Csábításból Jeles Fanfic RayanxJennifer

Harmadik fejezet: Első előadás

Jennie szemszöge:

Mikor felkeltem az ébresztőmre eléggé jó kedvem volt.Bár érthető is, hogy miért.Hogy fájt-e a fejem a másnaposság miatt?Nem.Nem most kezdtem ám!

Kikeltem az ágyból és ekkor vettem csak észre, hogy a drága Yeleen már nincs itt.Mindegy, nem az én dolgom...Gyorsan felkaptam valami ruhát, vagyis pontosításként: fekete, szakadt farmer, egy ujj nélküli, fekete topp, kék szívvel az elején, az én hírhedt fekete bőrkabátom és katonai bakancsom, amit a 14. szülinapomra kaptam aputól mielőtt elment a háborúba.Azóta se veszek mást fel.Utána kifésültem a hajamat majd lófarokba felkötöttem.Le kéne már vágnom...Nem rövidre max a combomnál, mivel már majdnem a bokámig ér és húzza a súlya fejemet.Hogy tud Miku ilyen hosszú hajjal élni??Végül feltettem szokásos sminkem: alapozó, fekete szemfesték, fekete rúzs...Felkaptam a táskámat és már mentem is az első órámra, ami...Mr Zaidivel lesz!Basszus...

Épp beléptem a terembe és jól láthatóan korán jöttem be, mivel rajtam kívül még Mr Zaidi volt a teremben.Mikor meglátott széles mosoly húzódott végig az arcán.Ahwwwww!!!!!!

- Jó reggel, Jennifer!

- Jó reggelt!Ahogy elnézem kicsit korábban jöttem be.

- Csak 2 órával előbb, de nem gond!

- H-hogy miiiii?????Ilyen gyorsan is el tudok készülni?

Ezen elkezdtünk mind a ketten nevetni.A vége az lett ennek a szituációnak, hogy Zaidi tanár úr asztalán ültem és már vagy 10 perce azért kiabált velem, mert nem voltam hajlandó leszállni.Genya vagyok, vagy genya vagyok?XD

- Jennifer...Nem mondom még egyszer.Szállj.LE!!!

- Akkor szedjen le!- jelentettem ki egy rohadt nagy kajlán vigyorral.

- Hát jó, te akartad...Jennie...

Ettől megborzongtam.Megint.Még senkinél sem éreztem így, Castiel-nél sem.Mégis hogy csinálja ezt ez a férfi?Nem érdekel amíg csak Nekem csinálja.

Hirtelen előttem termett és két kezét az oldalaim mellé tette az asztalára.Fejét olyan közel tolta az enyémhez, hogy éreztem a lélegzetét.Egy kajlán mosolyt vetett rám majd megcsókolt.Csókja, mint múlt éjjel: szenvedélyes, vággyal teli.Én persze viszonoztam.Őrült egy dolog, hogy már az első nap és az első tanítási napon is csókolózok a tanárommal, nem?Kit érdekel??Ő már az Enyém, te büdös ribanc Melody!Háhá!

Jobb kezével beletúrt hátul a hajamba és lefektetett az asztalra.Szabad kezével benyúlt a felsőm alá, amit így sem húztam le teljesen, mert hát én ilyen lusta lélek vagyok, nya!Mikor hozzáért forró kezével a hasamhoz, csak úgy reflex szerűen megemeltem a derekam és felsóhajtottam.

- R-Rhayan...

- Igen?

- Szeretlek.

Többet nem kellett mondanom, mivel nem is tudtam, mert betapasztotta számat az övével.Mire észbe kaptam már nem volt rajtam a kabátom és Rayan eközben a terem ajtaját is bezárta.A kis elővigyázatos.Bár nem hinném, hogy már az első nap az kellene neki, hogy meglátják egy diákkal...Még úgyis, hogy felnőttek vagyunk.

Mielőtt bármit is tett volna, megnézte a telefonján az időt.Mivel elvigyorodott, gondolom rengeteg időnk van.És neki is pont az járt a fejében, mint nekem.

- R-rayan, te...Itt?- kérdeztem kicsit szégyenlősen, mert azért már na, nem egy előadóteremben akarok khmm...Semmi, semmi...

- Miért, te nem akarod?- kérdezte tőlem, de bele telt egy kis idő mire végre megszólaltam, mert olyan közel volt hozzám, hogy nem tudtam gondolkodni se.