Édes balszerencse ✅

13.fejezet

AVA

7.nap 20:24 Budapest

Kijelentkeztünk a hotelból. Pár percen belül elhagyjuk Magyarországot, ami egy kicsi keserűséget jelent számomra. Jól éreztem itt magam, maradtam volna tovább is, ha az időnk engedné. Egyetlen vigaszom, hogy minden egyes megtett kilométerrel közelebb kerülünk Poroshoz, a végső célhoz. Végül is ez volt az úticélom alapjáraton. De már annyi helyen jártunk, annyi kultúrát ismerhettem meg és annyi helynek a történelmébe kaptam betekintést, hogy a porosi utazás lehetősége eléggé távolinak tűnik. Mintha nem is én határoztam volna el magamat. Szinte már nem is emlékszem arra a napra, amikor felszálltam a repülőre. Akkor mennyire vártam, hogy oda érjek, alig fértem a bőrömbe. Most viszont mintha hidegen hagyna. Persze, szeretnék végre megérkezni, de csak azért, hogy tudatosuljon, elértem a célt. Egész nap aludni akarok, és ágyban heverészni. A korábbi terveim, mi szerint megnézem a nevezetességeket, minél több embert megismerek, megismerem az ottani kultúrát, szertefoszlottak. Már csak pihenni akarok. Így is ez életem legjobb nyaralása. Valószínűleg soha többé nem fogok ennyi helyre eljutni. Tudom, hogy először voltak fenntartásaim az úttal kapcsolatban, de örülök, hogy végül így alakult. Az biztos, hogy soha nem fogom elfelejteni. Ahogy Nicket se. Ami mondjuk már lehet, hogy nem ekkora öröm. Még mindig nem tudom, hogy mi lesz velünk. Nem is értem, hogy ő tulajdonképpen mit akar. Még nem tudtam rájönni, hogy mi a végső célja, és ez nagyon idegesít engem. Nem tudom mit akar tőlem, ami kikészít. Attól, hogy azt mondta, hogy nem csak egy éjszakára akar, még nem jelenti azt, hogy komoly kapcsolatba akar bonyolódni velem. De még ha ezt is mondta volna, a szavai nem jelentenek semmit. Tudtommal ő a világ legnagyobb nőcsábásza, hihetetlen lenne, ha pont miattam változna meg. Bár én se érzem azt, hogy komolyat szeretnék tőle. Addig semmi képpen, amíg nem vagyok biztos a dolgomban. Arra minél előbb rá kell jönnöm, hogy ő mit akar tőlem, nem akarom magam hiú ábrándokba ringatni.

- Belgrádnál állok csak meg, ha neked jó úgy - ránt vissza a valóságba.

- Persze, tökéletes -bólintok.

Na nem mintha tudnám, hogy az hány kilométerre van tőlünk. De ő a férfi, biztosan meg tudja ítélni, hogy mi lesz a tökéletes. Eddig sose fogott mellé, mindig tudta, hogy mi lesz jó nekem. Még akkor is, ha néha ellenkeztem. Akkor csak a makacsság beszélt belőlem.

Egyszerűen nem tudom elfelejteni azt, amiről előbb gondolkodtam. Nem megy ki a fejemből. Érzem, hogy ha ez a helyzet tovább folytatódik, én teljesen bele fogok szeretni. Ami nem lenne jó, ha ő csak szórakozik velem. Talán még benne is lennék abban, hogy amíg ez az út tart, addig legyünk "együtt", csak jó lenne tudni, hogy ő mit gondol. Hogy ez nála mennyire komoly, meddig akarja ezt folytatni. Akkor én is erre készülnék fel, és nem is lenne semmi baj.

- Nick - szólítom meg óvatosan.

Nem tudom tovább magamban tartani. Muszáj megkérdeznem tőle.

- Te hogy gondolod a kettőnk kapcsolatát? Igazából mi ez? Mert én sokat gondolkodtam rajta, de nem tudtam rájönni, hogy neked mi a célod ezzel. Mármint, hogy végül is mit akarsz tőlem? - bököm ki végül.

- Ez egy nagyon jó kérdés - nevet fel. - Én is gondolkodtam, sokat. Csak nem tudtam, hogy ezt mégis hogyan hozzam fel. Tudod, nekem nincs tapasztalatom a kapcsolatokban. Sose volt még, és soha nem is érdekelt. Fogalmam sincs, hogy mit hogyan kell csinálni. És azt se tudom biztosra, hogy menni fog-e ez nekem. Nem akarok neked hazudni, nem akarlak megvezetni. Jobb, ha ezt kerek perec megmondom. Nem tudom, hogy ez működni fog-e. Nem tudom, hogy meg tudom-e neked adni azt amire vágysz. Inkább azt mondanám, hogy ez közöttünk csak addig tartson, amíg úton vagyunk. Utána meglátjuk mi fog kisülni belőle. Egyelőre nem akarok komoly kapcsolatot, de nem is akarok tőled csak egy éjszakát. Remélem megérted, amit mondok. Mert néha még én se értem - sóhajt fel.