Music and Chocolate

🍫Chocolate 2🍫

A mai nap kivételesen előbb keltem fel, mint az ébresztő keltett volna.Ránéztem az órára és teljesen ledöbbentem.06:00.Kereken!Wow...Ha tudom, hogy ilyenre is képes vagyok, akkor ezt a módszert alakalmazom!Egy ideig csak álltam a ruhásszekrényem előtt, majd megakadt a szemem egy ruhán.

"Tökéletes!Ez pont megfelelő Will-- azaz Wonka úrhoz..." gondoltam magamban és dudolászva felvettem a ruhámat.

(A hajat, sminket, nyakláncot, táskást meg a cipőt ne vegyétek figyelembe)

Odarohantam a külön sminkelős asztalomhoz és elkészítettem magamat.Szemeimet kihúztam és szempillaspirált is tettem fel, szemhéjamat most is feketével kifestettem.Pluszként fekete rúzst is tettem fel, a hajamat két copfban felkötöttem.Kerestem valami szép fülbevalót meg nyakláncot és egy perc múlva meg is találtam a számomra megfelelőt.

Feltettem őket és elmosolyodtam attól, amit a tükörben láttam.A kötést a kezeimen lecseréltem, de mivel amik a kézfejeimen voltak, begyógyultak, így azt már nem kötöttem újra be.Gyors megnéztem az időt a telómon.8:15.A kapuknál majd 9-kor kell ott lenni.

Kivettem a szekrényemből a térdhajlatig érő, fekete kabátomat, beletettem a cigimet meg a telefonomat a zsebembe és már szaladtam is le vigyorogva a többiekhez.Mikor leértem mindenki tág szemekkel bámult.

- Wow...Dehisz te gyönyörű vagy...- törte meg a csendet Charles.
- *giggle* Köszi, Kakaóbab!De te se mondhatsz semmit, kész férfi vagy!- mondtam neki egy nagy vigyorral.

Egy kicsit szakadt farmer, a fekete-piros kockás inge és a farmer kabátja volt rajta.Kész férfi lett az én Kakaóbabomból!:')
Felkaptam a bőr csizmámat és a kabátomat majd miután mindenkitől elköszöntünk, egész a gyárig versenyeztünk.

Nagy nehezen átvergődtünk a tömegen és a sor jobb szélén álltunk meg.Közvetlen mellettünk állt Veruca meg az apucija, mellettük Augustus meg az édesanyja, mellettük Violet meg az ijesztő anyja, végül Mike meg a 'mindegy mi lesz csak essünk már túl rajta' tekintetű apja.Wow, micsoda emberek...Hirtelen észrevettem, hogy Veruca apja nem épp a legtisztességesebb módon né- khm...bámul engem.Willynek elnézem, de másoknak nem!Olyan ideges lettem, hogy muszály volt rágyújtanom.Hirtelen Veruca rinyáló hangja zavart meg a gondolat menetemben.

- Apu, be akarok menni!- kezdett nyavajogni.
- 8:59 van, drágám.- válaszolta az apja miután ránézett a karórájára.Gyors elszívtam a maradék cigimet aztán eltapostam.
- Akkor gyorsítsd fel az időt!- parancsolt rá a lánya pont mikor végeztem.

Ezután Violet anyja elkezdte ott momdogatni a lányának, hogy milyen jo az új telefonjuk meg minden, én meg előkaptam a Huawei P20 lite-omat, hogy a rossebb egye meg őket!Egy vigyorral néztem végig a sokkolt szülőkön majd önelégűlten vissza csúsztattam a keszüléket a zsebembe.

- Kapuk nyiljanak!- szólalt meg egy igazán férfias, egyben dallamos hang a hangosbemondókban.

Mindenki úgy rohant be a kapukon, kivéve én és Charles.Minek sietnek?Nem fog eltűnni a gyár egy perc alatt...Mikor láttam, hogy mindenki megáll, úgy gondoltam én nem kísértem a sorsom és nem megyek tovább.

- Jöjjenek közelebb!- mondta megint az a hang és most teljesen megborzongtam tőle.Mindannyian odamentünk, közvetlen a gyár elé.- Üdvözlöm önöket a gyáramban!Hogy ki vagyok?Nos...- ezután kinyitódtak a vas ajtók és a vörös függöny is elhuzódott, majd bábuk kezdtek el énekelni.

A bábuk arról énekeltek, hogy Willy Wonka egy milyen fantasztikus ember.Persze ő írta a szöveget.Kis egoista...Én nem tudtam megállni és végig ráztam a fejemet a zene ritmusára, közben a bal oldalamhoz szorítva, fejjel lefelé tartottam a telefonomat és felvettem a műsort.A végén előjött egy trón, ami üres volt, majd a tüzijátékoktól kigyulladtak a bábuk és ahogy elolvadt az arcuk elkezdtem őrült módon kuncogni.Nagy kuncogásomat egy tapsolás zavarta meg, közvetlen mellettem.Gyors eltettem a telómat majd a mellettem levő személyre néztem és teljesen ledöbbentem mikor megláttam őt.Willy Wonkát.

Ugyanaz a cilinder volt rajta, mint az este.Volt rajta még egy abnormális méretű, fekete napszemüveg plusz egy fekete kabát és egy lila kesztyű.Fekete, ünneplő szerű nadrágot viselt, hozzá illő cipővel.Egyik kezében egy setapálcát tartott.Olyan volt, mint egy 1800-as évekbeli férfi.Haja csokoládebarna, egyenes es az álláig ért, bőre ugyanolyan sápadt, mint az enyém.Wow...

- Hát nem volt nagyszerű?!A közepén azt hittem kicsit túlzásba viszik, de a finálé...Wow!- mondta miközben vadul tapsolt és felállt az előttünk levő lépcsősor harmadik fokára.- Üdvözöld házad népét, te jó szántóvető!- köszönt nekünk, de tisztán látszott, hogy zavarban van emberek között.Mint én...Ezután elővett egy csomó kártyát majd elkezdte olvasni.- 'Emberek, üdv!'- ezután kinyújtotta az egyik kezét és mikor észrevettem, hogy senki se rázza meg, oda mentem és egy mosollyal megráztam a kezét.

- Jó napot, Wonka úr!Nagyon tetszett a bábműsor, főleg a finálé!Tudja Joe nagyapa dolgozott magánál és mindig elmesél egy-két történetet és bevallom, maga a peldaképem és a legjobb csokoládé készítő ember a világon!!!- mondtam neki egy nagy vigyorral, amit viszonzott.

- Örülök, hogy jól érzed magad és, hogy én vagyok a példaképed, Kedvesem!A nagyapádat pedig üdvözlöm!És remélem nem változik rólam a véleményed...- ezután elengedtük egymás kezét és én vissza mentem Charlie mellé, aki csak vigyorgott.
- Oh, fogd be...- morogtam, de az arcom tiszta vörös lett.
- 'A nevem Willy Wonka!'- folytatta az olvasást Willy.
- Akkor nem ott kéne lennie?- mutatott Veruca a trónra.
- Onnan nem igen láttam volna a műsőrt, ugyebár, kislány?- kérdezte egy sötét, de számomra nagyon is szexi hangon.Woah, woah, woah...Csak lassan...
- Meg lehet most épp égne, de nem gond, sőt az lenne a legjobb dolog a világon!- mondtam irritált hangon és hallottam Willyt kuncogni, de Veruca csak mérgesen nézett rám.- Hallottál már valaha a szarkazmusról?- kérdeztem tőle bosszantó hangon.
- Khm...Akkor jöjjenek, sok még a látnivaló!-mondta Willy majd mindannyian követtük.