Hét kulcs őrzői 2.

1.rész

Reggel boldogan ugrottam ki az ágyból ez két dolog miatt volt. Az egyik az, hogy ma volt a nyári szünet első napja a más meg, hogy pénteken győztük le véglegesen azt a pasit aki megrögzötten meg akart ölni minket. Kinyitottam az ékszer dobozom és kivettem belőle a Leontól kapott vörös fekete átmenetes rózsát.
-Már megint elhervadt!-mondta felháborodva
-Talán az erődön kívül vizet is kéne adnod annak a szerencsétlen virággal.-mondta Gilberta a pót anyukám aki a nyitott ajtóban állt. Igen én vagyok a hét kulcs őrzője közül egy és romboló és gyógyító erőm van.
-Meg lehet.-mondtam és a kezembe vettem a virágot és az erőm segítségével újra virágoztattam. A vörös rózsát egy fekete csatt segítségével belecsatoltam a hajamba.
-Na milyen?-kérdeztem és megfordultam.
-Jó, Leonnak biztos tetszeni fog.-mondta Gilberta és én kimentem az ajtó. Adéláék telkének utcájába megláttam Leont. Elkezdtem felé rohanni csak 2 napja nem láttam de már nagy hiányzott.
-Szia!-köszöntem és felugrottam Leon ölébe és megcsókoltam.
-Szia Lejla, minden rendben?-kérdezte Leon
-Most már igen.-mondta és megcsókoltam még egyszer
-Menj be a lányok bent várnak.-mondta Leon
-Te beszéltél velük?-kérdeztem
-Igen képzeld el végre szóba állt velem.-mondta Leon mosolyogva
-Király!-mondta és már rohantam is a telekhez. A lelkesedésem megakadt az ajtóban. A nyitott ajtóhoz lassan oda gyalogoltam és az ajtófélfában megálltam. Pár perc múlva Oxána meglátott és rámosolygott.
-Lea, nincs kedved bejönni?-kérdezte Alíz mosolyogva.
-De megyek.-mondtam és beléptem a szobába. Pont úgy dőltem neki a falnak hogy ha kinéztek lássam Leon. Nem is figyeltem hogy mit beszélnek a lányok csak Leont néztem.
-Ugye Lea?-kérdezte Sarlott
-Ő....igen.-fordultam a lányok felé zavartan és mindenki nevetésben tört ki. Egy ideig még próbáltunk beszélgetni de utána lassan mindenki elővett egy könyvet és elkezdtük olvasni. A legtöbb könyv az erőnk kezeléséről szólt de Sarlott például az eredetünk olvasott.
-Játszunk a TFT-vel.-mondta Noémi aki már pár perce feltűnően elkezdett unatkozni. A TFT egy természet feletti társas a mi képességeinkre szabva ezzel a játékkal játszottunk már korábban. A játék közben már kevésbé volt olyan feszült a hangulat. A játék után egy kicsivel haza is mentünk. Leonnal az egész délutánt együtt töltöttük. Másnap csak ebéd után találkoztunk és elég kevesen voltunk mert Alíz és Noémi szóltam előre hogy nem fognak tudni jönni. Mikor beléptem az ajtón sírást hallottam.
-Mi történt?-nézetek Roxira mert a többiek csak Adéla körül guggoltak.
-Adéla szakított a barátjával.-mondta Oxána szomorúan. Láttam ahogy Sarlott és Tiara is a sírás határán voltak miközben próbálták vigasztalni Adélát. Igazából én jóval nagyobb problémára gondoltam. Láttam hogy Adéla nagyon ki van borulva de nem mentem hozzá valamiért. Sosem értékeltem mikor valaki nyilvános hisztit rendez. Legfőképpen ezért sem sírtam sose a lányok jelenlétében, náluk még erősebben éreztem ez a dolgot. Mikor Adéla észrevette hogy nem megyek oda hozzá egy mérges pillantást vett rám aztán meg tovább nézte a padlót.
-Akkor keressük meg az a könyvet.-szólalt meg szipogva tíz perc múlva Adéla.
-Holnap elmehetünk.-mondtam
-Én nem megyek az E betűnél van. Gondoltam az magatoktól is megtaláljátok.
-Akkor megyünk csak ketten Leával.-mondta Roxi és lezárta a témát.
-Leon jöhet.-súgta oda nekem Roxi úgy hogy senki se hallja csak én.
Kérlek kommenteljétek hogy tetszik-e a könyv.❤️