követni.