her scars

emma

Mikor már biztos voltam benne, hogy elment, előbújtam a rejtekhelyemről.Leporoltam magam, és körbenéztem. Sehol senki. Tökéletes. Magamra kaptam a viseletes baseball-sapkám, és lehajtott fejjel elindultam az egyik közeli edzőterem felé.

Általában ide járok gyakorolni. Vannak elszeparált boksztermeik, viszonylag jó áron. Mosolyogva elcsevegtem a pultos lánnyal, majd felkaptam a kulcsot, és a terem felé vettem az irányt. Felcsatoltam magamra a bokszkesztyűket, majd nyújtottam egy keveset, és püfölni kezdtem a zsákot. Ez hiányzott már nekem!

Miután lihegve elhagytam a helyet, hazamentem és átöltöztem. A seb az arcomon egyre rondább. Vörös, és még nem varasodott be teljesen. Ráadásul körülötte egy hatalmas színes folt van. Közelharcban sérültem meg. Drága támadóm egy aljas köcsög volt, aki direkt gyűrűkkel verekedett.

A rohadék. Csak egyszer talált el, de akkor nagyon. Szóval bedühödtem, és kissé elvesztettem a fejemet. Szitkozódva szemléltem a sebet. Finoman széthúztam az arcomat, mire a seb is szétnyílt. Nem tűnt túl mélynek, de azért nem is kicsi. Elővettem egy nagy ragtapaszt, és felhelyeztem az arcomra. Alapozóval eltűntettem a színes foltot, és kimentem a házból.

Kezdődhet a nyári munka.

Egyébként ősszel kezdem az egyetemet. Néhány napja lett vége a giminek, és furcsán szabadnak éreztem magam. Szóval hogy egy kis (tisztességes) pénzt keressek, munkába álltam. Pincérnő vagyok egy elegáns, és drága étteremben.

Beértem a munkahelyemre, és átöltöztem. Mosolyogva köszöntem az egyik velem egyidős kollégámnak, Mae-nek. Mae egy kedves arcú alacsony, és gyönyörű lány. Talán ártatlannak tűnik, de egyébként elég temperamentumos.

Ó, igen, még valami.

Ebben az étteremben MINDIG a vevőnek van igaza. Tekintve, hogy egy elég gazdag negyedben van, elég sok befolyásos és híres ember jön ide. Szóval ha valamivel nem értünk egyet...

Egyszer, az egyik pincérlány véletlenül vizet öntött az egyik vendég öltönyére. Nem elég, hogy másnap kirúgták, a pasi ráadásul még mindenki szeme láttára fel is pofozta.

Szóval vigyáznunk kell.

De legalább jól fizetnek.

Mosolyogva felvettem a rendeléseket, majd a noteszemmel a kezemben a konyhába siettem. Leadtam a rendelést, majd felkaptam néhány tálat, és kivittem. 

Így telnek a mindennapjaim. Mások ilyenkor önfeledten buliznak, a barátaikkal vannak. Én pedig edzek, pincérkedek, és éjjel gyakran verekedek.

Olykor nagyon nehéz kontrollálnom magam. Aznap is így volt. Egy látszólag rendes idős úr, és családja rendelését vettem fel. Ott ült még vele egy egész fiatal nő, és egy huszonéves, bűn ronda, elkényeztetettnek tűnő srác. Nem elég, hogy folyamatosan vigyorogva bámult, miközben a (gondolom) szülei rendelését vettem fel, még megpróbált flörtölni is. Elnézően lemosolyogtam rá.Erre mit csinált?

...

A rohadék képes volt szemérmetlenül rácsapni a fenekemre, ráadásul még mielőtt elengedett volna, jól bele is markolt. Forrtam a dühtől, szívem szerint bevertem volna a képét. Dühösen megfordultam, mintha mi sem történt volna.

De ekkor a szemközti asztalnál megláttam Yongot. AZT a Yongot. Szúrós szemekkel méregette a srácot, majd rám pillantott.Imádkoztam, sőt, fohászkodtam, hogy ne hívjon oda magához.De ateista vagyok. Valószínűleg az égiek is tudták ezt.

- Elnézést! - feltette kezét, és magához intett. Mosolyt erőltettem az arcomra, és mellé léptem.

- Jó estét uram, miben segíthetek? - kérdeztem tőle kedvesen. A noteszemet a névtáblám elé tartottam, hogy ne olvashassa le a feliratot.