Elemek harca - A hó és jég farkasa

🐺 A hó és jég farkasa 🐺

A fehér farkas mélyre húzódott, s elrejtőzött a barlang egy cseppkövekkel tűzdelt csarnokában. Alig jött a világra, máris annak megmentésének terhét rakják a vállára. Túl sok volt ez neki, így összekuporodott a sötétben és csak várt és várt és várt. Időközben egyre jobban lehűlt a terem levegője, lehelete apró hópelyhekként kavargott a félhomályban. A legkülönfélébb alakú jégkristályok nőttek a falakra, s zúzmara ült ki a sziklás talajra. Egy idő után havazni kezdett a csarnokban. A farkas csodálkozva figyelte a lehulló, szépséges hópelyheket, amik apró csillagokként tükröződtek vissza gyémántkék szemeiben.

A hófehér farkas a környezetében beállt változást fürkészve kezdte megérteni, ki is ő valójában. Amikor már az egész barlang varázslatos, téli mesevilággá változott, végre kimerte dugni a fejét a szabadba, ám ott váratlan borzalom fogadta. Azuria, Ventos és Terros, a testvérei egy hatalmas, kilenc lángoló farokkal rendelkező tűzvörös sárkánnyal harcoltak, aki kész volt végleg elpusztítani őket. A hófehér farkas szívében harag lobbant, s ösztönösen a part felé iramodott.

Pyra a tengerbe taszította Azuriát, készült az egész óceán vizét felforralni a benne élő lényekkel együtt, tűzgolyókat dobálva a vízbe. A fehér farkas megszaporázta lépteit, s mint jeges szél söpört végig az égő tájon, s amerre járt, a lángoló földön kialudt a tűz. Ventos és Terros döbbenten figyelték, ahogy a farkas eléri a tengert, s mielőtt Pyra legnagyobb tűzgömbjét Azuriára dobhatná, tappancsával megérinti a vízfelszínt. Érintése nyomán a felszín befagyott, majd a jég egyre beljebb terjedt, s végül az egész tengert vastag jégréteg borította be. Pyra tüze elérte ugyan azt, de alig olvasztotta fel a legfelső rétegeit, amik utána hamar visszafagytak.

Az óceán birodalma így egy időre békére és nyugalomra lelt. A tűzsárkány idegesen vette tudomásul, hogy a tengert elzárták tőle, így a szárazföldet vette célba, ám a farkas ekkor felszökkent a szirt tetejére, és Terros elé ugorva elállta a sárkány útját.

- Ki vagy te, hogy az utamba mersz állni, farkas?! - kérdezte Pyra gúnyosan, miközben nagy dörrenéssel landolt a földön.

- Crystal vagyok, a hó és jég farkasa! - kiáltotta a fehér farkas, s szilajul állt a lángsárkány előtt. - És parancsolom, hogy fejezd be ezt a pusztítást, vagy velem kell szembenézned!

- Hó és jég? - nevette a Pyra. - Hát az meg micsoda?

- Ez! - kiáltotta a farkas, majd egy erős hóvihart küldött a sárkányra, s amikor az kezdett megfagyni, nekiugrott, és a fagyos tengerbe lökte. A sárkány alatt beszakadt a jég, s amikor a vízbe ért, Crystal leugrott mellé, és a vízbe fagyasztotta. Pyra sziluettje jégszoborként emelkedett ki félig a jeges vízfelszínből.

- Azuria és a tenger már biztonságban vannak - jelentette ki Terros, a farkas mellett landolva. - Ám a tűzóriások serege még a szárazföldön tombol!

- A vulkánok pedig, ha kitörnek, forró füsttel árasztják el az eget! - tette hozzá Ventos.

- Induljunk! - jelentette ki Crystal és már fent is volt újra a szirt tetején, s elkezdett a szárazföld belseje felé rohanni. Nyomában elültek a lángok, kihűlt, néhol befagyott a föld és hűsítő, jeges pára kavargott a levegőben. Terros és Ventos kellő távolból, szívükben növekvő reménnyel követték őt.