Shadowhunters /Shadowland/

➰E➰

Chapter 4
A régi Clary

-Ezek miért kellenek, ha a rendőrségre megyünk? Van nekik elég fegyverük, nem? -kérdezősködött idegesen Simon, láttán hogy a három idegen elég sok fegyvert összegyűjt az edzőteremből.

-A rendőrségen is lehetnek beépült alvilági lények. -mondta Jace.

-Vagy akár az utcán. -folytatta Alec.

-Vagy akár éppen melletted. -suttogta Izzy a rémült fiú fülébe.

-Am.. Clary, ez még sem olyan jó ötlet. Menjünk inkább csak ketten és..-hadarta Simon a vörös lánynak.

Clary a fiúra sem hederítve lépett eggyel közelebb a pengéket élező Jacehez.

-Hogy fogjuk csinálni? -kérdezte a vöröske.

Jace egy halvány mosoly után letette a pengét és a lány felé fordult.

-Először is megkeressük azt a bizonyos Luke-ot. Majd meggyőződünk róla, hogy tud-e valamit Valentine-ról vagy az édesanyád hol létéről. -mondta a tervet.

-Mostmár igazán elmondhatnátok ki az a Valentine..-fűzte össze karjait a szemüveges fiú.

-Erre majd kitérünk később. -zárta le Jace.

Izzy felkapta az ostorát, majd egy gyengéd mozdulattal karkörővé formálta csuklóján. Alec vállára kapta íját és nyilait, Jace pedig két pengét tett az izmos combjain elhelyezett tartókba. Alec indult el először.

-Ezt még mindig nem támogatom.. -morogta, majd ki is lépett az ajtón.

Ezután Izzy Simont felkarolva ment utána.

-Hé! -kapta el Jace Clary karját, majd húzta vissza maga mellé. -Gondoltam neked is kéne egy penge, hisz végülis árnyvadász vagy. -mondta.

-Öhm..nem hiszem. Soha életemben nem fogtam még pengét, sőt soha nem is harcoltam még senkivel. Nem tudnám használni. -védekezett Clary, és ahogy beszéde közben Jace arcát fürkészte, bele pirult.

-Nem nehéz. -mosolygott Jace. -Add a kezed. -mondta neki, majd a lány engedelmesen felemelte kezét és a fiú nagy tenyerébe helyezte.
-Szép, pici kezek! -mosolygott Jace.

Clary csak mosolyogva oldalra kapta fejét, hogy ne látszódjanak tűzvörös orcái. Jace oldalra nyúlt a penge tartóhoz és megragadott egy kisebb pengét, majd a lány kezébe tette. Clary rámarkolt, majd lassan felemelte kezét Jace kezéből. Először nem tudta mit is kezdjen vele így elkezdte jobbra-balra mozgatni a levegőben. A szőke fiú, bár alig hallhatóan de elkezdett nevetni, majd komolyabb arcot erőltetve magára a lány mögé sétált és kezét az ő kezére helyezte. Arca nagyon közel volt Clary nyakához, a lány szinte beleborzongott minden egyes kis lélegzetvételébe.

-Mindig tartsd oldalasan magad előtt, majd mikor valaki megtámad egyenesen szúrj, lehetőleg a szívébe. -magyarázta Jace, s közben harci helyzetet imitálva mozgatta helyesen Clary kezét.

Habár a lány próbált koncentrálni valahogy szeme mégis a mögötte álló szép fiúra terelődött. Annyi gyönyörű rész volt a fiún, hogy nem tudta mit is nézzen rajta. A szemei erőt és biztonságot sugároztak, ahogy mély, de gyengéd hangja elérte a lány fülét egy olyan érzés fogalmazódott meg a vöröskében, amit még maga sem értett. Nem is beszélve a fiú gyönyörű, fényes szőke fürtjeiről. Clary azt kívánta bárcsak örökké tarthatna ez a pillanat.
De Jace sem gondolkozott máshogy. Az eddig mindenkitől elzárkózott fiú felfigyelt valamire ebben a lányban. Ő sem tudta mi az, és miért pont ő, de érezte azt a bizsergést a végtagjaiban, ami annyira vonzotta őt hozzá.