Egy távoli bolygón

Szeptember 9., hétfő

Kedves Naplóm. Gondolom tudsz rólam egyet, s mást, de azért elmondok magamról pár dolgot.
Chris vagyok. Ezt a nyelvet én találtam ki, hogy elrejtsem a naplómat a húgom elől. Úgy hívják, hogy Lola. Nálam három morekkal fiatalabb. Ez a kitalált nyelvem szerint évet jelent. A családnevem Këbat. Ez annyit jelent, hogy fekete. Fekete Krisztián a nevem. A fumorik (emberek) egyik képviselője vagyok. 13 éves. Járok iskolába is, ami az egyik legjobb fumori (ember) iskola. Nemrég kezdődött, és alig egy hete tart. Most Gozorna van, azaz szeptember. Mások nem említenék meg, de a bolygóm a πîgnaς (ejtsd: pignyász) és ez annyit jelent: föld. Én azért teszek róla említést, mivel a kedvenc tantárgyam a πiςaηοοκά (piszanukka) azaz asztronómia. Imádom az űrt, és mindent meg akarok róla tudni. Legjobb barátom (amiquz) Sam Vornak (Molnár Sámuel). Ő is hasonló érdeklődési körű, mint én. Együtt azt tervezzük, hogy egy szép napon majd eljutunk egy távoli bolygóra, ahol hasonló emberek élnek mint mi...
De maradjunk a jelenben. Most éppen édesanyám lekvárt főz. Egy gyümölcsből, amit úgy hívnak: morganα. Ezen a nyelven még nem találtam neki nevet. Sebaj. Majd később közlöm. A lényeg az, hogy ráérek. Végre a hugomtól is megszabadultam. Elment a barátnőjéhez. Ígyhát fel fogok ide mindent jegyezni. Hamarosan átjön Sam. Addig is elkezdem olvasni a Fény a fekete lyukban című könyvemet Luis Pokkától. Azt mondják nagyon is jó könyv. Megyek is. Jó éjt!