Emlékszem mai napig arra a pillanatra amikor ez történt.Hideg őszi este volt, mivel 10 éves voltam ilyenkor tvt néztem, rajzoltam vagy tabletoztam. Ez az este úgy történt ahogy Ritkán szokott, A szüleim elmentek bulizni már nem is igazán tudom hova. de olyan 17:00 kor mentek el és egész este ott voltak. Mivel nincsenek testvéreim nem volt ki vigyázzon rám úgyhogy egyedül voltam otthon egész éjszaka. éppen néztem a tv-t mikor anya azt mondta: szia kicsim majd jövünk nemsokára zárd be az ajtót és ne engedj be senkit. Persze tíz éves fejjel nagyon örültem hogy enyém az egész ház úgy hogy elkeztem hangosan zenét hallgatni és tv-zni.kb egy óra múlva hallotam egy hangot az ablaktól, ekkor azt gondoltam: hmm biztos csak a nagy szél, biztos neki fújt egy ágat. Úgyhogy folytattam a a tv-zést. kb 10 percel később ujra halottam egy hangot az ablak felől, de ez miért olyan volt mintha valaki neki dobott volna egy kisebb kavicsot úgyhogy odamentem az ablakhoz és kinéztem rajta:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ledermesztett a látvány amikor széthúztam a sötétítőt egy emberi alak tárult a szemem elé aki pont engem nézett.Nem tudtam megmozdulni a félelemtől ezért csak annyit tudtam kinyögni hogy: M-menny el! ezután az alak elkezte felfeszíteni az ablakot egy vastag faággal. Annyira sötét van kint hogy még azt se láttam hogy hogy néz ki az arca. Egyszer csak egy kattanó hangra leszek figyelmes:J-jaj ne ugye nem nyitotta ki? És ha kinyitotta mi lessz velem, Anya! Valaki! Kérlek ne! elbujtam a kanapé mögé ami pont rá nézett az ablakra: bemászik! ne! bemászás közben lihegő hangot ad ki mint valami állat. Amíg volt időm felszaladtam az emeleti fürdőbe, magara záram az ajtót és az ajtó meletti vezetékes telefonnal hívtam a rendőrséget: Hahó? Kérlek segíts!
911: Mi a baj? miben segíthetek?
Én: Valami a házban van kérlek annyira félek.
991: Azonnal küldünk egy járőrt a tartózkodási helyére.
Már jön fel a lépcsőn minden lépésénél kopogó hangot hallok minta nagy karmai lennének a lábán, Majd egy perce néma csend lesz: elment? Kérlek úgy félek, mondtam sírva.Aztán az ajtó túloldaláról ugyan azt a lihegő hangot hallom. Ekkor már úgy éreztem hogy kiugrik a szívem a helyéről,aztán hangos dörömbölés kezdődik: Ne be akar jönni, SEGÍTSÉG! VALAKI! Majd egyszer csak egy szirénára leszek igyelmes, abbamaradt a kopogó hang és a lihegés. Hallom ahogy két ember jön be a házba. Feljönnek a lépcsőn és átnézik a szobákat. Kinyitom az ajtót és elmondok a rendőröknek mindint. 2 hét hejszínelés utáns sem jöttek rá semmire. Többet nem jött az az izé, De mai napig attól félek hogy egyszer ujra Rámtalál.
