Tollvonás 5.

1K 122 31
                                    

Min Yoongi

Jó pár perc telt el mire Hayunnel felocsudtunk a meglepődöttségből. Hoseok mint utólag észrevettem, nem ment messzire,az üzlet előtt állt. Gyilkos pillantásokkal bombázott, mint egy második világháborús He száztizenegyes számú repülőgép ,amikor észrevette ,hogy figyelem. Őrjítően festett ahogyan lassan beleszívott a egészség károsító szálba. Szikrákat szóró szemekkel engedte ki a füstöt szájából különböző motívumokat varázsolva arca elé.

- Néha eléggé hirtelen indulatú vagy hogy is mondjam - kapott a fejéhez Hoseok feminim kiadása,bocsánat kérően nézett rám amitől kellemetlenül éreztem magam.

- Semmi probléma ,megesik az ilyen - fogtam kezeim közé a porcelán csészét , kihúzodva ezáltal a lány érintése alól.

Éppen mondani készült valamit ,amikor az erősen dohány szagú Hoseok mellènk ért.

- Hayun indulj haza ! Most! Én elkísérem Yoongit !-utasította a megszeppent lányt,aki ellenkezni sem mert a komor hangnemre.

Gyorsan magára kapta a meleg textíleket,mélyen meghajolt, mielőtt a vállamra simított volna. Szemeiben a fájdalom és a sajnálat csillogott. Mintha szipogást hallottam volna,de mielőtt megkérdezhettem volna Hayun már kilépett az ajtón.
Ameddig én is felöltöztem Hoseok rendezte a számlát ,majd szótlanul egymás mellett sétálva elindultunk.

- Nem kell kísérgetni,egyedül is haza találok ! - intéztem szavaimat kissé fröcsögve felé.

- Bocs,hogy kiakadtam - nyögte ki végül.

- Akkor lényegében a bocsánatkérés miatt küldted el ilyen bunkón a testvéred ? - álltam meg hirtelen,felé fordulva.

Mérgesen vizslattam merev tartását,ő továbbra is előre nézett az éjszakai sötét rétegeibe. Sosem szerettem,ha egy lánnyal 'csúnyábban' vagy éppen bunkóbban beszéltek. Haragudtam Hoseokra,egy bocsánatkérés mitt fölösleges volt elküldeni Hayunt.
Mivel nem válaszolt ,ezért puffogva indultam el a haza vezető úton,a sarkambam Hoseokkal.

Már majdnem otthon voltam amikor a telefonom küldött rezgéseket a hasamnak.
A rezgések idejéből kiindulva smsem érkezett.
Érdeklődve halásztam elő a fekete luykként funkcionáló kabát zsebemből az eszközt.
A kijelzőn Hayun neve ékeskedett,alatta az alábbi üzenet : " Nagyon jól éreztem ma magam veled,ha gondolod egyik nap megismételhetnénk!"

Meglepődve olvastam végig újra és újra a sorokat. Hayun most akkor lényegében randira hívott ?
Váratlanul torpantam meg ,ami hatására Hoseok hátulról szinte teljesen hozzám préselődött.

- Itt vagyunk - néztem fel a telefon fényéből,vakon is haza találnék bárhonnan.

- Rendben akkor jó éjt ! -köszönt el.

Én nem tettem meg eme alapvető gesztust,még bőven bennem lángolt a harag iránta.
Már a kapu kódot ütöttem be,amikor elrántotta a kezem ,maga felé fordítva.
Kíváncsian néztem fel rá ,kissé oldalra biccentve a fejemet.

- Igen , azért küldtem haza Hayunt ,mert bocsánatot szerettem volna kérni tőled - morogta - és talán mert szerettem volna kettesben lenni veled - suttogta.

- Tessék ? - tettem úgy mintha nem hallottam volna az előbb,az újra hallás érdekében.

- Öhm - kezdte el zavartan vakargatni a tarkóját - mi lenne ,ha egyik nap én meg te szóval érted ...-próbálta kivágni magát a fogalmazás alól.

- Nem ,nem értem !

- Aigoo...direkt csinálod ! - húzta össze szemeit ,mire én csak egy ártatlan mosolyt engedtem felé - szeretném ha mi -vett egy nagy levegőt - baszki szeretném ,ha eljönnél velem randizni !

A szemem kétszerese tágult ,arcomról a mosoly egyből lehervadt ,aortapumpám vadul vert.

Most akkor a Jung testvérek randira hívtak ?

(.(◉̃_᷅).)
Halihó!
Remélem olvasható lett a rész!
Köszönöm szépen,ha időt szántál erre a kis semmiségre!
Véleményeket szívesen veszek!
A hibákért bocsánat ,idővel javítva lesznek!
További szép estét!
🖤🖤
2018.10.29.

Miattad írtam ! - Yoonseok  [befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora