⚜65⚜

1.1K 94 8
                                    

Fáradtan ballagtam le a csigalépcsőn, mikor halk beszédre lettem figyelmes a kandallónál. Talárom ujjába rejtettem bekötözött kezemet, hogy a kíváncsi szempárok ne kezdjenek elméleteket gyártani. De, nem tettem le arról a szándékomról, hogy figyelmeztessem Harry-t. Mikor leértem Harry és Angelina halk, de annál komolyabb dologról beszélgethettek, mert Harry többször is összevonta a szemöldökét.

- Sziasztok! - köszöntem rájuk és ott álltam bénán előttük, mint egy zsák krumpli. - Harry beszélhetnénk valami fontosról? - próbáltam minél magabiztosabban beszélni, de ez Angelina szúrós tekintetétől kissé nehezen ment.

- Nem Alexis - mondta Harry bosszús hangon, miközben az orrnyergét maszírozta.

- Hogy, hogy? Talán valami rosszat csináltam? - néztem rá értetlenül. Angelina paprika vörös fejjel esett nekem, szinte már kiabált.

- Ne játszd az ártatlant Alexis! A büntetésed után, te neked még volt kedved egy kis hősködésre. Te miattad kellett a reggelemet Umbridge irodájában töltenem, ahelyett, hogy a kviddics edzést állítottam volna össze. - Angelina egyre jobban bele lovalta magát a kiabálásba, mert egyre többen gyűltek körénk és kíváncsian várták a végkifejlettet.

- Angelina, megmondanád, hogy milyen hősködésemre gondolsz? Egyszerűen nem tudok rájönni. - néztem rá ugyan olyan értetlen tekintettel, mint Harryre, mert tényleg nem tudtam, hogy miről beszél.

- Hogy merted neki azt mondani, hogy "Remélem Umbridge professzor van valami félelme, mert ezt meg fogja bánni" - fröcsögte egyre mérgesebben. - Tudhattad volna, hogy Umbridge a Mardekárnak kedvez és ezért minket a mai naptól nem enged edzeni! - bökött a mellkasomra egyre erősebben.

- De te, nem tudod hogy nekem mit kellett átélnem abban a pár órában, amit abban a börtönben kellett töltenem. - egyre mérgesebb lettem és nem figyeltem, hogy a bekötözött kezemmel böktem meg.

- Alexis, mi történt a kezeddel? - mutattot Harry a kötözésemre.

- Nem az a lényeg. - vágott közbe Angelina. - Miattad kell az egész csapatnak szívnia, remélem büszke vagy magadra.

- Angelina fejezd be! - egy ismerős hang szólalt meg mögöttem.

- Fred, ez a fruska mindent elrontott és ez a meccseink kimenetelére is kihat. - nézett Fredre, miközben próbált engem még jobban a fiú ellen hangolni.

- Azért nem kell ennyire kiakadni és kiabálni, mert az egész klubhelyiség csak tőled zeng. Mellesleg jobb lenne, ha végre leszállnál a magas lóról és békén hagynád Alexet! - fogta meg a kezem és összekulcsoltuk.

Angelina összefonta a karját és gúnyosan elmosolyodott.

- Nem tudom Fred mit szeretsz benne, de ez nem fog tartani sokáig. - mondta undokul, miközben lenézően mért végig.

- Alexis, mi történt?- kérdezte újra Harry,miközben a lelkiismerete megszólalhatott benne.

- Szerintem Harry majd délután meglátod, mert nem voltál képes meghallgatni és kiállni mellettem. Nagyon rosszul esett az egész. - néztem rá szomorúan.

Mielőtt Harry válaszolhatott volna, Fred kivezetett a klubhelyiségből és egy üres terembe vitt, ahova csak nagy ritkán tartanak órát. A pókhálók mindent elleptek és mindent por borított. Egyre beljebb mentem és felültem az egyik rozoga padra. Fred becsukta maga mögött az ajtót és a levegőt kifújta, miközben felém fordult.

- Alex mutasd a kezed. - sétált oda hozzám és felemelte a sebes kezem.

Felszisszentem a hirtelen mozdulattól.

A titok feltárul -Harry Potter Fanfiction/BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now