Retardált Osztálytársak - A Végső Boss Fight

Trente -Cing

Szóóóóóóval, volt egy olyan feladatunk magyarból, hogy írnunk kellett néhány szót amolyan ballagási beszédnek. Na, nekem szófosásom volt, mint mindig, úgy hogy jól túlléptem a szókorlátot.:D De ha már ballagás nem lesz, akkor legalább írtam rá egy viszonylag jó beszédet.XDD

Ballagási beszéd

Bevallom, sokáig gondolkodtam azon, hogyan írhatnám le néhány szóban azt a 8 évet, amit itt töltöttem. Néha álmatlan éjszakáimon be-bevillanó szófoszlányokat raktároztam el az agyam egy rejtett zugába. De rá kellett jönnöm, ezt néhány szóval nem fogom tudni leírni. Mert több van ebben a 8 évben, mint néhány szó.
Már csak ha arra gondolok, hogy a jövő szeptemberi verőfényes napsütésben mások fognak ülni a hőn szeretett hátsó padban, mások fognak pakolni a szekrényünkbe, mások fogják koptatni, a néhol eltérő kövekkel kirakott padlót, és másoké lesz az a bizonyos 8.D cím, máris keserű ízt érzek a számban. Mert hiába azok az áttanult éjszakák, amikor mindegyikünk bosszúsan magolta másnapra az anyagot, hiába azok a néha ehetetlen menzás kaják, amikről azt sem tudtuk, hogy pontosan mik, hiába az a néhány gyerek, akiket nem sikerült megszeretni több év alatt sem, hiányozni fog ez az iskola. Minden egyes kémia óra előtti szünet, amikor fejvesztve próbálkoztunk számológépet kérni az évfolyamtársaktól, vagy éppen tankönyvet, ha úgy alakult. Hiányozni fog az a rettegés, amikor kiválasztották azt a személyt, akinek az elektronkapcsolódásokat kellett felírnia. Hiányozni fognak azok a testnevelés órák előtti szünetek, amikor az öltözőben a táskáinkon kuporogva veséztünk ki mindenkit vagy éppen felelsz vagy merszet játszottunk. Hiányozni fognak a rajzórák, de legfőképpen (rajz tanár) bácsi beszólásai. Le merem fogadni, hogy a jövőben a rajzórák nem lehetnek ennél jobbak. Hiányozni fog a matek órák előtti káosz, amikor hirtelen az osztálynak egyszerre jut eszébe, hogy volt házi feladat. Vagy amikor egy emberként mindenki összetartóan próbálta nem észrevehetően nézni a falra kifüggesztett papírtáblákat, amelyeknek a vége mindig az lett, hogy levették őket. Hiányozni fognak a magyar órák, amelyeken mindenki egy kicsit elengedhette magát és nem kellett görcsösen megfelelni. Az a sok érdekes olvasmány és film, amelyekkel ott ismerkedtünk meg. És persze az utolsó padban lévő pusmogások. Hiányozni fognak a fizika órák, amelyek úgy nőttek a szívemhez, hogy a tantárgyból, szinte mindig 3-mas voltam, mégis imádtam bejárni erre az órára. Hiányozni fognak a történelem órák, amelyeket amennyire utáltam 5-ben, annyira nőttek később a szívemhez. Sajnálom, hogy máris vége van. Hiányozni fognak a francia órák, amelyeken bármennyire is fáj beismernem, egészen élveztem, pláne amikor a nevezeteségekről tanultunk. Hiányozni fognak az énekórák, ahol először vízbe is tudtam volna magam folytani, ha kottázásról volt szó, de utána megszerettem azt is. És persze a zenetörténelemnek is nevezhető órák, amikor mindenki érdeklődve hallgatta az éppen aktuális művészünk lehengerlő történetét. Hiányozni fognak az informatikás röhögések, amikor az udvarról felhallatszódott az alsósok sikolyai amelyen mi előszeretettel nevettünk. Hiányozni fog az összes biológia, földrajz és osztályfőnöki óránk, ahol (Ofő) néni mindig arra törekedett, hogy minél kevesebbet kelljen írnunk, bár a legtöbbünk szemérmetlen módon csak néhányat firkantott a füzetébe. De mégis, (Ofó) néninek köszönhető az, hogy szereztem egy életre szóló barátságot. Szóval köszönöm Tanárnő, hogy Dávid mellé tetszett ültetni, ennél jobb helyre nem is kerülhettem volna.

Bár bevallom, így az aterv összedőlt, hogy ne beszélgessünk órán, de már ezen nem kell aggódni, jövőszeptembertől már nem fognak minket látni ott, a középsőpadsor, harmadikpadjában.
Olyan emberekkel kötöttem életre szóló barátságot, akikkel nem is gondoltamvolna, hogy valaha hosszabb időre szóba elegyedek. Mind vesztettünk el embereket,de jöttek helyettük mások. Jövőre már csendesebbek lesznek s folyosók, kevesebbsminkelő lány lesz a wc-ben. Kevesebb fiú fog netán focizni az udvaron is. De talán lehet jövőre jön majd az utánpótlás.Lehet lesz köztük egy fiú, akinek be nem áll a szája és imádja a focit, egy fiúaki alig fog beszélni, mégis okos lesz, egy lány, akinek a rajzai szintekimásznak a papírról, egy menő kosaras, egy hangos, közkedvelt leányzó vagyéppen egy feketében járó könyvmoly.
Nem voltunk egy tökéletes osztály, tökéletes közöséggel, de most mégis úgyérzem, hogy szeretnénk maradni, még egy kicsit „kis" általános iskolás lenni.Hallgatni a fiúk ökörködését szünetben, a lányok viháncolását és hangját a8.D-nek. Mert hiányozni fog ez az érzés.
Köszönöm, hogy egyszerű kisgyerekekből fel tetszettek minket nevelni. Hogy megmutatták nekünk, milyen is avilág, amiben élünk. Köszönjük, hogy ennek mi is a részesei lehettünk, hogybarátokat, vidám ,néha sírós pillanatokat tetszettek adni nekünk. Köszönjük (sulink neve).