Polka Dots | Harry Styles - hu

4. ○ Visszatekintés ●

○●○●

Minden vörös.

A szekrényben rejtőztem, ahová a síró édesanyám bujtatott el és megtiltotta, hogy egy szót is szóljak, vagy kijöjjek innen.

Egy nyolc éves fiú voltam, aki a kis lyukon kukucskált ki, a szemeim elkerekedtek, mikor megláttam anyukámat, ahogyan tágra nyílt szemekkel és a szájából csöpögő vérrel fekszik a földön, a ruhája is vérrel volt beborítva.

Nem mozog, ezért tudom, hogy már rég halott.

Oda akartam futni hozzá és megölelni, de eszembe jutott, hogy mit mondott nekem még ezelőtt.

"- Harry, kincsem, figyelj anyura, oké? Maradj itt, édesem, rendben? Maradj csendben és nehogy kigyere innen. -" Mondta anyu elfolytott hangon, miközben sírt. "- Biztonságban leszel. Anyu nagyon szeret téged, oké? Mindig emlékezz erre. -" A sírás miatt fuldokolva mondta, majd egy csókot nyomott az arcomra, mielőtt bezárta a szekrényajtót.

Itt kellett maradnom, nem szabad kimennem és csak halknak szabad lennem.

Kis kezeimet szám elé raktam, mikor meghallottam egy nagy csattanó hangot, aztán egy folytott kiáltást és morgást.

Annak ellenére, hogy a látásom homályos a szememben összegyűlt könnyek miatt, csendben maradtam és figyeltem, ahogy apu próbált küzdeni a nagy rossz férfi ellen, aki egy fekete maszkot viselt a fején, de aztán megütötte aput egy baseball ütővel és majdnem elhagyja az ajkaimat egy kiáltás, mikor látom, ahogy apukám összeseik és vér borítja arcát.

A rossz férfi folyamatosan egy késsel döfködi apukám mellkasát, és ez a kép örökre beleégett az agyamba.

Minden, aminek azon az estén szemtanúja voltam a mai napig kísértenek.

Nem láttam a rossz férfi arcát, mert egy fekete maszkot viselt, de soha nem fogom elfelejteni, ahogy a kését folyamatosan belemártotta apukám mellkasába, ahogy apukám vére ráfröccsent és bepiszkitotta a férfi rózsaszín pöttyös ingét.