Choices

Once Upon A Time

Ajánlom számotokra azt, hogy ezt a videót indítsátok el hozzá. Igen valóban romantikus zene, de szerintem ez illett a legjobban a történethez. Direkt ilyen hosszú, hogy biztosan végig tudjátok úgy olvasni a fejezeteket, hogy közben megy egy aláfestő zene. Köszönöm a megértést!

- - - - - - - - -

Az ébresztő hangos csörömpöléssel esett a földre. A kéz tulajdonosa boldogan húzta vissza kezét a számára melegséget és biztonságot nyújtó, hóember mintás takarója alá. Az ok, amiért csörömpöléssel esett a földre az óra az, hogy a takaró alatt megbúvó fiatal hölgy álmában leverte a kis szekrényről, mely az ágya mellett áll. Az órával leseperte azt a pohár vizet, melyet még reggel rakott le oda, miután bevette a fájó fejére megváltást jelentő fájdalomcsillapítót. A pohár hangos csattanással landolt az óra mellet, és tört szét apró kis szilánkokra.

A lány ijedtében felült az ágyában, és rémült tekintettel pásztázta a szobáját, és közben a hevesen dobogó szívét próbálta lecsitítani. Mikor sikerült megnyugodnia a saját hibája miatt, ismét körülnézett. Tekintete végig vándorolt az egész szobán, melyet már évek óta lak. Végig a tölgyfaszínű falakon, melyen képek lógnak testvéréről, apjáról és magáról, valamint egy nagyon régi kép, amikor még az anyjuk is élt. Átsuhant még a zöld növényeken, melyeket a falra felrakott polcokra helyezett, és ahol sok irodalmi kötet áll, köztük romantikus ifjúsági, fantasy, krimi és sci-fi kötetekkel. Ám vannak ott még szakkönyvek is még egyetemi éveiről.

Tekintete megállapodott a matt fekete íróasztalán, ami a kis szobája túlsó felén van. Megjegyezte magában, hogy ismét rendetlenség van azon a bútoron, melyet szinte minden héten rendbe kell tennie legalább kétszer, ha nem többször. Figyelmét ismét továbbvezette a szobáján, áthaladva a szintén matt fekete színű ruhásszekrényén és komódján, valamint a padlóval megegyező színű ajtón, melyen ruhafogassal a néhány ruháját is tárolja, köztük a munkaruháját. Végül ahogy haladt a körbenézéssel rájött, hogy megint leverte az ébresztőóráját az ágy melletti kis szekrényről. Lenézve a földre észrevette azt a sok kis szilánkot, majd eszébe jutott, hogy a reggel folyamán a szekrénykére tett egy pohár vizet, miután bevette a gyógyszert.

- A fenébe már! Ez immár az ötödik alkalom a hónapban! Máshova kéne most már raknom azt a retkes órát. -morgolódott magában a lány, amikor ismét ránézett a darabokban lévő órára.

Visszafordult a kis szekrényhez és levette onnan telefonját, hogy megnézze az időt rajta, mivel az ébresztőn már nem tudja megnézni, hiszen a nagymutatója az órának leesett. Kezébe véve a telefont bekapcsolja és egy régi kép üdvözli, ahogy anyjával mosolyog boldogan a kamerába, s a háttérben totyog a kishúga, aki akkor még csak pár éves volt. Szomorú mosolyt csal az arcára az emlék arról a napról, ami még hónapokkal azelőtt volt, hogy meghalt volna a rákban. Beütötte a kódot telefonjába,  így az megnyitotta a további lehetőségeket, melyet a telefon kínál neki. Néhány üzenet jött a húgától melyet egy hatalmas mosollyal fogad.

" Drága nővérkém!

Örömmel írom most neked, hogy hivatalosan is elismert író lettem, melyet a napokban a New York Times is megfog említeni egy saját külön cikkben! El tudod hinni, hogy az egyik álmom végre valóra vált? A sok könyvemet végre elolvasták és egy elképesztő cikket írtak rólam, és emellett még meg is interjúvoltak, hogy milyen érzés, meg egyebek.

Sam-mel boldogok vagyunk itt Londonban, hiszen vele mindig boldog vagyok és gondolom ő is így van velem. Hamarosan megszületik a gyerekünk, aki mint korábban említettem, hogy lány lesz. Sam segített dönteni, hogy mi legyen a neve a kis csöppségnek, aki végül anya nevét is fogja viselni, vagyis az Abigail-t. Már csak egy hónap és megszületik Abigail Morgan Hiddleston.