Soukoku oneshots

Kísérlet

Nemrég óta vagyok a Dokkmaffia tagja, de Dazainak máris sikerült kikészítenie engem. Utálom azt az öngyilkos mániás kölyköt! Miért kell mindennap bámulnom az idióta fejét?! Állandóan csesztet és soha nem tudok kiigazodni rajta.

Aznap is így történt, amikor épp Mori-santól jöttem, ugyanis kaptam tőle egy újabb megbízást. És akkor szembe jött velem a kötszeres. Az arca szokás szerint érzelemmentes volt. Körülbelül egy méterre tőlem megtorpant.

-Mi az? Mit akarsz?-kérdeztem flegmán. Dazai előttem állt, s komoran méregetett. Kezdett idegesíteni. Nem tudtam, mit akar már megint, de azért megvártam hogy megszólaljon, vagy valami. De ő csak odalépett hozzám és...és...megpuszilta az ajkam...

-Mi a szart csinálsz?! Hülye vagy?!-szemeim kitágultak, s rögtön elhajoltam számat törölgetve. Mi van, ez a gyerek ferde hajlamú?!

-Csak ki akartam próbálni...-nézett rám kifejezéstelen arccal. Tuti, hogy megint csak szórakozik velem... Ekkor viszont mintha csalódottságot láttam volna a szemeiben. Csak összevont szemöldökkel fürkésztem, és próbáltam kivenni, vajon mi járhat a fejében.

Mielőtt bármit kérdezhettem volna, egyszerűen kikerült, és elindult a főnök irodája felé. Ebbe meg mi ütött...? De mit is érdekel ez engem? Megforgattam a szemem, majd elindultam abba az irányba, amerre eredetileg tartottam.

--

Hát igen, ez tényleg elég rövidre sikeredett.😅 Viszont a kövi rész hosszabb lesz.😉 Remélem azért tetszett.❤️