Fejezet az építkezések margójára, valamint arra vonatkozóan, hogy ötletem sincs, miért szedték le ez első emeleti lánymosdónk plafonjának fedőlapjait. Gondoltam ide rakom, mert máshová nem tudom. Ja igen, az lemaradt, hogy ez egy vers, pontosabban egy óda.
Óda az első emeleti lánymosdó elveszett plafonjához
- szerepvers egy roppant művelt munkás szemszögéből
Egy egész voltál,
Differenciált részek funkcionális összekapcsolódása,
Atomosz, oszthatatlan. De azután,
Neked estem egy nagy kalapáccsal.
Darabokra hullottál,
Mint az életem egyetem után.
Mégis méltóságteljesen pihentél a padlón,
Miközben ifjú leányok kerülgettek,
De belül éppen felszámoltad életedet.
Óh, nélküled
Az élet annyival keserűbb lett!
Látom a csöveket, mint vérereket
Melyekről lenyúzták a bőrt.
Óh, te sanyarú sorsú fedőkő!
Takartad azt, mit senkinek sem kellene látnia,
Most megcsap minket a rideg való,
De nem veszel el így sem, ne aggódj -
bár olyan ősöreg vagy, éltél már egy örökkévalót -
Visszarakunk egy nap, ne aggódj.
Örökké itt leszel, tovább, mint ember húzza,
Sarokkő vagy, mely mindent összetart.
Senki sem tudja mi vár rád, miért vettünk le,
Csak kizökkent a munkafolyamat -
Ó kárhozat, hogy te születtél elszenvedni azt.
YOU ARE READING
Heil, Szilvia
HumorBoy's love fanfiction. Néhány elszánt UFO-burgonya megérkezik a Földre, hogy megakadályozzák a második világháborút. Még nem tudják, hogy kicsit elkéstek. Eközben Szilvia tanár úr elszántan küzd azért, hogy tiszteletet csikarjon ki a halálát kívánó...
