hetedik

4.4K 441 35
                                    

Miután kijöttem én is a fürdőből Hoseok meglepetten nézte vörös arcom.
-Hyung, mitől ilyen vörös az arcod?-mondta, majd szép lassan elvigyorodott.-Élvezted ahogy bent simogattalak? Ennyitő zavarba jöttél volna?-kuncogott.
-Idióta-vágtam hozzá egy párnát.-Verd ki a nem létező agyadból ezt a hülyeséget. Nem hoztál zavarba, és soha nem is fogsz-morogtam.
-Jesszus Hyung, olyan hisztis vagy-nevetett a nyavajgásomon.-A nővérem szokott így viselkedni amikor problémás napjai vannak. Esetleg neked is vannak ilyen napjaid?-nevetett tovább, ezzel elérte hogy egy újabb párnát hozzávágjak.-Hé,most miért hajigálsz párnákkal?-biggyesztette le ajkait, majd visszadobta azt a két párnát amit hozzávágtam. Az egyik a mellkasomat találta el, míg a másik az arcomba kötött ki. Ökölbe szorítottam a kezem, mire arcára ijedt kifejezés ült ki. Ettől egy halvány mosoly ült ki ajkaimra, de visszatértem hűvös énemhez, nehogy azt higyje hogy ennyivel megússza.  Kezembe vettem az egyik párnát és közelebb mentem hozzá.
-Ez a szituáció még izgató is lenne ha nem néznél ilyen ijesztően-hátrált fokozatosan.
Magamba jót mulattam félelmén, de ebből felé nem mutattam semmit. Egészen a falig hátrált, én pedig elé étkeztem, végig a szemébe néztem.
-Idegesítő vagy-húztam össze szemeim, majd megcsaptam feje búbját a párnával.
Arca megenyhült, gondolom rosszabbra számított. Most komolyan kinézte belőlem hogy bántani fogom? Végülis jól tette.
Visszamentem az ágyamhoz, leakartam feküdni és kipihenni a nap fáradalmait, de nem így történt. Az ágyra való lefekvés megtörtént, mert drága Hoseok rálökött, ami miatt egy halk nyekkenést hallattam. Hátamra fordított és felém mászott. Arcán egy kaján mosoly terült el.
-Hoseok, szállj le rólam-morogtam, majd kezeimmel próbáltam eltolni magamtól, de az a dög lefogta kezeim.
Nem reagált semmit arra, hogy szálljon le rólam, sőt, mintha még fel is bátorítottam volna. Egy kézzel fogta össze karjaimat, míg a másikkal oldalam cirógatta. Egy halk sóhajt váltott ki belőlem, de azt is próbáltam visszatartani. Nehogy elszálljon magától ennyi miatt. Oldalam után belső combom simogatta. És ilyenkor bánom rohadtul hogy pólóba és boxerbe alszok. Ujjai kellemesen cirógatták combom belső felét, ami belőlem egy óvatos borzongást váltott ki.
-Élvezed Hyung?-kuncogta, közbe  megnyalta ajkait.
-Nem-mondtam, de egy halk sóhaj akaratlanul hagyta el ajkaim.
-Nem úgy látom-kuncogott, majd egy puszit nyomott az arcomra és leszállt rólam.-Megyek fürdeni-azzal ott hagyott.
Az arcom lángolt, a szívem majd kiszakadt a helyéről. Ezért.. Ezért kurvára kinyírlak Hoseok!

Este meg akartam várni míg fürdik és utána megverni, de bealudtam. Nem is én lennék. Másnap reggel mikor felkeltem ismét nem az ágyba találtam Hoseokot. Gondoltam fürdik, ezért nem is mentem be hozzá. Elég volt egyszer látnom ahogy fürdik, többször nem akarom. Kis szenvedés után kikászálódtam az ágyból és felvettem az aznapi ruháim. Hajamba túrtam, majd a fürdő ajtajához mentem.
-Hoseok haladj-dörömböltem be. Bentről dúdolászás hallatszódott,amit  abba is hagyott.
-Miért? Még van időm.
-Az lehet, de nekem muszáj bemennem.
-Hát gyere~
-Addig nem amíg bent vagy.
-Miért?
-Tudod te jól-puffogtam az ajtó előtt.
-Nem. De minek akarsz olyan sürgősen bejönni?
-Mert embert kell varázsolnom magamból.
-Azzal ráérsz még. Úgy se most indulunk. De ha annyira sürgős és nem bírsz várni még húsz percet akkor menj Taehyunghoz és a fura sráchoz.
-Az lesz-morogtam, majd cuccaim felkapva mentem ki az ajtón. Az ajtót be is vágtam magam után, ezzel is nyomatékosítva azt, hogy eljöttem.
A folyosón pár diák mászkált, ami persze érthető. Reggel hét óra van, és senki de indul el háromnegyed nyolcnál hamarabb a suliba. Ahogy Tae és Kook se. A lépcsőhöz mentem, majd egy szintel lentebb mentem. A két fiatalabb szobája a lépcsőtől balra volt, de mindig képes vagyok a másik irányba menni. Pedig már jó ideje ott a szobájuk.
Ezt a hibát most is elkövettem. Már majdnem bekopogtam egy számomra teljesen idegen személy szobájába, amikor ismerős hangot hallottam magam mögül.
-Yoongi hyung, hát te?-kérdezte meglepetten. Megfordultam, és a hang tulajdonosa Taehyung volt.
-Hozzátok jövök-sóhajtottam.-Hoseok fürdött,én meg nem akartam újra pucéran látni-forgattam meg a szemem.
-Oh-nevetett fel.-Gyere csak nyugodtan.
Beinvitált szobájukba. A falak -mint a mi szobánka- világos zöldre voltak festve, mindkét oldalon egy-egy ruhás szekrény. Az egyik rendezetten állt, sehol nem lógott ki semmi, körülötte is rend volt. Az a szekrény volt Jungkooké. Taehyung szekrénye már kevésbé volt rendezett. A szekrényből zoknik, nadrágok lógtak ki, illetve a szekrény ajtajánál tankönyvek hevertek minden fele. Középen a két ágy össze volt tolva, így lehetett látni a fal mentén felgyűlt porcicákat.
-Halkan, még Kookie alszik-bökött fejével a póló nélkül alvó, derékig betakart fiúra.
Leültünk az asztalhoz. Felkönyölt, úgy támasztotta meg fejét, és kívancsian nézett.
-Na, mizu Hoseokkal hogy ilyen korán jöttél hozzánk?-kuncogott halkan.
-Van egy ilyen reggeli szokása, hogy kurva sokáig áztatja magát egy kád vízben reggel-kezdtem magyarázni.
-Vagyis fürdik reggelente-szakított félbe.
-Igen igen.-bólogattam.-És tegnap reggel rányitottam, mert nem tudtam hogy bent van, érted-bólintott.-És láttam meztelen. Pedig nem akartam. Jó, a családi ékszerét a habok szerencséte eltakarták, de rohadt zavaró volt. És mondtam neki, hogy amíg bent van addig nem megyek be, de közbe valahogy muszáj embert varázsolnom magamból, mert így nem mehetek suliba. Szóval. Lehetne hogy a fürdőtökbe normális külsőt varázsoljak magamra?
-Persze Hyung-nevetett.
-Örök hála Tae-kaptam fel a táskám, majd bementünk a fürdőbe. Becsukta az ajtót aminek neki dőlt, én pedig kipakoltam a táskámból a szükséges cuccokat és a tükör elé álltam.-Am mesélj, Kookkal mi volt tegnap?
-Hát-mosolygott zavartan és tarkójára simított.-Visszajöttem a szobába. Akkorra már lenyugodott, és amikor bejöttem sírva ugrott a nyakamba. Azt mondogatta hogy sajnálja amiért elzavart.
-És te?-kenegettem arcom az egyik krémemmel.
-Mondtam neki hogy semmi baj, és hogyha bármi bántja akkor velem nyugodtan megbeszélheti. Elvégre barátok vagyunk.. Meg mondtam hogy bármit megtennék azért hogy boldog legyen-itt elakadt a szava, fejét lehajtotta és az arcát takargatta.-Azt kérte hogy feküdjünk le, és hogy azzal teljesen boldoggá tenném.
Egy pillanatra teljesen lefagytam, értetlenül meredtem rá.
-Komolyan?-néztem rá csodálkozva, mire vörös fejjel nézett vissza.
-Igen. Pedig vele nem akartam. Jungkook mindig is egy barát volt számomra és az is marad. De ezzel boldoggá tettem. És tényleg, olyan imádnivalóan mosolygott. És olyan rohadt jó volt, érted Hyung?-sóhajtott.-Még is rossz érzésem van miatta. Mert tudod, én nem vagyok olyan, hogy a fél sulival lefekszek. Csak azzal fekszek le akit szeretek. Vagyis, amikor rájöttem, hogy a fiúkhoz is vonzódom,így terveztem. Erre megdugattam magam a legjobb barátommal...
-De Tae... Ebbe semmi rossz nincs-néztem rá.-Ha élvezted, és se neked, se Kooknak nem olyan, hogy ezentúl nem lehettek barátok, akkor nem gáz-mondtam teljesen nyugodtan.
-Jó, igazad van, de akkor is-sóhajtott-Olyan furcsa nekem ez az egész...
-Meg ha jó volt, lehet megismétlitek-vigyorogtam rá.
-Hyung, ez nem olyan egyszerű-túrt hajába.
-És jó volt Kookie?-húztam perverz mosolyra ajkaim.
-ahh nagyon-mosolygott.-És olyan édes volt. Vigyázott rám és ez annyira jó volt-mosolygott bágyadtan.
-Az a lényeg-mosolyogtam én is, majd az utolsó simításokat végeztem el a hajamon.-Na máris emberibb a külsőm-sóhajtottam és visszapakoltam a táskámba.

Helloh
Remélem tetszett a rész éés igen a Taekook megint megjelent🙄
Hibákat nézzétek el~
Sietek a kövivel😆
Byeee🌈

*Köszönöm az 1K+ megtekintést😊💞*

Gay school <<YoonSeok>> •befejezett•Where stories live. Discover now