mind-reader[L.S]

Part 3

Harry Styles szemszöge:

Az elkövetkezendő percek kínos csendbe torkollottak.Sem én,sem ő nem mondtunk egy szót se,és ez mindkettőnket zavarta.Mikor mindketten megettük,gondoltam elmosogatok,de Louis ezt nem hagyta,ugyanis megelőzött.Csak néztem rá bambán,mire ő csak egy laza félmosolyt küldött felém,és engedett vizet a csapba.

-jössz segíteni vagy állsz még ott,mint fasz a lagziban?!-nézett rám,majd látva értetlen fejem,nevetni kezdett.-Na gyere már,vagy oda megyek!-próbált fenyegetően kinézni,de a kis mosoly,ami a szája sarkában bujkált,elárulta.Gyorsan átszeleltem a mosogató és köztem lévő távolságot,s öblögetni kezdtem.Már lassan végeztünk a mosogatással,de Louis elkezdett dobálózni a habbal,mint egy kis gyerek.Muszáj volt valahogy elvenni a kedvét,mert tuti hogy ezzel szórakozna egész nap...Szóval fogtam egy poharat,és merítettem a mocskos mosogató vízből,majd ráöntöttem Louira. Eltátotta a száját,két kezét a levegőbe tartva nézte magát.

-Hát jó Harry,ha te így én is!-nézett rám egy huncut mosollyal,és ezzel a lendülettel levette vizes pólóját,s a földre hajította.Ahogy végig néztem rajta tetőtől-talpig,látva kockás hasát,azt hittem menten elájulok... Louis ezt a kis figyelmetlenségemet kihasználva,öntött le szintén egy pohár vízzel...Én is levettem a pólóm annyi különbséggel,hogy én a pultra raktam,majd elővettem még egy poharat és nyakon öntöttem,s hogy ne legyen ideje vissza adni,ahogy tudtam úgy merítettem vizet a pohárba,majd öntöttem Louisra a tartalmát.Felháborodva viharzott át a konyha túl oldalára ahol az edények voltak,felfogott egyet,megtöltötte vízzel,és próbált nyakon önteni,de nem sikerült,mert kifutottam az udvarra.Ahhoz képest milyen rövid lábai vannak,olyan gyorsan fut,mint a nyúl.Hamar utol ért,így a víz rajtam csattant.

-Hát kösz!Legalább meleg vizet engedtél volna abba a kibaszott lábasba!Faszom kivan már!Miért kellett ez?!-háborodtam fel,fogalmam sincs hogy miért...Mi a franc?

-Én nagyon sajnálom Hazz,ne haragudj!-jött közelebb hozzám.

-Ne gyere közelebb!-ordítottam rá.Erősen megfogtam a halántékom,ugyanis hatalmas fájdalom nyílalt bele. Egy hatalmasat ordítottam,fetrengve a földön. Na jó...Louis most abszolút nem néz hülyének...Mondjuk ő nem is tud a képességemről,se a hozzá járuló fájdalmakról...

-Úristen Hazz,jól vagy?Hívjak valakit?Mentőt?-guggolt le mellém aggodalmas tekintettel.

-Most ezt én csináltam vele?Jajj,Tomlinson neked mindent el kell baszni! Ráadásul ki is kezdtel egy HETERÓ ismétlem HETERÓ férfivel...na szép...DE most mi a jó eget kezdjek vele?!Még a végén szívrohamot kap,vagy még rosszabb...Gyerünk Louis találd fel magad!

-Louis,ne gondolj semmire!KÉRLEK!Semmi rosszra!-néztem rá fájdalmasan.Ilyenkor az a szar hogy koncentrálnom se kell arra hogy olvasni tudjak mások gondolataiban,hanem úgy hallom,mintha hangosan mondaná.És az a legborzasztóbb ha valaki valami rosszra gondol,mert akkor majd meg halok,ugyanis ilyenkor átveszi valahogy az elmém az ő terheit,ezzel megkönnyítve a másik dolgát,és megnehezítve az enyémet...És ebben az a legszarabb hogy addig tart amíg a másik ember rossz gondolatai el nem tűnnek!-Nem haragszom,csak...Ízé...Nem tudom...Hideg volt a víz...-ennél bénább kifogást ki se találhattam volna.

-Hát ez fura...Úgy viselkedik mint aki most menstruál...De legalább nem haragszik,így egy kicsit megnyugodtam.

Hát ez kész.Még azt mondja menstruálok...Ezen nem tudtam nem nevetni,még ilyen fájdalom közepette se.Erre ő is elkezdett nevetni és így nevettünk együtt.Király ő nem gondol rosszra,így elmúltak a fájdalmaim,és mindenki happy.

-Amúgy most min is nevetünk?-kérdezte fejét vakarva Tommo.

-Azon hogy azt mondtad hogy úgy viselkedek mint akinek megjött!-nevettem,mire benne megfagyott a maradék vér is. Ohh,szóval ezt gondolta,és nem mondta ki hangosan... Uhh,ezt elszúrtam.

-mi?! Én..Én ilyet egy szóval sem mondtam!-állt fel,majd elindult a ház felé,így én is mentem utána.

-Öhmm,tudom...Csak gondoltam ezt gondoltad rólam ezek után...-kezdtem kimagyarázni magam bénán,mint mindig.Sose tudok kifogásokat keresni...Ez gáz...

-Na jó,ez tényleg bolond...Szerintem én most lelépek valami kifogással....de mi a fészkes fenét mondjak neki?Attól még hogy bolond,nem akarok bunkó lenni,és megbántani...

Na szép...Most elijesztettem....Taps,taps...

-Nem sokára itthon vannak anyáék,szóval szerintem lassan indulnod kéne,mert nem akarok balhét...-koptattam le,inkább én,mert ez nem annyira fájt,mint ha az ő szájából hallottam volna...Mi? Már miért is fájna?Hisz mindenki bolondnak tart...Tényleg fura vagyok...Jézusom...

-Hát jó...Akkor én megyek is...-vette fel a vizes pólóját,és próbált úgy kinézni mint aki szomorú,de a gondolataiból ítélve nagyon is örült hogy elküldtem...

-Adjak egy száraz pólót?-kérdeztem,mert hát nem hagyhatom ilyen hűvösbe vizes pólóba elmenni,még megfázik a végén.

-Nem kell kösz!-mondta majd kilépett az ajtón,és becsapta maga után az ajtót....

Sziasztok,hát elég későn de itt a rész(ami eddig a leghosszabb azt hiszem 600 szó lett kereken☺)és igen,itt az első fordulat a történetben,ne öljetek meg,tudom hogy gonosz vagyok,de ígérem nem lesznek örökre külön ☺♥♥Remélem azért így is tetszett,ha igen nyomj egy voteot és kommentelj ☺☺♥

Puszi A.♥♥☻