Fény A Sötétségben #Befejezett#

♱ 29 ♰

És elkezdtünk játszani. Először néztem a fogásokat. Aztán persze elkezdtek felém szerválni és jól meglepődtek mikor sikerült visszaütnöm. Volt egy szőke lány aki egész végig úgy nézett rám mint aki meg akar ölni...nem mintha megijesztene.

Megint a másik csapat szervált de szerencsére visszaütöttük. Ekkor a szöszi széles mosolyra húzta a száját és felugrott...lecsapta. Elkellet húznom a fejem hogy ne találjon el. Ő csak egy amolyan "eztkapdki" mosollyal rám mosolygott. Pechjére láttam a mozdulatát.

Jött a labda a lány épp egy másik lánynak akarta feladni mikor elkiabáltam magam.

-IDE!-A lány hátranézett és egyből kapcsolt. Feladta nekem. Én felugrottam lemásolva a szöszi mozdulatát. Megláttam hogy hol áll és oda céloztam. Egyenesen a fejére ami el is találta. De sajnos elég hamar felállt. Odajött a hálóhoz és mérgesen a szemembe nézett.

-Nem akarsz mondani valamit?-Nézett rám a nagy műszempilláival. De ha azt hiszi bocsánatot kérek...akkor nagyon pofára fog esni.

-De..-Tartottam egy kis szünetet a drámaiság miatt. Ki is húzta magát.-Vigyázz labda.-A lányok elkezdtek nevetni én meg elsétáltam a hálótól vissza a helyemre.

Kira: 1  Szöszi ribi: 0

Innentől fogva mondanom se kell de a szöszi próbálta lecsapni de nem hagytam neki. Örültem hogy végre valamiben jó vagyok...az ölésen kívül.

Aztán egyszer a szöszi felé ment a labda és fogadta de utána megjátszott egy össze esést.

-Áu a kezem! Eltört!-Kiáltotta. A tanár egyből odafutott.

-Tudod mozgatni?-Kérdezte a tanár. A lány csak rázta a fejét és műsírásba kezdett.

-Az ő hibája!-Mutatott rám a másik kezével.-Direkt olyan erősen csinálta hogy eltörjön a kezem!

-Ennyitől nem tud eltörni...-Morogtam.

-Az ilyen agresszív embereket be kéne zárni!-Nézett rám.

-Oké lányok...vigyétek az orvosiba. Kíra...veled pedig beszélni szeretnék.

Egy kicsit arrébb mentünk.

-Figyelj nagyon jól játszol de túl erőseket ütsz...nem játszhatsz többet- Felmentelek a tesi alól. Nem kell bejönnöd de most szerintem menj.-Majd otthagyott.

Én még néztem ahogy a szöszit a lányhad kikíséri a tesi teremből. Majd ökölbe szorítottam a kezeimet és kimentem a teremből a másik ajtón.

Dühös vagyok. Nagyon. Végre élveztem valamit...végre jó voltam valamiben erre ezt is elcseszi nekem valaki....

Tombolni akartam...felborítani valamit.

Ekkor tekintetem a mellettem álló szemetesre vándorolt. Fogtam magam és belerúgtam. bele adtam az össze dühöm. A szemetes nekiverődött a szembelévő szekrényeknek. A szemetes és a szekrény is behorpadt. majd még egyszer belerúgtam a szemetesbe. Majd kifújtam a levegőt. És elindultam jobbra az öltöző felé de megtorpantam. Ugyanis megláttam Niszt aki hol a szemetesre hol pedig rám nézett.

Most biztos egy pszichopatának tart...várjunk mióta érdekel hogy mit gondolnak rólam mások?

Tényleg. El kell kerülnöm őt.

Megfordultam és leindultam a másik irányba.

-Jól vagy?-Kérdezte én megálltam de nem fordultam meg.

-Igen csak...megbotlottam.

-Kétszer? És ilyen erősen?-Nevetett egy kicsit.

-Ügyetlen vagyok.-Vontam vállat.

-Figyelj Kíra..-Éreztem a kezét a vállamon.-Nekem elmondhatod...én itt vagyok.

Megfordultam és értettlen arckifejezéssel kerestem a szemében valamit...nem tudom mit...de valamit megláttam benne...talán az őszinteséget.

-Figyelj...csak egy hülyeségen akadtam ki nem fontos....

-Ha kiakadtál akkor fontos.

-Jó oké.-Sóhajtottam.-Életembe először röpiztem...meg kell jegyeznem elég fasza voltam...-Néztem rá mosolyogva.-Csak hogy volt egy szőke lány aki elkezdett velem versenyezni de alulmaradt és eljátszotta hogy el tört a keze...a tanár meg kirakott a tesi órákról. És ezen felhúztam magam.-Nisz elkezdett nevetni.

-Komoly ennyin felhúzod magad?-Nevetett még mindig.

-Te ezt nem értheted!-Kiabáltam rá.-Ez az egyetlen dolog amiben jó vagyok és szeretem az ö....-Úristen majdnem kimondtam hogy embereket öltem...gyerünk Kíra gondolkozz valami jó hazugságon!...-Az ökölvíváson kívül...-Oké..ez a legbénább hazugságom...még csak nem is hihető.

-Szóval szeretsz önállóan tanulni?-Fogta a hasát a röhögéstől.

-Menj a francba Nisz!-Löktem meg a mellkasánál és elindultam az öltözök felé.

-Várj Kíra!

-Kopj le!-Gyorsítottam a lépteimen és bementem az öltözőbe.

Becsuktam az ajtót majd annak mentén lecsúsztam.

Ökölvívás...komoly?