About You (PUF f.f.)

Második rész

Az első hét hasonlóképpen telt, mint az első nap. Ismerkedtem a tanárokkal, az épülettel és a fiúkkal. Na igen, a fiúk. A legtöbbjüket gyorsan megkedveltem, főleg Csónakost. Olyan poénjai voltak, hogy az hihetetlen. Mindig kitalált valami hülyeséget és mi csak nevetni tudtunk rajta. Mellette Cseléékkel, Kolnayval és Barabással is nagyon jól kijöttem. A fiatalabb Csele rengeteget segített az elején. Körbevezetett, leírta az órarendet, kölcsönadta a jegyzeteit, kielemezte a tanárokat, a tanítási módszereikkel együtt és hasonló apróságok. Nagyon jól esett ez a kis figyelmesség részéről. A másik két jómadarat viszont hasonló okokból szívleltem meg, mint Csónakost. Minden veszekedésük egy élménynek számít. Egyik kémián úgy összevesztek azon, hogy Barabás kilenc és fél pontra megkapja-e a kettest, hogy végül kaptak egy-egy szaktanárit. Eközben én, aki nem írt dogát próbáltam nevetés nélkül végignézni a jelenetet. Nem igazán jött össze, de így is csak épp hogy kuncogtam, viszont Rácz már emiatt is szúrós pillantásokkal illetett. Rebekával szinte tényleg olyanok lettünk, mint a legjobb barátok. Minden ebédszünetet együtt töltöttünk és néha még suli után is elmentünk mászkálni a Duna partra. Tőle hallottam az osztálytársaim bandájáról is, amit úgy emlegetnek: A Pál utcai fiúk. Meg is ígérte, hogy ha ráér elvisz a közös helyükre.

Hétfőhöz híven megint késésben voltam. Valahogy sose sikerült időben elkészülnöm, szóval ilyenkor mindig futottam a sulihoz, hogy óra előtt két perccel beessek a terembe. Aznap is pont ugyanez történt. Épp hogy leültem a helyemre, s már rontott is be Kovács órát tartani. Humánosként sokkal előrébb tartottunk, így a tanár megengedte, hogy amíg ő a történelem rejtelmeiről mesél, én elfoglaljam magam. Épp egy ilyen óra kellős közepén ültem, amikor megrezzent a telefonom. Óvatosan a pad alá csempésztem és feloldottam a képernyőt.

Rebeka
Hali csajszi. Suli után elviszlek a Grundra

Én
Halihó. Benne vagyok

Rebeka
Okés. Akkor órák után megvárlak a suli előtt

Én
Ott találkozunk majd

Rebeka
Akkor majd várlak. Puszi

Izgatottan csempésztem vissza a készüléket az asztalra. Már régebben mondta, hogy elvisz a Grundra, de nem hittem, hogy ilyen hamar eljön ez az idő. Nagyon izgatott lettem és egyből elkezdtem álmodozni, hogy hogy nézhet ki. Lehet, hogy egy hatalmas füves terület, vagy egy kisebb faház. Gyorsan elszaladt az óra, s csak arra eszméltem fel, hogy a többiek Kovácsot szidják.

- Pont most kell, amikor itt a kémia is - mondta Csele.

- A kis rohadék - fejezte ki a véleményét Csónakos is.

- Mi történt? - néztem rájuk kérdő tekintettel.

- Töri tz lesz szerdán...

- Ugye én nem írok?! - szóltam közbe szenvedve.

- Nem figyeltél? A tanár úr direkt kiemelte, hogy neked is meg kell írnod. Ezzel méri fel a tudásodat és... - kezdett bele a monológjába Csengey, de Richter közbeszólt.

- Fogd már be.

- Milyen anyagból? - tettem fel a végső kérdést.

- A magyarság története a kezdetektől Könyves Kálmánig - válaszolt nyugodt hangon Boka, majd egy szúrós pillantással illette a többieket - Mellesleg, ha óráról órára tanulnátok, nem lenne gond.

- Sima ügy lesz - dőltem hátra magabiztosan a széken.

- Boka könnyen beszél, ő a legjobb mindenből - forgatta meg barna szemeit Kolnay.