-Bia vigyááá...-Csak ennyit hallottam.
-Hellooka-mondta egy idegen lány.
Szia!?-mondtam bizonytalanul.
Kivagy?-kérdezem.
-Laura-válaszolja.
Oh értem...el nem adom a lelkem neked!!-mondom.
-Miért?-von kérdőre.
-Csak mert!-mondom és felkelek a földről.
-Na majd meglátjuk!-fortyog és pördült egyet majd eltünt a fekete füst felhőben.
Úgy nagyjából 3 perc múlva kitisztult előttem a kép...
-Bia úristen! Annyira megijedtem de nagyon! Máskor ne csinálj ilyet!-szitkozódik Di.
-Tényleg ne csinálj ilyet-mondja Zia.
-Jaj Biu!Nagyon rosz volt?-kérdi Emszi.
-Hagyuk!-felkeltem majd elléptem tőlük és beviharzottam a házba.
Felkaptam egy hátizsákot beledobtam némi ruhát, bakancsot,sok vizet, kaját és felkaptam a sátrat a garázsból.Majd irni kezdtem levelet a skacoknak:
-Feladom... Nem megy...Túl sok az elvárás... Elmentem Laura-hoz,ne keressetek. Elmentem Laura-hoz lelket cserélek vele.Nem kell oda adom az erőm.Viszlát.-de ekkor még nem sejtettem semmit sem.
~•~
1 mérföldnyire az otthonomtól:
-Bakker. Le kéne táborozni!-mondom búsan.
Letáboroztam és a telóm kíséretében elnyomott az álom.
YOU ARE READING
ICE💧🔥☁️⛰️
RandomBia vagyok.Bianka. Eddig nem hittem a természetfelettiben... De ez most mindent megváltoztatott. Borzalmas dolog kiválasztotnak lenni. Túl sok az elvárás nekem ez nem megy..... -Feladom... Nem megy... Túl sok az elvárás. Elmentem Laura-hoz, ne keres...
