Egyszerre sikított fel a tömeg, amikor a fiúk előjöttek, és megálltak a hosszú asztal mögött lévő székeknél. Az asztalon volt hét víz és hét mikrofon, gondolom majd fognak beszélni is.
-Hello, mi vagyunk a Got7. - hajoltak meg egyszerre, aztán leültek, és kezdetét vette az aláírás osztogatás.
A várakozás nagyon lassan telt, de közben beszélgettem Bora-val, halkan szólt a zene, amit barátnőm nagy boldogsággal énekelt.
-Ugye tudod, hogy mindjárt mi jövünk. - pillantottam a sorra, ugyanis már csak hárman álltak előttünk.
-Igen. - felelte halkan.
-Minden rendben? - kérdeztem aggódva.
-Persze. - bólintott, de nem nézett rám.
-Ne hazudj. - emeltem fel a fejét az állánál fogva, és akkor láttam meg, hogy ő bizony sír.
-Na Bora. - öleltem meg.
-Mi a baj? - suttogtam a fülébe.-Én csak nem tudom felfogni, hogy itt vagyok. - rázta a fejét.
-És ez egy álmom volt, és most valóra válik. - mosolyodott el.-Pontosan, szóval nincs miért sírnod. - töröltem meg az arcát.
-Ezek boldogság könnyek. - nevetett fel.
-De most már te jösz, szóval menjél. - toltam a négy fokos lépcső felé.
És amilyen szerencsétlen azon a pár fokon is majdnem hasra vágódott, amin persze, ő nagyot nevetett.
A fansign előtt, Bora adott nekem egy albumot, hogy a tagok alá tudják írni, a cetlivel jelölt helyen.
Én következtem. Az első tag Youngjae volt.
-Szia. - térdeltem le az asztal előtt és elé tettem az albumot.
-Szia. - mosolygott aranyosan.
-Hogy hívnak? - kérdezte és kinyitotta az ő oldalánál.-Eun-A. - néztem a szemébe.
-Szép neved van. - kacsintott és aláírta.
-Köszönöm. - tűrtem a fülem mögé a hajam.
-Zavarban vagy? - fogta meg az asztalon pihenő kezem.
-Ami azt illeti igen. - bólintottam.
-Nincs miért. - rázta a fejét.
-Csak tudod, én nem nagyon ismerlek titeket, a legjobb barátnőmmel vagyok itt. - pillantottam a mellettem térdelő Bora-ra.
-A nevemet azért tudod? - nevetett kínosan.
-Persze. Youngjae-nek hívnak. - mosolyogtam rá.
-Akkor megnyugodtam. - fogta meg a szívénél a mellkasát.
-Gyere el legközelebb is. - intett, én pedig tovább mentem BamBam-hez.-Szia BamBam. - köszöntem neki mosolyogva.
-Szia. - köszönt ő is.
-Szereted a zenéinket? - kérdezte, és kinyitotta az albumot az ő oldalánál.-Őszintén szólva csak 4 zenéteket hallgatom. - hajtottam le a fejem.
-Hey. Ez nem baj. - hajolt közelebb.
-Hallottam amit Youngjae-nek mondtál. - ütögette meg óvatosan a fejemet.
-Hogy hívnak? - kérdezte és leszedte a filcről a kupakot.-Eun-A. - mondtam.
-Melyik az a négy zene amit hallgatsz? - támaszkodott meg az asztalon.
-Lullaby, Miracle, Hard Carry és Just Right. - soroltam fel.
YOU ARE READING
Ismeretlen
FanfictionNem láttam az arcát, nem tudom a nevét. De ha ő nincs akkor már én sem lennék. Mióta megmentett őt keresem. Muszáj neki megköszönnöm.