Eleventh.

422 30 8
                                    




-Hello- nyit be Sebastian, a házba amelyben Alexa és Tamás lakik. Két napja tértek haza Magyarországról. Alexa végre megismerhette az anyósát és az apósát akiket szerencséjére nem kell sokat látnia, mert azokra az időkre emlékezteti őt mikor szegények voltak és nem volt semmijük. Nos a férje szülei pont így élnek, hiába támogatja Tamás a szüleit, a pénz amit küld felélnek, mert az adósságaikat fizetik belőle vissza, ez pedig Alexában olyan dolgokat kavart fel amikre nem szívesen emlékszik vissza.

-Szia!- köszön neki Alexa zavartan. Hiszen ő már házas asszony. Most mégis egy szál fehérneműben és köntösben van a férfi előtt, hiszen nem számított látogatóra.

-Szép pocak- mutat a hasára azzal a tipikus Sebastian Palmer vigyorral a férfi.

-Izé.. kösz.- húzza össze magán a köntöst- Mi járatban erre? -dől neki a falnak.

-Pár hétig Los Angeles-ben leszek- feleli lazán Palmer.

-Aha.. értem, de nem itt. -céloz a házra a lány.

-Mi? -nevet fel a férfi- Alexi ez a ház az enyém. -dobja le magát lazán a nappaliban található kanapéra.

-Az lehet Sebastian, de már én és Tamás lakunk itt. Nem rondíthatsz csak így bele az életembe!- tiltakozik tovább Alexa.

-Ajjaj.. Alexi azt hiszem nem érted ezt. Én voltam olyan jó fej, hogy magamhoz vettelek. Kaptál pénzt, ruhákat, kocsikat, luxus életet, iskoláztattalak és most te ki tennél a saját házamból? Ez nem így működik. -áll fel a férfi és kezd el Alexa felé lépkedni aki ezzel egy időben hátrálni kezd.

-Sebastian sajnálom, de te alig vagy itthon. A ház már szinte a sajátom.. Nem maradhatsz. -a Wágner lány nem tágít. Fel veszi a "harcot" a férfival szemben.

-Legyen.- mosolyodik el Palmer- Elmegyek. Kiveszek egy szállodai szobát, mondjuk a Beverly Hilton-ban, de kell valamit adnod cserébe.- húzza mosolyra a szája szélét.

-Mégis mit adhatnék én neked? -túr a hajába Alexa értetlenül és kissé idegesen.

-Tudod te azt Alexi! -kacsint rá Sebastian és egyik kezével a lány derekánál fogva közelebb húzza őt magához.

-Így terhesen is? Tényleg Sebastian? -néz bele a férfi szemeibe.

-Ugyan.. A hasad csak még szexibbé tesz..- tűri el a lány haját és csókolgatni kezdi annak nyakát.

-Legyen Sebastian. De elmész! -"fenyíti" az ujjával.

-El.. Minden értelemben.- kacsint rá a férfi. Alexa pedig ezek után nem tétlenkedik a férfi ajkaira tapad közben pedig annak ölébe ugrik, aki fel volt erre a tettre készülve és szorosan fogja a lányt, mintha az lenne minden értéke.

-Most már elmész igaz?- húzza össze meztelen testén a köntösét, a haját pedig össze fogja.

-Öröm veled üzletelni- áll meg a lány mögött. Farmerja begombolatlanul a pólója pedig a kezében.

-Sejtettem- morogja Alexa.

-Negyed órával ezelőtt még boldogan nyögtél alattam. Ugyan Alexi te is élvezted.- simít végig a lány testén. Keze elkalandozik a selyem köntös alá, és gyűrni kezdi a lány melleit aki a felfokozott érzések hatására megremeg, hátát a mögötte álló Sebastian mellkasának dönti és csak nyögdécsel.

-Ugye -ugye Alexi- suttogja a fülébe győzelem ittasan Sebastian- Tudom, hogy imádsz csak engem és nem azt a semmit nem érő férjedet.- csókolja a lány nyakát.

-Seb.. -nyögi Alexa, a következő percben a férfi szembe fordítja magával és a lány ajkaira tapad. Erőszakosan csókolja amit a lány úgy imád, a köntös a földön végzi a férfi pólójával együtt és hamarosan a nadrág is erre a sorsra jut..

Múltam & Jövőm. {Befejezett}Where stories live. Discover now