complicated love/L.R.H. F.F./

3. rész

Luke Hemmings

- Luke! Befejeznéd a hisztizést és letolnád a picsádat a garázsba?! - kiabált Ashton a telefonban. Lusta ember, képes volt felhívni, mikor amúgy csak az emeleten vagyok. Bár lehet azért is mert anyu szólt mindenkinek, hogy ne mászkáljunk mert felmosott és senki se szeretné kitörni a nyakát a házunkban.
- Nem hisztizek! - vágtam vissza. Oké, nem a legjobb beszólásom, de nagyon ideges voltam, ahhoz hogy bármi vicceset is mondjak.
- Igen, hogyne. Én meg Magnus Bane szomszédjának a macskája vagyok! - morgolódott, mire a háttérben valószínűleg Madison felröhögött.
- Lemegyek, ha az a ribi elment! - feleltem, aztán kinyomtam a hívást és csak meredtem magam elé a szobámban.
A gondolataimba merülve nézegettem a posztereimet a falakon. Tény és való, Madison nagyon megváltozott. A stílusa, a megjelenése, az alakja. Minden. Ha Michael nem mutat róla képet fel sem ismertem volna. Elismerem, hogy nem bántunk vele valami szépen, hisz ő csak barátokat akart. Akkor jöttem rá mekkora hibát vétettünk, mikor elindultunk turnézni, de közben haragudtam is rá, amiért már nem bízott bennem. Sajnos a pasiegóm nem engedte, hogy írjak neki, így egy idő után ki is ment a fejemből. Csak nekem.
Ashton, Calum és Michael többet beszéltek róla...Talán többet is mint kellett volna. Aztán a turné vége előtt egy-két héttel beszéltek vele. Nem voltam elragadtatva. Most pedig lent van a garázsban a srácokkal, én meg itt kuksolok a szobámban.
Oké, lehet, hogy Ash-nek igaza van és tényleg hisztizek...De akkor is!
Mély gondolatmenetemet kopogás zavarta meg.
- Ashton, megmondtam, hogy nem akarok lemenni! - mondtam oda sem nézve. Nem kaptam válszt, de éreztem, hogy valaki leült az ágyam szélére.
- Luke. -szólt anya, mire ránéztem.
- Mi van? - kérdeztem mogorván. Felvonta a szemöldökét, mint mindig, ha nem szépen szólok vissza. - Bocsánat - sóhajtottam, majd felültem.
- Fiam, ne legyél ilyen elutasító Madison-nal. Ő próbál nyitni feléd, de te nem engeded...
- Nem is akarom engedni!
- Ugyan már! Olyan régen történt az a veszekedés, igazán túl léphetnél rajta! - mondta szemrehányóan, mire megforgattam a szemem.
- Vagy csak azért vagy most ilyen mogorva, mert megláttad mennyit változott! - mosolygott mindent tudóan.
Felszaladt a szemöldököm. Hogy mi van?!
- Mi? -röhögtem fel erőltetetten. - Biztos nem! Anya, ugyan már! Madison ugyanolyan lúzer, mint volt. - magyaráztam.
- Akkor miért ülsz itt és miért nem vagy ott lent? - döntötte oldalra a fejét.
- Mert...Mert utálom! Tiszta szívemből! - feleltem azonnal.
Anya csak elmosolyodott, megveregette a vállam, aztán mondta, hogy menjek le enni valamit.
- A srácok rendeltek neked is pizzát - tette hozzá, nekem meg felcsillant a szemem. - Gondolom nem akarsz velük enni.
- Majd ha piros hó esik - vágtam rá, mire lemondóan sóhajtott.
Persze! Majd én ott eszek, ahol Madison is! Meg hogy tetszik nekem! A nagy szart! Tetszik a halálnak.
A konyhába lépve szinte rávetettem magam a pizzára. Majd meg kell köszönnöm a többieknek. Vagyis csak a fiúknak, Madison-nak nem mondok semmit. Ahogy ettem, eszembe jutott, hogy utoljára tegnap este ettem, mielőtt felszálltunk volna gépre, aztán már nem nagyon volt időm, meg nyilván átaludtam az egész utat. Szóval, most kurvára jól esett ez a pizza. Anya elvonult a nappaliba TV-t nézni, néhány perc múlva felcsendült a Jóbarátok főcimdala. Előkaptam a telefonom és azt nyomkodtam, míg egyszer csak kinyílt a garázsba vezető ajtó és Madison lépett be rajta, mögötte Ashton-nal. A lány Ash felé fordult így volt időm jobban megnézni, pontosan mi is változott. Magasságra semmit, minden bizonnyal ugyanúgy 150 centi körül van, fekete farmerja és pólója kicsit kiemelte idomait. Egy éve még lapos volt, mint egy deszka. Most meg...
- Viszlát, Mrs. Hemmings! - kiabált be anyámhoz, ő pedig visszakiabált valami olyasmit, hogy jöjjön máskor is, szívesen látjuk. Éppen egy falat pizzát nyeltem le, de erre a mondatra megakadt a torkomon és köhögnöm kellett.
- Haver, meg ne fulladj! - szólt Ashton, majd mellém lépve megcsapkodta a hátam, de olyan erővel, hogy a tüdőmet is majdnem felköhögtem.
- Kösz! -mondtam neki, miután végzett.
Ash bólintott és megint Madison felé fordult, aki kedvesen rám mosolygott, de én nem viszonoztam azt, ezért az ajtóhoz ment. Ash meg utána, mint valami pulikutya.
- Holnap is talizunk? - kérdezte Madison-t. Elfintorodtam. Semmi kedvem még holnap is a nyomi képét bámulni.
- Persze. Ha akartok, elmehetünk valahova - vonta meg a vállát a lány mosolyogva.
Miért mosolyog ennyit? Idegesítő!
Elfordultam tőlük és inkább a telefonomat nyomkodtam megint. Valami hülye játékkal kezdtem játszani.
- Simán. Talán addigra Lucas-nak is elmúlik a mensije - felelte gúnyosan Ash, én meg az asztalra csapva kaptam oda a fejem.
Madison felnevetett.
- Oké, akkor holnap - bólintott, majd megölelte Ash-t és elment.
Végre! Épp fellélegeztem volna, mikor Ash mellém lépett és tarkón vágott. A fejem előre bicsaklott, mire épp időben tudtam megállni.
- Bazdmeg! Majdnem lefejeltem a pultot! - mondtam idegesen az említett területhez téve a kezem.
- Kár, hogy csak majdnem! - felelte, s elmosolyodott, úgy mint anya a szobámban. - Láttam ám...
- Nem láttál te semmit! - vágtam a szavába, mire kiröhögött és visszament a garázsba.
Elegem van, hogy azt hiszik bejön nekem Madison. Nem szabad többet ránéznem, még a végén azzal jönnek, hogy feleségül akarom venni. Baromság az egész!
Miután megettem a pizzát, kidobtam a dobozt és azon gondolkodtam mit csináljak. Végül leszarva az egész Madison-os dolgot csatlakoztam a srácokhoz a garázsban.
Este nyolc körül egy három órás videójáték maraton után mindhárman hazamentek. Megbeszéltük, hogy holnap Madison-éknál találkozunk.
Öszintén szólva, először azt hittem, hogy ez csak egy egyszeri találokzás lesz (még mielőtt mind a négyen megbeszélték volna) és többet bizony nem látom és minden jó lesz. Aha. Este kilenc után Michael létrehozott egy chat csoportot is, amiben mind az öten benne vagyunk. Marha jó, mondhatom.
21:17
Michael: Halljátok...
Madie: Nem, de látjukXD
Calum és Ashton reagált erre.
Michael: Kapd be Madie. Na szo. Figyuztok?
Luke: Mondjad már!
Michael: Ki kell mennem a mosdóba...
21:26
Calum: Ha nem húztad le magad a klotyón elmondhatnád amit akartálxdd
Madie: Hülye, ezt akarta mondani!XD
Calum: Jaaaa. Idióta Gordon!
Ashton: De hülye vagy, Hood!XDD
Luke: Haha, fergeteges poén volt. Röhög a májam is!
Michael: Jajmán:(((
Nem írtam vissza semmit. Elköszöntem anyától és apától, mivel a tesóim máshol laknak, csak mi hárman vagyunk a hában. Szerencsére Jack és Ben valamikor a héten jönnek haza. Azt se tudom milyen nap van. Ja szerda...Akkor tényleg a héten jönnek. Na mindegy. Lezuhanyoztam, ledőltem az ágyamra és próbáltam kiüríteni a fejem, nem gondolni a holnapra.

Heyyy, itt is van a következő rész! Remélem tetszett!<3

Vélemény, komment, vote...minden jöhet!:3

rocker