Fagyöngy /Befejezett/

1.Fejezet

A karácsonyi készülődés mindig is jellemző volt decemberben, és ez New Holland városában sem volt máshogy. Különös, hogy már így a december elején is embert próbáló hideg és bokát nedvesítő hóréteg jellemző, ugyanakkor mindenki felettébb vidám, hiszen ki ne örülne a fehér karácsonynak. Természetesen a város már novemberben fényben öltözött a különböző karácsonyi égők és csillogó díszeknek köszönhetően. Nyüzsög a város és szinte nem látsz olyan utcát, ahol nem éppen gyermekek szaladgálnak egymást dobálva a frissen gyúrt hógolyókkal, háborúznak. Láthatod, ahogy a parkban már javában pörög a karácsonyi vásár. A boltok telis-tele vannak emberekkel. Az egyik ruha üzlet, név szerint, a fashion up kiárusítást tart. Azonban így sem mindegyik ruha darab ára tartozik megfizethető tartományba. Samanta Pearl éppen egy krém színű, szőrmés vászon kabáttal szemezett. Fel is próbálta és kifejezetten tetszett neki, de jól tudta, hogy sajnos számára túl drága. Éppen akkoriban sétált el az üzlet mellett Scott Sentient. Aki igazából csak a kirakatot pásztázta, de véletlenül is megakadt a szeme Samantán. Jól ismerte a lányt, hiszen egy iskolába jártak. Nem csak az iskola miatt ismerte őt, hiszen a kezdetek óta érzett valamit a lány iránt. Akarata ellenére, le sem tudta venni a szemét a lányról. Csodálta mindazt a kisugárzást és szépséget, amelyet árasztott magából. Imádta egyenesre vasalt szőkés barna haját. Szemeit egyszerűen extravagánsnak tartotta. A smaragd zöld szem szín alapvetően is elég ritka, de hogy valakinek ilyen szinten ragyogjon az már felettébb magával ragadó. Ellenben Scott sosem beszélt úgy igazán a lánnyal. Ennek két főbb oka volt, Scott nem éppen az a bátor fiú, aki bármelyik lányhoz bármikor oda megy és ha esetleg vissza utasítják csak tovább baktat egy másikhoz, illetve Samanta figyelmét sem keltette fel igazán a fiú, így némileg talán a létezéséről sem igen tud. Samanta csalódottan vissza tette a kabátot s, hogy mégse üres kézzel távozzon vett magának egy rénszarvasos, karácsonyi sapkát aztán elhagyta az üzletet. Scott arrébb állt, nehogy észre vegye a lány, hogy éppen őt figyeli. Samanta tovább ment az utcában és az üzletek kirakatait kémlelte, de egyikbe se tért be. Scott a távolból is látta, hogy a lány arra a kabátra vágyik, amit nem régiben még olyan meghitten próbálgatott. A kisasszony egészen a város fő teréig téblábolt, ahol szinkronban az oda érésével már a templomi karácsonyfát állították fel. Hajában megállt egy-két hópehely, megcsillogtatva azt. Természetesen Scott is a vásárra tartott, mivel mindenképpen akart venni egy pohárral a helyi specialitásból, a mogyorós forró csokiból. Hiszen ez volt az egyik legjobb dolog New Holland karácsonyi vásárában. Samanta és Scott, egy időben értek oda a forró csokis standhoz.

- Egy mogyorós specialitást. - mondták szinkronban.

Az eladó megvakarta a fejét, hiszen meglepte, hogy egyszerre kérték ki az italt. Persze gyorsan neki is látott és elkészített két forró csokit. Aztán átnyújtotta.

- Hat dollár lesz! - jelentette ki.

Samanta már éppen válaszra nyitotta volna a száját, hogy külön fizetné, ellenben Scott gyorsabb volt és már átnyújtotta a pénzt.

- Ezt most én állom, boldog karácsonyt! - mondta a lánynak kedvesen mosolyogva.

Samanta először kérdően mérte végig a fiút.

- Köszönöm. Neked is boldog karácsonyt. - kívánta szintúgy Samanta, Scottnak.

Scott meg akarta kérni, hogy tartson vele a lány, de nem hagyta el szó a száját s így csak figyelte, ahogyan elsétált. Scottol talán öt-hat lépésre egy villany pózna álldogált, tetőtől-talpig feldíszítve. A pózna mellett egy rozoga öregasszony görnyedt, néhány hógömb pihent előtte egy nedves rongyon. Az öreg hölgy intett Scottnak, aki vidáman ment oda hozzá.