SZJG: Kezdet~Ricsi szemszöge

Szeptember 18., csütörtök

Reggel arra ébredtem, hogy fáj a fejem. Mivel tegnap jöttem haza kórházból...
Délután még hánytam, de most már szerencsére semmi bajom. Csak az ébresztő fülsüketítő hanjától fájhat a fejem. Gondolom ti sem szeretitek hallani az ébresztőt reggel, mely azt jelenti, hogy fel kell kelni. Főleg én. Én és az ébresztő az két külön dolog, ami tával áll egymástól. Komótosan keltem ki az ágyból és mentem a fürdőbe. Kiszenvedtem magamat a zuhanyzókabinból, majd megmostam az arcomat. Megállapítottam, hogy ahajam gyorsan nő. Már egész hosszú, ezért gyorsan megfésültem kicsit. A szobámban felöltöztem, aztán leszaladtam a konyhába reggelizni egy tál müzlit. Miután ezzel is megvoltam, eltettem a telefonom, a kulcsom, felvettem az adidas pulcsimat és felhúztam szigorúan a nyakamig. Utána még vettem rá egy bőrdzsekit. Ezután késznek nyilvánítottam magamat (tudom, hogy ez most lányosan hangzott) és kiléptem az ajtón...
Ahol Cortezzel találtam szembe magamat.
-Na mi van haver, "Dúl a láv?"-kérdem tőle felhúzött szemöldökkel, amiben MÉG nincs piercing (majd lesz).
-Öhmm...öhh...m...-dadogott össze~vissza.
Ezzel nem szaroztam sokat, úgyis tudom, hogy igen csak nem meri kimondani. Talán még magának se meri bevallani. Pedig aztán tetőtől talpig szerelmes Renibe. Ajj istenem, el kellett volna már mondania neki. Szerintem Ren is így érez, csak nem mutatja ki. Olyan jó lenne, ha már most összejönnének. Mindkettő 'fél' magától (vagy egymástól 😂).

Szijjjjasztok emberkék! Itt az új rész, nem lett valami hosszú, de azért remélem tetszett. Puszi mindenkineeeeeeeeeek!!!😘😘😘😘😘