Társadalom kritikák, filozófia

Karácsony

Lelkesen vágja mindenki a fákat, díszítik a házat, a sütik már lassan az asztalon. Minden család szerelmest együtt várja az órákat az ajándékok már tornyosulnak. Kellemes zene szól, mindenki hangulatban, boldogan, mosollyal arcukon hisz ez a szeretet ünnepe boldognak kell lenned. De mi van azokkal akiknek nem tökéletes az életük? Családja széthullva pénztárcája üres. Még alsós, még kisgyerek, látja a reklámokban a csodát a tökéletest... De mi van otthon? Apja külön, azta se tudja hol, anyja most is dolgozik. Nővére ki éppen felnőtt, rá vigyáz. Ketten űlnek az olcsó tv előtt mi épp szét nem esik, mint a ház amiben élnek. Várják haza anyjukat talán reggel haza jön. Hátha hoz karácsonyra ajándékot... De nem fog mint sosem... Ilyenre nincs pénze. A kisgyerek elsírja magát, a nagyobb megöleli... Boldog karácsonyt!  Könnyezi. Anyát akarom! Boldog akarok lenni! Úgy mint a reklámokban... De nem tudom őt szeretni itt sincs.
Nem az ajándékokról szól a karácsony a fényekről a sütikről. Hanem a szeretetről ez mind csak a kimutatásért kell...  A gyerek is ki akarja mutatni ezt a szeretetet. Feláll a tv elől, kimégy, megragad egy ceruzát egy gyűrött lapot, nem tudja ő sem hogy kell de rajzol. Nővére ezt látva besegít s ketten rajzolnak egy karácsonyfát és ráírják "szeretünk". Ezzel lepik meg anyjukat hogy boldog lehessen, hogy ez a karácsony mégis igazán karácsony legyen.