Reggel a madarak vidám csiripelésére keltem...Ja mégsem, a madarak megfagytak. Itt van már Március vége, pont most kéne tavaszodnia, melegednie az időjárásnak. Erre mi van? Arra kelek, hogy hóvihar van. Hát szép, mondhatom. Kikászálódtam az ágyamból és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Miután elvégeztem a reggeli szokásaim indultam volna vissza a szobámba, de bele ütköztem valamibe, vagyis valakibe.
-Jó reggelt Prücsök!- köszönt apu és összeborzolta az amúgy is kusza, szőke loboncom.
-Hhmm- üdvözöltem én is a hiperaktív apukámat.
Vissza érve a szobámba kapcsoltam egy kis zenét és elkezdtem kutakodni a szekrényemben a hangulatomhoz megfelelő ruhadarabot keresve. Végül erre jutottam:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lementem a konyhába valami reggeli után nézni. Lent anya melegszendviccsel és teával várt. Egyből magamra varázsoltam egy hatalmas mosolyt a reggelim láttán.
- De örül valaki ma reggel!-mosolygott anyu miközben én már faltam a finomságot. - A te szendvicseidnek ki nem örülne?-kérdeztem tőle teli szájjal. Erre csak felnevetett és nyomott egy puszit a fejemre. A szüleimnek hamarosan indulniuk kellett dolgozni. Mindketten sebészek a közeli kórházban, nem várathatják meg a betegeket. Így hát egyedül maradtam és még mindig nem kellett indulnom. Gondoltam megnézem mi van a TV-ben és szörfözni kezdtem a csatornák közt. Szépségverseny- pfúj, valóságshow- ugyan kérlek, zenecsatorna- hm, asszem meg van a győztes. Amikor oda kapcsoltam épp Shawn Mendes Imagination című dala ment ezért teli torokból énekeltem a kanadai csodával. Még le ment pár szám, amikor csöngettek. Bettiékkel megbeszéltük, hogy együtt megyünk suliba, de nagy meglepetésemre amikor kinyitottam az ajtót csak az egyik Kováccsal találtam szembe magam. Bálint üdvözlésképp megölelt amit hülye lettem volna nem viszonozni. - Hát a testvéred merre lógatja a lábát?- kérdeztem miközben elindultunk a jeges úton.
- Tegnap este belázasodott, de azt üzeni, hogy jövő hétre rendbe jön. - Szegénykém. Délután átmegyek kikúrálni! - Kedves vagy, de csak elkapnád és Betti kiherélne, ha megtudná, hogy én engedtelek oda.
A suliban semmi érdekes nem történt. Érettségi tételeket dolgoztunk ki, tesin pedig röpiztünk. Kiérve a suliból megálltunk a lépcső tetején Bálinttal és felvettük a csukjánk, ugyanis ónoseső esett. "Juhéé" - Chh. Mi ez az idő? Én meleget kértem és nem ezt. - fújtatott mellettem az egyik osztálytársam széttárt karokkal.
Miután haza értem csináltam magamnak egy kis kaját és felbaktattam a szobámba ahol fáradtan terültem el az ágyamon. A laptopom az ölembe húzva falatoztam és videohívást kezdeményeztem Bettivel. Azonnal fogadta a hívásom és bele mosolygott a kamerába. - Na mizu? Mit szimulálsz? - Szimulál a csuda. Épp a halálomon vagyok.- -fújta ki az orrát.
- De legalább nem kell reggelente ebben a retek időben sétálgatnod.- mondtam szemrehányón
- Ja, helyette ihatom ezeket az undorító gyógyteákat amiket apu főz nekem. Most már nem csak meg vagyok fázva, de gyomorrontásom is. Erre mindketten nevetésben törtünk ki. Még 2 órát beszélgettünk, teljesen értelmetlen dolgokról, de szólt az anyukája, hogy pihennie kell. Időközben az én szüleim is haza értek és lementem közéjük vacsorázni. Vacsi után a szobámban neteztem egy keveset. Épp az Instagramot böngésztem amikor megpillantottam Nash Grier új képét. Te jó ég! Hogy a francba nézhet ki így?? Azonnal mentettem a képet.
Fürdés után felkaptam egy rövid nadrágot és egy hatalmas pólót alváshoz. Miután befeküdtem az ágyamba egyből el is nyomott az álom.
