Shadowhunters /Shadowland/

➰A➰

Chapter 6
Titkos zseb

Jace és Alec elindultak a fegyver raktárhoz, hogy megélezhessék a pengéket és hogy Alec új nyilakat keressen magának. Mikor leértek Jace azonnal be nyúlt az asztal alá, ahol egy kapcsolóval megnyitotta a falban lévő tároló szekrényt. Mikor az kinyílt először Alec lépett oda, majd elkezdte levenni a nyilakat a felső polcról. Mikor Jace is odalépett elég közel kellett állniuk egymáshoz a kis hely miatt és hogy ne legyen kellemetlen Alec odanyúlt a penge élezőhöz, hogy odaadhassa parabataijának. Abban a pillanatban nyúlt oda Jace is így kezük összeért egy röpke pillanatra. Mikor elkapták kezüket Jace csak mosolygott majd visszanyúlt az élezőhöz, Alec pedig idegesen és elpirulva fogdosta másik kezében levő nyilát.

-Mi van, mintha szellemet láttál volna? -nevetett Jace, majd elsétált az asztalhoz ami alatt a titkos gomb van.

-Jah, nem.. semmi. Csak szerintem túl sokáig elmegyünk már ezzel. Nem túlzás amit ezért a lányért teszünk? -mentette ki magát a barna hajú fiú.

-Egyáltalán nem. A munkánkat végezzük Alec. Csak azért, mert a Klávé eltitkol valamit és ezért nem támogat minket mi a helyes dolgot tesszük, ezt te is tudod. -állt Jace a fiú elé.

-Jó, de akkor is ..nem is ismerjük. És te is tudod, hogy ebben az egészben nem ő a legfontosabb. Sem az anyja. Csakis a kehely. Ha rossz kezekbe kerül a kehely nagyon rossz dolgok történhetnek. -magyarázta Alec, még egy lépéssel közelebb lépve a fiúhoz.

-Tudom. -hajtotta le fejét. -Meg kell szereznünk a kelyhet és ki kell derítenünk, mit titkol a Klávé.

-Így van, és ugye tudod, hogyha az lenne a helyzet, akkor a kelyhet kell választanod nem őt. -fogta meg tegezét Alec, majd elindult kifelé.

-De nem lesz ilyen helyzet. -válaszolt szimplán Jace, majd ő is eltette pengéjét combján lévő tartójába, majd megnyomta a gombot, ami bezárja a szekrényt.

Ezalatt Izzy egyre izgatottabb lett. Miután beértek szobájába berohant a szekrényébe hátrahagyva a kérdőn néző Claryt és Simont.

-Üljetek csak le az ágyra amíg keresek! -kiáltott ki a sok ruha közül Izzy.

Claryék, mint az engedelmes gyerekek leültek.

-Clary? -fordult a lány felé Simon.

-Igen?

-Te megbízol bennük? -suttogott a fiú.

-Igen, Simon. Teljes mértékben. -mondta Clary hezitálás nélkül. -Úgy látom te nem.

-Hát valljuk be a kis hódolód eléggé megnehezíti. És alig árulnak el nekünk valamit. Mi ez a kehely? Ki az a Valentine? Szinte nem tudunk semmit, meg róluk sem. -mondta ki Simon a benne és valószínűleg Claryben is megfogalmazott kérdéseket.

-Jace nem a hódolóm. És igen, kicsit durva veled ez igaz. -mentegetőzött a vöröske.

-Na vajon miért? Mert akar téged és úgy érzi én képben vagyok. -nevetett kínosan a fiú és mélyen Clary szemében nézett, aki csak elpillantott mellette.

-Miért ne lennél képben? A szerelem kifürkészhetetlen. -jött ki Isabelle a szekrényből egy kupac ruhával a kezében.