SZJG - Neményi Regina élete

Szeptember 15.-hétfő

Reggel felkeltem, felöltöztem és a fürdőbe mentem, rendbe szedni magam. Aztán lementem a konyhába reggelizni. Ott találkoztam Gerdával.

- Mit keresel itt?-én.

- Itt éjszakáztam.-mosolygott gúnyosan.

- A konyhában?!

- Aha, itt is.-kortyolt a kávéjába. Hülye k*rva!

- 2 percet adok neked arra, hogy felöltözz és elmenj innen! 

- Aha, oké!

- Gerda, nem viccelek! Ha nem mész el, hívom a rendőrséget! 

- De van házkulcsom!

- Akkor most add ide, vagy nem állok jót magamért!

- Nem!

- Büdös k*rva, csak apám pénze kell neked!

- Mit mondtál, te kis dög?!

Odajött hozzám és elkezdett ráncigálni. Én felpofoztam, mire ő is viszonozta a pofont. Egymás hajába kaptunk és mindenfélét ordibáltunk egymásra. Végül mögé kerültem és egy kést vettem el az asztalról. A nyakához tettem.

- Most takarodtál el!-mondtam. Meglepetten engedte el a hajamat, de én továbbra is húztam az övét.

- Nem mersz megölni!-mondta, mire én a kés élét simítottam a nyakán. Finoman.

- Dehogynem! Most fogod a cuccodat, ideadod a házkulcsot és eltűnsz az életünkből. Megértetted?

- Hülye r*banc vagy!-mondta, mire én ellöktem magamtól. A földre esett. 

- Aha, ilyenkor már nem vagy nagylány, mi? 

Fogta magát, a házkulcsát nekem adta és elment. Mindezt szó nélkül tette. 

Kristóf már suliban volt, korábban kellett mennie. Megreggeliztem aztán mentem én is suliba. Amint az épülethez értem, Robi megjegyezte, hogy kicsit fáradtnak látszom. Rámosolyogtam és bementem. Egyből a 11.b termébe mentem. Csak Fanni volt a teremben, ugyebár Máté, Robi és Kornél a suli előtt dekkolt. Egy szót nem beszélgettem Fannival, még csak nem is köszönt vissza! Átnéztem a szavakat, amiket eddig vettünk, mert mondta DiGotthard, hogy dogát írunk. Becsengetésre már mindenki a teremben volt. Egyébként úgy ülünk, hogy legelöl ül Mathieu, Fanni és Máté, a második padsorban Kornél, én és Robi. Becsengettek. DiGotthard még sehol. 10 perce elkezdődött az óra. Még mindig sehol a tanár.

- Nem kéne szólni?-Mathieu.

- Most miért? Nem nekünk kell megkeresni a tanárt, hanem a tanárnak minket!-mondta bölcsen Máté, mire elismerően bólogattunk. 

- De nem úgy volt, hogy dogát írunk?-szólalt meg Fanni.

- De! Amúgy, lehet itt sincs...én.

- Akkor, mi legyen?-Robi.

- Szerintem foglaljuk el magunkat, csendben.-javasoltam.

Kornél zenét kapcsolt, Mathieu és Fanni beszélgetett, a fiúkkal meg ökörködtünk.  Francia után fizika következett, amin majdnem bealudtam. Matekon írtunk, még szerencse, hogy este átnéztem. Törin tovább haladtunk, angolon és föcin szintén. Tesin erősítettünk. Ja, igen! Ma már volt Lotti is, szóval teljes volt a létszám. Lotti semmit se változott, ugyanolyan rikácsolós, mint eddig. 

Haza érve megcsináltam a házit, aztán pihentem. Bealudtam. Fél 5-kor felkeltem. Lementem a nappaliba, ahol apát találtam. Köszöntünk egymásnak.

- Gerda?-kérdeztem.

- Elhagytam.

- Miért?

- Regi, csak alkalmi kapcsolat volt. Nem volt komoly. Néha összejöttünk és kész, ennyi volt!

- Értem.

- Csak hogy tudd, anyád iránt érzett szerelmem nem múlt el! Még mindig ugyanúgy szeretem, mint 18 évvel ezelőtt! 

- Akkor mi volt ez a Gerda-ügy?

- Mint mondtam, elhidegültünk egymástól anyáddal. Először ő csalt engem, aztán én őt. Már bánom, hogy megettem, de dühös voltam rá.

- Értem.

- Egyébként, anyád egyre jobban van. Jövőhéten biztos, hogy hazaengedik! 

- De jó!

- Holnaptól pedig látogathatjuk őt! 

- Ez nagyszerű!-mondtam, boldogan.

Még beszélgettünk a suliról, meg ilyenekről, aztán megjött Kristóf. Apa leült vele tanulni, én meg olvasgattam a nyelvtant. Vacsora után pedig megfürödtem és mivel naggggggggyon fáradt vagyok, mindjárt alszom.

Mai nap: 5/3-csak a reggel miatt.

Gerda: 5/1*** és 5/5***-még fáj a fejem és az arcom, de annak örülök, hogy elment.

Apa: 5/5***-tényleg szereti anyát! :)

-------------------------------------------------------------------

Következő rész: 30 megtekintésnél!